A szegényeken nem segített a munkaerőreform
Bruxinfo, Brüsszel, 2008. március 3.
Kedvező tendenciákat mutat a foglalkoztatási miniszterek elé került bizottsági jelentés, de a miniszterek egyöntetű véleménye szerint a nagyobb foglalkoztatottság önmagában nem segít az igazán kiszolgáltatott társadalmi rétegek és a szegénységi küszöb alatt élők helyzetén, melyhez hatékony közös szociálpolitikai lépések szükségesek.
Vladimír Spidla, foglalkoztatásért felelős biztos a pénteki
tanácsülésen a bizottsági jelentésről szólva elmondta: valóban mélyreható
elemzés született a prioritásokról, mely újból megerősítette, hogy a
foglalkoztatáspolitikát integrálni kell a szociális politikába, mert csak a
közös cselekvés javíthatja érdemben a szegénységi küszöb alatt és a munka
nélkül élők helyzetét.
"2005 óta jelentősen javult a lisszaboni célok elérésének esélye, olyannyira,
hogy jelenleg az öreg kontinensen dinamikusabb a munkahelyek számának
növekedése, mint az Egyesült Államokban. Ez azonban nem homályosíthatja el
tekintetünket, hogy tisztán lássuk: a tagállamok foglalkoztatási és szociális
reformján áll vagy bukik a hosszú távú változás" - tette hozzá Spidla.
A közelgő márciusi EU-csúcs kapcsán a biztos elmondta: a Bizottság külön
hangsúlyt fektet majd a reformok új, 2010-ig tartó ciklusára, az energia- és
klímacsomag foglalkoztatás ügyi kihatásaira - s az ezzel kapcsolatos
esetleges intézkedésekre -, valamint a szülési szabadságok rendszerének
reformjára, mely elősegíti az európai lakosság elöregedésének lassítását.
Franciaország a felszólaló tagállamok közt elsőként a stabilitás
folytonosságát emelte ki, melyet a francia kormány aktív szolidaritással
szeretne megteremteni, mely szerint, aki dolgozik, ne kereshessen kevesebbet,
mint aki szociális ellátásból él. Ehhez a magánszektor szerepvállalásának
erősítését is szeretnék igénybe venni: a vállalatoktól új szociális ágendát
várna a francia kormány.
Dániában a munkavállalók és munkáltatók jól alkalmazkodnak a globalizáció
kihívásaihoz, melynek nyomán jelentős számú jól képzett és fizetett
alkalmazott talált új állást, miközben más szektorokban számottevő leépülés
ment végbe. "Noha a jelenlegi 2,1 százalékos munkanélküliség történelemi
mélypont, a tendenciák jó irányba mutatnak" - közölte a dán delegáció.
Lengyelország az abszolút győztese a foglalkoztatási reformoknak - 650 ezer
új munkahely jött létre egy év alatt -, még ha van is honnan felfejlődnie az
ország gazdaságának. A varsói kormány prioritásai közt most az ötven
felettiek, a fogyatékkal élők és a munkához szükséges képzés és átképzés
szerepelnek. A gyermekszegénység ellen egy olyan új adókedvezmény
bevezetéséről számolt be a lengyel miniszter, mely 2-3 százalékkal csökkenti
a nehéz körülmények között élő családok adóterheit.
Nagy-Britanniának a munkaerőpiac radikális átalakulásával kell szembenézni,
melynek keretében 2020-ig hatmillió alacsony képzettséget igénylő állás
szűnik majd meg, melyre aktív támogatás és a harmadik - szolgáltatói -
szektor munkakörülményeinek javításával igyekszik válaszolni London.
Nagy-Britannia és Írország egyaránt határozott lépéseket tesz a gyerekek és
fiatalok helyzetének javítására, melyre a valódi gyógyír az oktatás és képzés
hatékonyabb támogatása, s ezzel aktív eszközök alkalmazása a tartós javulás
eléréséért.
Németországban az EU elfogadottságának növeléséhez elengedhetetlen a
foglalkoztatáspolitika további reformja, mely hat a konjunktúrára. A berlini
kormány ehhez a minőségi munkahely-teremtést tartja a legmegfelelőbb
eszköznek, melyhez a rugalmas biztonság szem előtt tartásán túl az életciklus
orientált megközelítés is jelentős segítséget nyújthat.
Bulgáriában is hasonló megközelítést alkalmaz a kormány: a szociális
partnerekkel való együttműködés jegyében szociális és társadalmi fejlesztési
paktum született, mely 2009 végéig van érvényben, s a partnerek közti
felelősségmegosztás révén javíthat a helyzeten.
Magyarországot Simon Gábor, foglalkoztatásügyi államtitkár
képviselte az ülésen, aki szintén egyetértett azzal, hogy pusztán a gazdasági
növekedés nem javít a szegregációt megélők helyzetén, hazánk célja tehát,
hogy ne nőjön tovább a szegénység, amelynek érdekében több lépést is
foganatosított az Országgyűlés. A 2007 végén elfogadott: "Legyen jobb a
gyerekeknek" nemzeti stratégia 2032-ig hosszú távú célokat tűz ki maga elé.
Simon hangsúlyozta, hogy hazánk teljességgel egyetért a Tanács által
megfogalmazott kulcsüzenetekkel, eközben pedig széles körben tárgyalja és
alkalmazza a lisszaboni csomag elemeit. Végül külön kiemelte a romák munkaerő
piaci integrációjához szükséges kiemelt cselekvés fontosságát, mely a
jelenleginél is több erőfeszítést követel Magyarországtól.