Kolleketív alku koordinációs bizottsági ülés

Kattints a bérkérdőívre, utat vagy pénzt nyersz!


Kolleketív alku koordinációs bizottsági ülés
Brüsszel, 2009. március 12.


A Kollektív alku koordinációs bizottsági ülés az ETUC VB 2009. március 17-18-i találkozóját megelőzően ült össze, és értelemszerűen a fő téma az ETUC tagszervezetek államait ilyen vagy olyan mértékben, de mindenképpen megrázó világgazdasági válság volt. A résztvevők egyöntetűen a jelentős visszaesésről számoltak be, és felhívták a figyelmet arra, hogy a válság mélyebb lesz az előzetesen vártnál, mind a gazdaságok (GDP) növekedése lassúbb lesz, mint amit pár hónappal korábban prognosztizáltak. Igy pl. Németországban pl. az export 20%-os visszaesése látható, Svédországban, Finnországban a GDP abszolút értékű visszaesése (csökkenése), Dániában akár 4%-os GDP visszaesás is tapasztalható lesz. Különösen gondban van az európai autóipar (csaknem 40%-os visszaeséssel számolhat), a textil-és ruhaipar (csaknem 30%-os visszaesés) és a vegyipar (33%-os csökkenés várható). A szakszervezeteket és tagságukat különösen súlyosan érinti a munkanélküliek számának és arányának rég nem látott emelkedése, ami sok egyéb vonzattal is jár, így pl. a migráns munkavállalók lehetőségeinek beszűkülésével, a szociális ellátó rendszerek elégtelensége kompezálásának kérdéseivel, az un. bizonytalan munkák még bizonytalanabbá válásával, s nem utolsósorban a szakszervezeti tagság további csökkenésével.

A mostani – a pénzügyiből avanzsált - gazdasági válság mélyebb összefüggéseit keresve valójában a résztvevők egyetértettek abban, hogy mindenképpen fel kell tenni azt a kérdést, hogy vajon nem az alkalmazott (neoliberális) gazdasági modell válságáról van-e szó? Ezt a feltevést támasztja alá az is, hogy a válságot közvetlenül a pénzügyi szektor szabályozatlansága okozta. Az európai gazdaságokban 80%-os részarányt képviselő KKV-k esetében a cash flow ma már nem biztosított. De nemcsak a kínálati oldal, hanem a keresleti oldal is „bedőlt”.

Egyetértés mutatkozott abban is, hogy tudatosítani kell azt, hogy a gazdasági válság egy idő múlva szociális katasztrófába fordulhat át, innen pedig egyenes út vezet a politikai válságig, nemcsak a szegényebb, hanem a gazdagabb uniós tagállamokban is.

A válságkezelésnél fontos felhívni arra a figyelmet, hogy a foglalkoztatás és a bérek – a fizetőképes keresleten keresztül - egymással összekötött tényezők.

A 2009. május 9-én Prágában megtartásra kerülő Foglalkoztatási Csúcsra az ETUC három dolog követelését javasolja:
1. Rövidtávú válasz kidolgozása a foglalkoztatást és az elbocsátásokat illetően, a vállalatok belső rugalmasságára alapozva (erre a német, francia, osztrák, szlovén vállalatok lehetőséget adnak.)
Uniós és országos szintű szabályozással szükség lenne a végkielégítések módjának és szintjének olyan szintű emelésére, aminek következtében a vállalatok elsősorban nem az elbocsátáshoz nyúlnak a keresletállományuk csökkenése esetén.
2. Nagyobb mértékben kellene támaszkodni a munkaerőpiaci (külső) rugalmasság által nyújtható lehetőségekre. A szakszervezetek is támogathatják a külső (munkaerőúpiaci) rugalmasságot, ha azt megfelelő (vállalaton belüli és azon kívüli) képzési és átképzési lehetőségek kísérik.
3. Több forrást (EU-s, állami, stb.) kellene 2009-ben biztosítani az átképzésekhez és képzéshez.

Emellett alapvető fontosságú annak a kérdésnek a megválaszolása: hogyan lehet fenntartani (legalább a jelenlegi) a fizetőképes keresletet? Az átlagos inflációs szint az EU-ban 1,5%, több országban defláció fenyeget (pl. Spanyolországban, Luxembourgban). A defláció, a pénzszűke viszont a fogyasztás további csökkenését vonja maga után.

A gazdaság lefele haladó spirálban mozog, s az irány nem tud magától megváltozni, hacsak a politika-csinálók nem avatkoznak be. Az eddigi gazdaságélénkítő tervek elégtelenek a tömeges elbocsátások megfékezésére. Várható egy második hitelválság is, a gazdasági recesszió ugyanis az ingatlanokra felvett kölcsönök és a vállalati hitelek visszafizetésének nehézségeihez vezetnek, nehéz helyzetbe hozva a bankokat, akik még kevésbé fognak tudni hitelt nyújtani a gazdasági tevékenységekhez; azaz megismétlődhet a 2008. őszi helyzet! Ha ehhez még az is hozzájárul, hogy a költségvetési hiány egyes országokban meghaladná a 3%-ot, és ha ezt pl. 2010-től egyes országkban költségvetési konszolidáció is követné, akkor a pénzhiány már tragikus méreteket ölthet egy-egy gazdaság számára.

Az európai alapok által is támogatott IMF tevékenysége a térségben a kelet-európai országokban az európai szociális modell végét jelentheti.

Az is biztos, hogy a protekcionizmus sem vezet eredményre, az ETUC nem ért egyet néhány üzleti lobby ilyen típusú törekvésével.


Mi tűnne célravezetőnek szakszervezeti szempontból?

•    A munkabéreket terhelő adók és járulékok jelentős csökkentése.
•    A fogyasztás ösztönzése.
•    A tőkejövedelmek extraprofitjának lefölözése.

Ezeken túlmenően mindegyik országnak megvan persze a saját gondja, amire specifikus választ is kell keresni, így pl. németországnak nagyon nagy a folyó fizetési mérleg többlete, a spanyol gazdaság az alacsony versenyképességgel küzd. Eltérő a válság hatása ágazatonként is. Spanyolországban és Olaszországban az építőipar küzd a nagy gondokkal, Svájcban és Németországban – egyebek mellett – a bankszféra, Németországban az autóipar.  Németországban a minimálbér bevezetése segíthetne abban, hogy a bérek csökkenése ne okozzon további deflációs hatást. Lengyelországban a szakszervezetek arra bíztatják a kormányt, hogy a belső fogyasztást erősítő intézkedéseket tegyenek, szorgalmazzák a részmunkaidőt, az ideiglenes vagy un. technikai munkanélküliség bevezetését , ami azt jelenti, hogy megmarad az illető munkahelye, miközben a bérét a munkaerőpiaci alapból kapja és képzésen vesz részt. A költségvetés csökkentésének forrásai között a közszektorbéli bérek visszafogása, a katonai kiadások jelentős megkurtítása szerepelt.

Abban egyetértés mutatkozott, hogy valamennyi országban a jelenlegi körülmények között a kollektív alku feltételei rendkívül kedvezőtlenek.

A Kollektív alku koordinációs bizottság ülésein régóta napirenden vannak a transznacionális vállalati megállapodások is. Evelyn Pichot ezzel összefüggésben beszámolt arról, hogy az Európai Üzemi Tanács Irányelv módosítása és elfogadása már csaknem kész, a módosított változat áprilisban vagy májusban megjelenik. Elkészült a Bizottság munkaanyaga (sec(2008)2155) és készül a DG Employment „Transznacionális megállapodások szövegeinek feltérképezése” című jelentése.

A 04.03.03.03 számú költségvetési sor által nyújtott bizottsági támogatások esetében a transznacionális kollektív megállapodások megvalósítása előnyt fog élvezni.

A következő lépés a transznacionális megállapodások adatbázisának kiépítése az ETUC és a munkavállalói oldalt képviselő Business Europe részvételével.

2009. március 31.
Dr. Borbély Szilvia

Kattints a bérkérdőívre, utat vagy pénzt nyersz!
loading...

Images