Új Munka Törvénykönyve 2013 január 1-től

Új Munka Törvénykönyve: eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás engedélyezése; alapszabadság és pótszabadság; a szabadság kivételére vonatkozó szabályok; távolléti díj

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, illetve annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések január elsejétől lépnek érvénybe.

Eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás engedélyezése

• 2013. január elsejétől a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
• Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet.
• Az Mt. szerint ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre.
• A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
• A munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

Alapszabadság és pótszabadság

Az alapszabadság húsz nap marad.

A munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak.
• A munkavállalóknak életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár.
• Megmarad a gyermekek után járó pótszabadság. Újdonság, hogy 2013. január elsejétől ennek igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. A pótszabadság a 16 évesnél fiatalabb gyermek után jár: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap.
• Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.
• Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni a törvénytől.

A szabadság kivételére vonatkozó szabályok

• A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk.
• A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen.
• Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

Távolléti díj

Az új Munka Törvénykönyve szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
Lényeges változás, hogy megszűnik az átlagkereset: ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járt volna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távoliét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult.
A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a Munka törvénykönyve szerint.

Images

Loading...