Nemre való tekintettel

Kézikönyvünk a társadalmi nemi (gender) szempontok figyelembevételének gyakorlatát mutatja be a hétköznapi közpolitikai folyamat szintjén. Ennek fontosságát már az Amszterdami Szerződés hangsúlyozta, amikor célul tűzte ki az Európai Unióban nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtését és legitimizálta a társadalmi nemek közötti egyenlőség érvényesítésének stratégiáját (gender mainstreaming).

A kézikönyvet elkészítő munkacsoport célja az volt, hogy a döntéshozók és vezetők gender-szemüvegen keresztül lássanak, azaz „nemre való tekintettel” vezessenek be minden intézkedést munkájuk során.

A kézikönyv egyebek mellett betekintést nyújt a gender mainstreaming elméletébe, történelmi és jogi hátterébe. Szólunk a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének legfontosabb feltételeiről tagállami szinten,  gyakorlati megvalósításának lehetőségeiről – az EQUAL Közösségi Kezdeményezés keretében –, a nemek közötti munkaerő-piaci különbségek felszámolását és a foglalkozási szegregáció csökkentését célozva. Nem véletlenül az EQUAL Közösségi Kezdeményezés keretében készült el a jelen kézikönyv.  Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés célja olyan innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és terjesztése, amelyek hozzájárulnak a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. Az EQUAL által támogatott kezdeményezések az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Közösségi Stratégiái által meghatározott szakmapolitikai keretekbe illeszkednek.

A kézikönyv leendő felhasználóinak, a döntéshozóknak, vezetőknek fontos ismerni a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséből származó előnyöket. A kézikönyv ezekről is beszámol.

Miért különösen érdekes és fontos ez a téma Magyarországon? A kézikönyv összefoglaló képet nyújt a nők és férfiak közötti hazai egyenlőtlenségeiről.

Hogyan lehet a gender mainstreaming-nek jobban érvényt szerezni Magyarországon? A kézikönyv gyakorlati útmutatást nyújt ehhez, bemutatva az érvényesítés eszközeit, a gyakorlati megvalósítás szakaszait, felhívja a figyelmet a lehetséges buktatókra, nehézségekre.

A kézikönyv egyik kétségkívül innovatív eleme, hogy gazdasági szektoronként külön-külön tárgyalja a nemek közötti érvényesítés lehetőségeit és módját. Így a kiadvány részletesen taglalja a közszféra szerepét a nemek közötti egyenlőség érvényesítésében, külön kitérve az esélyegyenlőségi tervekre, a verseny- és a civil szféra gyakorlatát és jó példáit a nők és férfiak esélyegyenlőségének megvalósításában. Kézikönyvünkben számos követésre méltó uniós jó példát is közlünk.   

A bő bibliográfia, vonatkozó joganyag és internetes link-gyűjtemény segíti a gender-mainstreaming gyakorlati követőit.

A kézikönyv a nők és férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségét elősegítő EQUAL-projektek fejlesztési partnerségei (FP-k) által felállított „Nők és férfiak közötti társadalmi esélyegyenlőség” elnevezésű tematikus hálózat egyik munkacsoportjának terméke.

A hálózat, ezen belül ezen kézikönyv termékfejlesztési munkáját a Heim Pál Gyermekkórház („Újra eséllyel” FP) munkatársai koordinálták. A kézikönyv összeállításában egy civil szervezetek képviselőiből álló szerkesztőbizottság és két külső szakértő vett részt:

Dr. Borbély Szilvia

(MSZOSZ Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, EQUAL H/005

„Egyenlő munkáért egyenlő bért!” FP);

Lestál Zsuzsanna

(MONA Magyarországi Női Alapítvány, EQUAL E/004 „Újra eséllyel” FP);

Szederné Kummer Mária

(Zalai Falvakért Egyesület, EQUAL H/010 „Nő az esély” FP);

Szikora Mihályné

(Békés Megyei Nők Egyesülete, EQUAL H/003 „Az esély bölcsődéje” FP);

Dr. Laczkó Zsuzsanna

(külső szakértő, SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány);

Juhász Borbála

(külső szakértő, REGINA Alapítvány).

A KÉZIKÖNYV teljes terjedelmében letölthető innen (Pdf 1,4 MB)