A kollektív szerződések legjobb rendelkezései az egész EU-ban a sebezhető munkavállalókat védik - 21-11-2016

A változékony európai munkaerőpiacon, ahol kiemelkedő igény mutatkozik a rugalmasság iránt, különleges figyelmet kell fordítani a bizonytalan álláshelyeken foglalkoztatott, legsebezhetőbb munkavállalók irányába. Ez a legfőbb ajánlása egy, az Amszterdami Egyetemen tartott szakértői megbeszélésnek, ami a nemek közötti bérkülönbségeket az EU-ban vizsgáló, 2 éves projektet zárt le, miközben új módszereket javasolt a különbségek mérséklésére.

A szakértők megállapítása szerint a sebezhető munkavállalók körében az átlag felett képviseltetik magukat a nők, és/vagy az etnikai kisebbségekhez és migráns csoportokhoz tartozók. Ezekre a csoportokra nem jellemzők a karrierrel kapcsolatos kilátások, a biztos munkahelyek, valamint a megfizethető gyermekgondozási ellátások. Többen ideiglenes munkát is csak munkaközvetítőkön keresztül találnak, a lehetőségek a kis szakértelmet kívánó, elsősorban kiskereskedelmi, takarítási és gondozási területeken fellelhető, kiszolgáló munkakörökre korlátozódik. A bérek az alacsonyabb régiókban mozognak. A kimerítő munkabeosztások alig hagynak időt a regenerálódásra, a munka utáni tanulásról nem is beszélve. Ráadásul itt olyan strukturális fizetésbeli különbségeket lehet tapasztalni, ami hozzájárul az érintettek helyzetének az állandósulásához. A fizetésbeli különbségek ugyanis nem állnak meg a férfiak/nők közötti határvonalnál, hanem – a szakértők megállapításai szerint – a munkahelyeiken jogfosztottságban dolgozók mindegyikére kiterjednek.

A másodlagos munkakörülményekben is felfedezhetők a nemek közötti különbségek

A projektcsapat által elvégzett kutatás részeként példa nélkül álló elemzést folytattak a másodlagos munkakörülményeket vizsgáló felmérésekből származó adatokon. Az adatok gyűjtése a WageIndicator Alapítvány által indított, folyamatos online felméréssel folyt nemzeti honlapokon, az összes résztvevő EU-s tagállamban. Az adatgyűjtés lehetővé tette az olyan szempontok tekintetében a mélységi elemzését, mint a vállalati juttatások, támogatások, járandóságok, javadalmazások, valamint a gyermekgondozási ellátások, nyugdíjprogramokhoz és hasonlókhoz való egyszerűbb hozzáférés. Az elemzés homlokterében a nemek álltak, azaz hogy az egyes országokban azonosított, nemek közötti bérkülönbségek tükröződnek-e az adott országra jellemző, másodlagos munkakörülményekben? Általános eredményként megállapították, hogy a másodlagos körülmények nagymértékben tükrözik a nemek közötti bérkülönbségeket az egyes munkaerőpiacokon. Létezik azonban néhány kivétel e szabály alól, pl. Szlovénia és Lengyelország, ahol az elmúlt évtizedekben a nők a más jövedelmi – pénzbeli és egyéb – források tekintetében utolérték férfi munkatársaikat.

A legjobb vállalati gyakorlatok határokon innen és túl

A szakértők által azonosított megoldások egyike, hogy a szakszervezeti tárgyalók Európa-szerte egységesen módosítani tudják a munkaadókkal kötött kollektív szerződések rendelkezéseit. A legjobb gyakorlatok ilyen keresztezése javíthatja a munkájuk hathatósságát különösen, ha a legsebezhetőbb csoportok védelméről van szó. Az egyik kiváló, legjobb gyakorlat lenne, ha az egyes kollektív szerződésekben megjelenne egy monitorozásról szóló rendelkezés, ami konkrét intézkedések megvalósítását írná elő a szerződések, a fizetések, az előléptetés, a tájékoztatás, a munkahelyi igazolások és a gyermekgondozás terén a felelősség megosztása tekintetében. Az ilyen rendelkezések megvalósítására vonatkozó, a szakszervezet és a vállalati személyzeti osztályok által közösen ellenőrzött monitorozási terv egyes szektorokban máris bizonyított legjobb gyakorlattá vált. A nemek közötti bérkülönbségeket vizsgáló projekt záró jelentése további legjobb gyakorlatoknak tekinthető rendelkezéseket sorol fel több EU-s tagállam tekintetében.

A legjobb rendelkezések átvételét segítő adatbázis

A WageIndicator – a nemek közötti bérkülönbségeket vizsgáló projektben résztvevő alapítvány, mely projekt főbb eredményeit jelen helyen mutatjuk be – az elmúlt néhány évben a kollektív szerződéseket rögzítő adatbázis kialakítását kezdeményezte és valósította meg. Jelenleg az adatbázis jegyzetekkel ellátva, azaz könnyen visszakereshető formában mintegy 700 kollektív szerződés rendelkezéseit tartalmazza különféle iparágakból és országokból. Az adatbázis szabadon hozzáférhető a nemzeti honlapokról, és ezért a munkaadói és munkavállaló szervezetek tárgyalói egyaránt könnyen áttekinthetik. Abban a fentiekben hivatkozott rendelkezések és legjobb gyakorlatok is megtalálhatók. A WageIndicator törekvése, hogy folytassa az adatbázis bővítését, kiegészítését, valamint további részletek hozzáadását minden érdekelt fél díjmentes felhasználására. A WageIndicator a feleket továbbá felkéri, hogy az általuk kötött szerződésekkel járuljanak hozzá az adatbázis bővítéséhez.

A szakértői csoport tagja volt az Amsterdami Egyetem, a Wageindicator, a Holland Szakszervezeti Föderáció (FNV), a spanyol CCOO Servicos és magyar MSZOSZ.

A kollektív szerződések legjobb rendelkezései tekintetében olyan példákra mutató hivatkozás, ahol a fő szempontokat a nők, a nemek közötti bérkülönbségek és a gyermekgondozási lehetőségek jelentik.

Mi a WITA-nemek közötti fizetéskülönbség projekt?

Az Innovatív Eszközökkel a Nemek Közötti Fizetéskülönbség Ellen - WITA GPG (2015. január - 2016. december) célja, hogy jelentősen hozzájáruljon a nagy és tartós nemek közötti fizetéskülönbség csökkentésében. Ezt a European Commission PROGRESS Program Action Grant nr. 4000004929. program teszi lehetővé. Egyik tevékenysége, hogy szakmai csoportok szintjén összehasonlítsa a férfi és női béreket, és az eredményeket közzétegye mind a 28 EU-tagállam és Törökország WageIndicator weboldalán, valamint sajtóközleményekben terjessze azokat.

További információ a WITA projektről

A Magyarországon fennálló nemek közötti fizetéskülönbségről további információt a Berbaromoter.hu-n talál.

loading...

Images