Bérrés az EU-ban I.

Egyenlő munkáért egyenlő bért!

Férfiak és nők bére közötti különbség az EU-ban: helyzetkép, okok és válaszok

I. rész

Készítette: Dr. Borbély Szilvia
h10095bor@ella.hu

Tartalom:
1. Helyzetkép
2. Egy kis módszertan
3. Európai források, adatbázisok
4. A férfiak és a nők bére közötti rés különböző megközelítésekben
5. Mi van az átlagok mögött?
6. Hazai jellemzők
7. Források

1. Helyzetkép

Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős tagja úgy nyilatkozott, hogy egy demokratikus és egyenlő társadalomban elfogadhatatlan, hogy nemzetgazdasági átlagban a nők 15 százalékkal, a verseny szektorban pedig akár 25 százalékkal kevesebbet keressenek, mint a férfiak. A nők és a férfiak bére közötti rés tartósnak bizonyul, és semmi nem utal arra, hogy ez a helyzet megváltozna záros határidőn belül.

Annyi bizonyosnak látszik, hogy pusztán a jogi szabályozás nem elegendő. A helyzet az, hogy a férfiak és a nők jogilag egyenlők, de gazdaságilag nem.

2. Egy kis módszertan

2.1 Mérőszám


A férfiak és nők bére közötti rést leggyakrabban úgy mérjük, hogy

megnézzük, a nők átlagos órabére hogyan aránylik a férfiak átlagos órabéréhez.

megnézzük, hogy a férfiak és a nők áltagos órabére közötti különbség hány százaléka a férfiak órabérének. Ez utóbbi esetben azt kapjuk, meg, hogy a férfiak órabérének hány százalékkal kellene csökkennie ahhoz, hogy kiegyenlítődjön a nőkével. Az EU foglalkoztatáspolitikai irányvonalai ezt a módszert használják.

a nők keresetét tekintjük referencia pontnak. Ebben az esetben azt kapjuk, hogy a nők bérének hány százalékkal kell emelkednie ahhoz, hogy utolérje a férfiakét. Ez utóbbi definíció látszik a legkedvezőbbnek politikai szempontból.

2.2 Bizonytalanság az adatokat illetően


A nők és a férfiak bére közötti különbség megítélésében sok a bizonytalanság, és jelentősen függ a rendelkezésre álló adatoktól, a mintától, a minta nagyságától és minőségétől, a felmérés jellegétől, módszerétől. Ugyanazon ország esetében előfordulhat, hogy az adatforrástól függően széles, közepes vagy kis bérrést találunk. A különböző tanulmányokban is különböző eredményekre bukkanhatunk. A bizonytalanságok és a sokszínűség ellenére vannak azonban bizonyos szabályszerűségek.   

2.3 Bizonyos törvényszerűségek


Így pl. más eredményt kapunk, ha egy véletlenszerűen kiválasztott mintát vizsgálunk, vagy ha a munkaerőpiacra újonnan belépőket kutatjuk. A bérrés a nők rovására az életkor növekedésével tágul. Ebben a tekintetben a legrosszabb helyzetben az 55 év feletti nők vannak.

A férfiak és a nők bére közelebb van egymáshoz a közszektorban, nagyobb a két nem bére közötti különbség a  versenyszférában.

A bér tekintetében a férfiakhoz képest a legrosszabb helyzetben lévő nők

      • 55 éven felüliek
      • a versenyszférában dolgoznak
      • részmunkaidőben dolgoznak
      • férjezettek


A bér tekintetében a férfiakhoz képest a legjobb helyzetben lévő nők

      • fiatal, a munkaerőpiacra belépők
      • a közszektorban dolgoznak
      • teljes munkaidőben dolgoznak
      • egyedülállóak

2.4 Közszektor kontra versenyszektor


A közszektorban dolgozó nők előnyben vannak a versenyszektorban dolgozókhoz képes.

A közszektorban dolgozók esetében nemcsak az a helyzet, hogy az előre meghatározott bérkategóriák egyformán érvényesek mindkét nemre, hanem az is, hogy általában az EU tagállamaiban a közszektorban nagyobb hányadban dolgoznak szakmailag magasan képzett nők, mint a versenyszférában. Továbbá, a közszektorban a munkaadók sokkal inkább az esélyegyenlőség kritériumai szerint járnak el mind a munkaerő felvételekor, mind annak előmenetelénél. A közszektorban a munkaadók ha másból nem, akkor hát „hivatalból” elfogadják az esélyegyenlőség politikáját és alkalmazzák is azt, miközben a versenyszférában a munkaadók hajlandósága nem mindig van meg. Az jogi kényszerítő erő mellett az erkölcsi kényszerítő erő is fontos. A közszektorban ez inkább megvan, mint a versenyszektorban.

Közszektor előnyei a nők béregyenlősége szempontjából

      • Rögzített, mindkét nemre egyformán érvényes bérkategóriák
      • Szakmailag magasan képzett nők magasabb hányada
      • Az esélyegyenlőség szempontjainak figyelembevétele mind a felvételkor, mind az előmenetelkor

3. Európai források, adatbázisok

3.1 Structure of Earnings Survey adatok


Az Európai Bizottság által 2006 júliusában elkészült jelentés – The Gender pay gap. Origins and policy responses, European Commission, 2006 – a 2002 évi Structure of Earnings Survey (Felmérés a keresetek szerkezetéről) (SES) – re támaszkodik, ennél frissebb átfogó forrással 2006-ban nem rendelkezett.

A tagállamok 1999-től kötelesek adatot szolgáltatni a SES részére, Máltán kívül valamennyi tagállam – beleértve a két legújabbat is, Romániát és Bulgáriát - részt vesz benne. A vizsgált körből azonban hiányoznak a közszektorbeliek, csak a versenyszférában dolgozókról gyűjtenek adatokat. Hiányzik a két nagy szolgáltató ágazat, az egészségügy és az oktatás is. Ráadásul csak a 10 fősnél nagyobb cégek adatait gyűjtik, ami a kép további torzítását eredményezheti, hiszen éppen a kisvállalkozásoknál vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben a munkavállalók, köztük a nők. Továbbá ez a dél-európai országok adatainak torzulását is eredményezi, miután ezekben az országokban a 10 fősnél kisebb cégnél dolgozik az összes munkavállaló 20-25 százaléka.

A Structure of Earnings Survey hiányosságai

      • csak a versenyszféra adatait gyűjti
      • az oktatás és egészségügy kimaradt
      • csak a 10 fősnél nagyobb cégek adatait gyűjti (ez különösen a dél-európai országok helyzetképét torzíthatja)
      • 2006/2007-ben a 2002-es adatok a legfrissebbek 

3.2 Eurostat adatok


Az Európai Unióban az Eurostat 1994 és 2005 közötti adatokkal szolgál a férfiak és nők bére közötti különbséget illetően. Az Eurostat a 16-64 év közötti, hetente legalább 15 órában foglalkoztatott fizetett alkalmazottak bérét gyűjti. Az adatok forrása változó, de elsősorban az Európai Unió Háztartási panelje (European Community Household Panel, ECHP), az Európai Uniónak a jövedelmek és az életkörülmények felmérése (European Union survey on income and living conditions, azaz EU-SILC) és az egyéb nemzeti források. A források változatossága és különbözősége megnehezíti az összehasonlítást. Mivel nem minden országot illetően állnak rendelkezésre a teljes idősorok, az időbeli fejlődés kimutatása nem egyszerű, illetve fenntartásokkal lehet csak elfogadni.

Az Eurostat felmérés hiányosságai

  • többféle – nem feltétlenül kompatibilis – forrás felhasználása
  • nemzeti források hiányosságai
  • idősorok megbízhatatlansága
Az Eurostat felmérés pozitívuma
  • mind a közszektorbeli, mind a versenyszférabeli adatokat tartalmazza

4. A férfiak és nők bére közötti rés különböző megközelítésekben

A férfiak és a nők bére közötti átlagos különbség a férfiak bérének százalékában

1. Az SES (Structure of Earnings Survey) szerint, az EU-25-re, csak a versenyszférára vonatkozóan:

25%

2. Az Eurostat, ECHP és SILC szerint, az EU-25-re, hosszú idősorra (1994-2004), a versenyszférára és a közszektorra vonatkozóan:

17% (1994)

15% (2004)

Az Eurostat hosszú idősoros felmérés a SES (Structure of Earnings Survey)-hez képest alacsonyabb bérrést mutat. Ez következik abból is, hogy az Eurostat figyelembe vette mind a közszektorban, mind a versenyszférában dolgozók bérét. A hosszú idősoros megközelítés – bár az adatok hiányossága és az összehasonlíthatóság problémái miatt – fenntartásokkal fogadható, azt mutatja, hogy a férfiak és nők bére közötti különbség csökkenő tendenciájú.

5. Mi van az átlagok mögött?

5.1 SES (Structure of Earnings Survey) felmérés eredményei szerint


A nők és a férfiak bére közötti átlagosan 25 százalékos különbség (a férfiak javára) az EU-25-re vonatkozik. Ha az átlag mögé nézünk, akkor megállapíthatjuk, hogy (2002-es adatok alapján) a nők bére a férfiakéhoz képest a legalacsonyabb Nagy-Britanniában: 30 százalékkal kevesebbet keresnek a nők átlagban, mint a férfiak. Megjegyezzük, hogy Nagy-Britanniában a legmagasabb a részmunkaidőben dolgozó nők hányada.  A SES felmérés szerint a skála túlsó felén találjuk Szlovéniát, itt a nők bére átlagosan 11 százalékkal alacsonyabb csak, mint a férfiaké.

5.1.1 SES felmérés, bérrés: a skála két oldala 

Legnagyobb: Nagy-Britannia (30 %)
Legkisebb: Szlovénia (11%)

(Forrás: Eurostat: SES 2002)

Az EU tagállamok jelentős részében a nők bére 25 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké.

5.1.2 Alacsony bérrés által jellemzett országok (11-17 % közötti bérrés), 2002

Belgium
Franciaország
Svédország
Magyarország
Lengyelország
Szlovénia

20 százalékot és 20 százalékot kismértékben meghaladó értékeket kapunk néhány tagállamban.

5.1.3 Közepes bérkülönbségű országok: 18-24% körüli bérrés, 2002

Hollandia
Litvánia
Bulgária
Románia
Dánia
Norvégia
Portugália
Luxembourg
Lettország
Olaszország
Finnország
(Forrás: Eurostat: SES 2002)

5.1.4 Nagy bérkülönbségű országok (25-30 %), 2002

Nagy-Britannia
Szlovákia
Ciprus
Észtország
Görögország
Ausztria
Írország
Németország 
Spanyolország
Csehország
(Forrás: Eurostat: SES 2002)

Magyarországon az SES felmérés szerint (2002) a nők bére 16 százalék körüli értékkel alacsonyabb a férfiakénál. Ezzel Magyarország a relatíve alacsony bérrésű országok csoportjába került az EU-n belül, s csupán Lengyelország és az éllovas Szlovénia ért el nála jobb helyezést. 

Általában elmondható, hogy – Szlovákiát és Ciprust kivéve - az újonnan csatlakozott tagállamokban a női bérek kisebb mértékben maradnak el a férfiakétól, mint a régi tagállamokban. 

5.2 Eurostat, hosszú idősoros felmérés (1994/2005) 


Az előzőekben ismertetett SES felmérés egy bizonyos évre ad értékelést.  Az Eurostat ECHP és SILC felmérésekkel egy hosszabb időszakot – 1994-2005-et – vizsgálva arra kereshetünk választ, hogy változott-e a helyzet egy évtized alatt, és melyik országnak milyen irányban?  
Az Eurostat ECHP/SILC felmérés eredményei merőben különböznek a SES eredményeitől az előzőekben vázolt okok miatt. 

Leszögezhető, hogy Eurostat ECHP/SILC felmérés szerint a vizsgálat alá vett évtized alatt a nők és a férfiak bére közötti rés nem változott jelentős mértékben, habár ez az indikátor is mutatja az egyes országok között meglévő és fennmaradó jelentős különbséget, a változás dinamikáját illetően (is).   Jellemző, hogy a változás nem feltétlenül lineáris, hanem az egyik évről a másikra bekövetkező, ugrásszerű. Ez nem feltétlenül a valóságot, hanem az adatok esetlegességét is tükrözheti. A jelenlegi 25 EU-tagállam átlagát nézve (a 2007 elején csatlakozott Bulgáriát és Romániát nem számítva) megállapítható, hogy az 1994 évi átlagos 17 százalék 15 százalékra csökkent 11 év alatt. Emögött az átlagérték mögött olyan számok vannak, mint az 1994 évi 16 százalékos svéd bérrés 17 százalékra történő emelkedése, vagy a dán 11 százalékos (1994) bérrésnek 15 százalékra történő növekedése 2001-re és 18 százalékra történő kúszása 2005-re.   
Ugyanakkor az átlagos értéknél 1994-ben sokkal magasabb értéket mutató Nagy-Britanniában (csaknem 30 százalékos bérrés a férfiak javára) csökkenést mutat a felmérés: 2004-ben 22-23 százalékot.

Németországban a 20 százalék feletti bérrés (1994) 1999-ben hirtelen jelentős mértékben 20 százalék alá csökken, majd enyhe, de folyamatos emelkedésnek köszönhetően 2004-ben 24 százalék körüli értékre nő. 

Nők és férfiak bére közötti különbség a férfiak bérének százalékában, 16-64 éves, legalább heti 15 órában foglalkoztatott fizetett alkalmazottak

 

Klikkelj a képre, ha ki akarod nagyítani!

Forrás: Eurostat ECHP/SILC

Nők és férfiak bére közötti különbség a férfiak bérének százalékában, 16-64 éves, legalább heti 15 órában foglalkoztatott fizetett alkalmazottak, 1994-2005

 

Klikkelj a képre, ha ki akarod nagyítani!

Jelmagyarázat:

(:) Nincs adat
(s) Eurostat becslés
(r) Felülvizsgált adat
(b) Törés a sorozatban
(p) Becslés

Forrás: Eurostat ECHP/SILC

Nők és férfiak bére közötti különbség a férfiak bérének százalékában, 16-64 éves, legalább heti 15 órában foglalkoztatott fizetett alkalmazottak, 1995

 

Klikkelj a képre, ha ki akarod nagyítani!

Forrás: Eurostat ECHP/SILC

Az Eurostat ECHP/SILC adatai szerint 1995-ben a legkisebb bérrést Portugáliában tapasztalták (5 százalék), a legnagyobbat Cipruson (29 százalék).

Nők és férfiak bére közötti különbség a férfiak bérének százalékában, 16-64 éves, legalább heti 15 órában foglalkoztatott fizetett alkalmazottak, 2005

 

Klikkelj a képre, ha ki akarod nagyítani!

Forrás: Eurostat ECHP/SILC

Az Eurostat ECHP/SILC adatai szerint 2005-ben a legkisebb bérrést Belgiumban tapasztalták (7 százalék), a legnagyobbat Cipruson és Észtországban (csaknem 25 százalék).

10 év alatt (1995-2005) a legkisebb bérrés nőtt. 1995-ben a legkisebb bérréssel rendelkező első helyezett Portugália volt 5 százalékkal, míg 2005-ben Belgium, de már 7 százalékkal. (Megjegyezzük, hogy a portugál 5 százalékot azért fenntartással kell kezelni, mivel az 1994 évi portugál érték 10 százalék volt. Igaz, az 1994-2005-ös időszakban a portugál bérrés soha nem emelkedett 10 százalék felé, tehát amúgy a relatíve alacsony bérréssel rendelkező országok közé tartozik.)
 
10 év alatt (1995-2005) a legnagyobb bérrés viszont 4 százalékponttal csökkent, az 1995 évi 29 százalékról (Ciprus), 25 százalékra esett (Ciprus és Észtország.)

A minimális és maximális érték közötti távolság tehát tíz év alatt jelentősen összehúzódott.

Ha megvizsgáljuk, hogy mely országok tartoztak a magas, a közepes és az alacsony bérrés jellemezte csoportokba 1995-ben és 2005-ben, a következőket kapjuk:

5.2.1 Alacsony bérrés jellemezte országok, 1995 (5-13%)

 

Portugália
Olaszország
Spanyolország
Franciaország
Belgium

5.2.2 Közepes bérrés jellemezte országok, 1995 (14-22%)


Szlovénia
Dánia
Svédország
Görögország
Finnország
Luxembourg
Írország
Csehország
Németország
Románia
Magyarország
Ausztria

5.2.3 Magas bérrés jellemezte országok, 1995 (23-29%)


Hollandia
Nagy-Britannia
Észtország
Litvánia
Ciprus


1995-ben 4 ország tartozott a magas bérrés által jellemzett országok közé,  és 5 ország az alacsony bérrésűek közé, a többi 12 országot közepes bérrés jellemezte. 2005-ben a helyzet ilyen szempontból rosszabbodott: 4 helyett már 7 ország tartozott a legmagasabb harmadba, és 5 helyett már csak 4 ország a legalacsonyabba. 

5.2.4 Alacsony bérrés jellemezte országok, 2005 (7-12%)


Belgium
Szlovénia
Portugália
Olaszország
Görögország
Írország
Magyarország
Franciaország

5.2.5 Közepes bérrés jellemezte országok, 2005 (13-19%)


Spanyolország
Románia
Luxembourg
Litvánia
Svédország
Dánia
Ausztria
Hollandia
Finnország
Csehország

5.2.5 Magas bérrés jellemezte országok, 2005 (20-25%)


Nagy-Britannia
Németország
Észtország
Ciprus

 

A legjobban teljesítő országok, amelyek mind a periódus elején és a végén is a legalacsonyabb bérrés által jellemzett országok csoportjába kerülhettek: Belgium, Franciaország, Olaszország és Portugália

.

 

2005-re Magyarország, Szlovénia, Görögország és Írország

is beküzdötte magát azon országok csoportjába, ahol a nők és férfiak bére közötti különbség a legalacsonyabb.

 

Az évtized folyamán nem változott Nagy-Britannia, Észtország és Ciprus helyezése, ők továbbra is a magas bérrés által jellemezett országok között maradtak. Romlott azonban Németország helyzete, a közepes bérrésű országok közül lecsúszott a magas bérrésűek közé.

 

 

Magyarország a közepes bérrés által jellemzett ország csoportból (1995) átkerült az alacsony bérrés által jellemzett csoportba.

 

 

Az Egyenlő munkáért egyenlő bért! e-BérBarométer létrehozása fejlesztési partnerség keretében” elnevezésű EQUAL program (H/005) során a nemzetközi együttműködésben Magyarország, Belgium és Hollandia vesz részt. Mind három ország célja a nők és a férfiak közötti bérkülönbségek (bérrés) feltárása és a döntéshozók, érdekvédők számára ajánlások megvalósítása, amelyek hozzájárulnak a probléma enyhítéséhez.

 

Az EQUAL H/005 során a nemzetközi együttműködésben szereplő két partner közül Belgium megmaradt az alacsony bérrés által jellemzett országok között, Hollandia pedig a magas bérrés jellemezte országok közül átkerült a közepes bérrésű csoportba.

 

Ha az Eurostat ECHP/SILC adatai alapján végzett csoportosítás eredményét összehasonlítjuk a SES csoportosítással, megállapíthatjuk, hogy a SES adatai alapján végzett csoportosításban is Belgium, Szlovénia, Franciaország és Magyarország belekerült a legalacsonyabb harmadba.  Svédország azonban az Eurostat elemzés szerint már csak a közepes bérrésű országok között található.

 

Ha a SES adatai alapján a legnagyobb bérkülönbségű országok csoportját nézzük, akkor megállapíthatjuk az utolsó harmadba (25-30%- os bérrés) sokkal több ország tartozik, mint az Eurostat ECHP/SILC adatai alapján képzettbe. Így Nagy-Britannián, Németországon, Észtországon és Cipruson kívül ide soroltuk Szlovákiát, Görögországot, Ausztriát, Írországot, Spanyolországot és Csehországot. Írország és Görögország az Eurostat ECHP/SILC alapján az alacsony bérrésű, a SES alapján viszont egyenesen a magas bérrésű országok kategóriájába tartozik.

 

 

6. Hazai jellemzők

 

Az Eurostat-nak a magyar helyzettel kapcsolatos adatai szerint 1995-ről 2005-re jelentősen csökkent a férfiak és a nők bére közötti rés. A mozgás azonban nem volt egyirányú. 1995-ben a 22 százalékos bérrés 1997-ig nőtt, 24 százalékra emelkedett. 1998-tól 1999-ig csökkent, majd 2000-ben stagnált. 2001-től 2003-ig soha nem látott mértékben csökkent, a 2001-es 20 százalékról 12 százalékra. Ez nem utolsósorban a 2002 szeptemberi és a 2003 májusi közszektorbeli béremeléseknek volt köszönhető, ahol a munkavállalók 70 százaléka nő. (Forrás: Gender pay gap in unadjusted form, Eurostat Metadata in SDDS Form)

 

Év 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05
Magyarország 22 23 24 23 21 21 20 16 12 14 11

 

Forrás: Eurostat

 

A hazai statisztikák 1998-tól a teljes munkaidőben foglalkoztatott öt fősnél nagyobb cégek adatait veszik figyelembe. 1995 – 1997 között viszont még csupán a 20 fősnél nagyobb vállalatok adatait gyűjtötték.

 

A nők és a férfiak bére közötti különbség a férfiak bérének százalékában, Magyarország, Belgium és Hollandia, 1994-2005



Klikkelj a képre, ha ki akarod nagyítani!

Forrás: Eurostat (Megjegyzés: a grafikonon a 0 az adathiányt jelöli)

7. Források


  • The Gender pay gap. Origins and policy responses, European Commission, 2006
  • Comission Services Working Paper, "Gender pay gaps in European labour markets - Measurement, analysis and policy implications" (SEC(2003) 937, 04/09/2003)
  • Study on "Methodological issues related to the analysis of gender gaps in employment, earnings and career progression - FINAL REPORT", and WORKING PAPER version carried out by ZEW, Mannheim (29/10/2003)
  • Workshop on "Gender gaps in employment, earnings and career progression" (12/09/2003)
  • Employment in Europe 2002, "Assessing gender pay gaps in the EU"
  • Reports by the Expert Group on Employment and Gender, including a critical appraisal of standard decomposition techniques to adjust the gender pay gap:
  •  "The Gender Pay Gap and Gender Mainstream Pay Policy in EU Member States" (November 2002)
  •  "Indicators on gender equality in the European Employment Strategy (EES)" (April 2002)
  •  "Equal opportunities as productive factor"
  • Chapter on "Women at work: Who are they and how are they faring?", OECD Employment Outlook 2002
  • Report on "Gender, jobs and working conditions in the European Union" (36 KB) by the European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (September 2002)
  • Eurostat publication, "The life of men and women in Europe: A statistical portrait (data 1980-2000)" (2,67 MB)
  • Report on "Gender in transition", (961 KB) including "Statistical Annex", (107 KB) from the World Bank (21/05/2002)
 

Images

Loading...