Szabadság

This page was last updated on: 2023-12-03

Fizetett éves szabadság

Magyarországon a dolgozók jogosultak éves fizetett szabadság igénybevételére, melynek hossza függ a dolgozó korától, gyermekei számától, munkakörülményeitől. A fizetett szabadságra jogosító munkában eltöltött idő 12 hónap. Ha a dolgozó ennél kevesebb időt dolgozott, akkor arányosan kevesebb fizetett szabadságra jogosult.

Az általános minimum éves szabadság 20 nap. Ennek hossza a dolgozó életkorával nő, a 25 évesnél idősebbek 21 napra jogosultak. Kétévente egy-egy nappal nő a szabadság egészen a dolgozó 45 éves koráig. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy  kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. Rehabilitációs szakértői szerv által megállapított legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodás esetén is évi öt nap pótszabadság jár. A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

A munkaadónak ki kell fizetnie a fizetett éves szabadságra járó bért legkésőbb a szabadság megkezdése előtti napon.

A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, nem lehet továbbvinni. 2014 januárjától  ugyanakkor a felek megegyezése esetén a dolgozó életkora alapján kapott pótszabadságot át lehet a következő évre vinni. Az ilyen típusú megállapodást évente meg kell újítani.

A nem szabályos munkaidőben történő munkavégzés esetén a dolgozó akár órákban vagy napokban is kiveheti a szabadását.

A pótszabadságokra vonatkozó új rendelkezés szerint a rokkantsági pótlékra jogosultak, illetve a vakok 5 nap pótszabadságra jogosultak, szemben a korábbi szabályozással, amely szerint a legalább 50%-os rokkantsággal élők voltak pótszabadságra jogosultak. 

A COVID járvánnyal kapcsolatosan elrendelt, iskolák és gyermekgondozási intézmények bezárását eredményező lezárások idején a munkáltatóknak engedélyezték, hogy a munkavállalóknak a teljes éves szabadságukat (7 nap kivételével) kiadják a gyermek(ek) gondozása érdekében. Ugyanakkor a kormány eltörölte azt a követelményt, hogy a munkáltatót legalább 15 nappal az éves szabadság kezdete előtt értesíteni kell.

(2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2013. évi CIII törvénnyel módosítva, 116-123 paragrafus).

Fizetett ünnepek

A munkavállalók jogosultak fizetett szabadságra az (állami és egyházi) ünnepek ideje alatt. Ezek közé tartoznak a nemzeti és állami ünnepek és a (keresztény eredetű) egyházi ünnepek. Az államilag elismert ünnepek száma általában tiz (10). Ezek az ünnepek: Újév (január 1.), az 1848-as forradalom napja (március 15.), Húsvét hétfő, a munka ünnepe (május 1.), Pünkösd hétfő, Szent István napja (augusztus 20.), az 1956-os forradalom ünnepe (október 23.), Mindenszentek napja (november 01), Karácsony napja és másnapja (december 25-26.).

(2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2013. évi CIII törvénnyel módosítva, 102 paragrafus)

Heti pihenōnap

A heti pihenőidő biztosítása  a Munka Törvénykönyve alapján történik. Minden munkavállaló jogosult hetente két nap heti pihenőidőre. A heti pihenőidőnek kell tartalmaznia a vasárnapot legalább egyszer egy hónapban.

A 2014. CII. törvény a kiskereskedelemben rendelkezik a vasárnapi munkavégzés tilalmáról, de ez a törvény hatályát vesztette a 2016. évi XXIII. törvénnyel.

A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. Ha a napi munka meghaladja a 6 órát, legalább 20 perc szünetet kell biztosítani a dolgozónak. Ha a napi munka meghaladja a 9 órát, akkor további 25 perc munkaközi szünet jár. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet biztosíthat. 

A fiatal dolgozóknak 30 perc munkaközi szünet jár, amennyiben napi 4 és fél óránál többet dolgoznak. A munkaközi szünet 45 perc azoknak a fiataloknak, akik naponta több mint 6 órát dolgoznak.

A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ugyanakkor vannak kivételek e szabály alól, továbbá a naponta elegendő legalább 8 órás pihenőidőt tartani. A Munka törvénykönyve 2017-es módosítása alapján a készenléti időre ezek a kivételek már nem érvényesek. Az érintett munkavállalóknak naponta 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.

Forrás: 2012-es Munka Törvénykönyv 103-106. És 114. szakasza; 2014. évi CII

Éves szabadság és pihenőnapon és ünnepnapokon végzett munka szabályozása

  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( 2013-ban a 2013. évi CIII törvénnyel módosítva) / Labour Code, 2012 (amended in 2013 by Act CIII of 2013)

Images

Loading...