A szegényeken nem segített a munkaerőreform

Kattints a bérkérdőívre, utat vagy pénzt nyersz!


A szegényeken nem segített a munkaerőreform

Bruxinfo, Brüsszel, 2008. március 3.

Kedvező tendenciákat mutat a foglalkoztatási miniszterek elé került bizottsági jelentés, de a miniszterek egyöntetű véleménye szerint a nagyobb foglalkoztatottság önmagában nem segít az igazán kiszolgáltatott társadalmi rétegek és a szegénységi küszöb alatt élők helyzetén, melyhez hatékony közös szociálpolitikai lépések szükségesek.


Vladimír Spidla, foglalkoztatásért felelős biztos a pénteki tanácsülésen a bizottsági jelentésről szólva elmondta: valóban mélyreható elemzés született a prioritásokról, mely újból megerősítette, hogy a foglalkoztatáspolitikát integrálni kell a szociális politikába, mert csak a közös cselekvés javíthatja érdemben a szegénységi küszöb alatt és a munka nélkül élők helyzetét.


"2005 óta jelentősen javult a lisszaboni célok elérésének esélye, olyannyira, hogy jelenleg az öreg kontinensen dinamikusabb a munkahelyek számának növekedése, mint az Egyesült Államokban. Ez azonban nem homályosíthatja el tekintetünket, hogy tisztán lássuk: a tagállamok foglalkoztatási és szociális reformján áll vagy bukik a hosszú távú változás" - tette hozzá Spidla.


A közelgő márciusi EU-csúcs kapcsán a biztos elmondta: a Bizottság külön hangsúlyt fektet majd a reformok új, 2010-ig tartó ciklusára, az energia- és klímacsomag foglalkoztatás ügyi kihatásaira - s az ezzel kapcsolatos esetleges intézkedésekre -, valamint a szülési szabadságok rendszerének reformjára, mely elősegíti az európai lakosság elöregedésének lassítását.


Franciaország a felszólaló tagállamok közt elsőként a stabilitás folytonosságát emelte ki, melyet a francia kormány aktív szolidaritással szeretne megteremteni, mely szerint, aki dolgozik, ne kereshessen kevesebbet, mint aki szociális ellátásból él. Ehhez a magánszektor szerepvállalásának erősítését is szeretnék igénybe venni: a vállalatoktól új szociális ágendát várna a francia kormány.


Dániában a munkavállalók és munkáltatók jól alkalmazkodnak a globalizáció kihívásaihoz, melynek nyomán jelentős számú jól képzett és fizetett alkalmazott talált új állást, miközben más szektorokban számottevő leépülés ment végbe. "Noha a jelenlegi 2,1 százalékos munkanélküliség történelemi mélypont, a tendenciák jó irányba mutatnak" - közölte a dán delegáció.


Lengyelország az abszolút győztese a foglalkoztatási reformoknak - 650 ezer új munkahely jött létre egy év alatt -, még ha van is honnan felfejlődnie az ország gazdaságának. A varsói kormány prioritásai közt most az ötven felettiek, a fogyatékkal élők és a munkához szükséges képzés és átképzés szerepelnek. A gyermekszegénység ellen egy olyan új adókedvezmény bevezetéséről számolt be a lengyel miniszter, mely 2-3 százalékkal csökkenti a nehéz körülmények között élő családok adóterheit.


Nagy-Britanniának a munkaerőpiac radikális átalakulásával kell szembenézni, melynek keretében 2020-ig hatmillió alacsony képzettséget igénylő állás szűnik majd meg, melyre aktív támogatás és a harmadik - szolgáltatói - szektor munkakörülményeinek javításával igyekszik válaszolni London. Nagy-Britannia és Írország egyaránt határozott lépéseket tesz a gyerekek és fiatalok helyzetének javítására, melyre a valódi gyógyír az oktatás és képzés hatékonyabb támogatása, s ezzel aktív eszközök alkalmazása a tartós javulás eléréséért.


Németországban az EU elfogadottságának növeléséhez elengedhetetlen a foglalkoztatáspolitika további reformja, mely hat a konjunktúrára. A berlini kormány ehhez a minőségi munkahely-teremtést tartja a legmegfelelőbb eszköznek, melyhez a rugalmas biztonság szem előtt tartásán túl az életciklus orientált megközelítés is jelentős segítséget nyújthat.


Bulgáriában is hasonló megközelítést alkalmaz a kormány: a szociális partnerekkel való együttműködés jegyében szociális és társadalmi fejlesztési paktum született, mely 2009 végéig van érvényben, s a partnerek közti felelősségmegosztás révén javíthat a helyzeten.


Magyarországot Simon Gábor, foglalkoztatásügyi államtitkár képviselte az ülésen, aki szintén egyetértett azzal, hogy pusztán a gazdasági növekedés nem javít a szegregációt megélők helyzetén, hazánk célja tehát, hogy ne nőjön tovább a szegénység, amelynek érdekében több lépést is foganatosított az Országgyűlés. A 2007 végén elfogadott: "Legyen jobb a gyerekeknek" nemzeti stratégia 2032-ig hosszú távú célokat tűz ki maga elé. Simon hangsúlyozta, hogy hazánk teljességgel egyetért a Tanács által megfogalmazott kulcsüzenetekkel, eközben pedig széles körben tárgyalja és alkalmazza a lisszaboni csomag elemeit. Végül külön kiemelte a romák munkaerő piaci integrációjához szükséges kiemelt cselekvés fontosságát, mely a jelenleginél is több erőfeszítést követel Magyarországtól.

loading...

Images