Kattints a bérkérdőívre, utat vagy pénzt nyersz!
A munkaerőpiacra történő belépés jellegzetességei
Jelen elemzés a karrier egyik legfontosabb állomását, az első munkahelyet veszi górcső alá. Megállapíthatjuk, hogy ez a további életpálya szempontjából alapvető fontossággal bír. A belga WageIndicator adatai alapján megállapítjuk, hogy a belga munkavállalók általában mely életkorukban lépnek be a munkaerőpiacra, továbbá vizsgáljuk, melyek azok a tényezők, amelyek ezt meghatározzák. Vizsgáljuk azt is, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a belga munkavállaló rátaláljon az első munkahelyére. Kérdés az is, van-e különbség a férfiak és a nők között ebben a tekintetben?
Az első munkahely
Jogilag és hivatalosan a belga fiatalok 16 éves korukban léphetnek be a munkaerőpiacra, akár úgy, mint munkavállalók, akár úgy, mint segédek. Megjegyezzük azonban, hogy tanulóként már korábban is beléphetnek részmunkaidőben. 15 éves koruktól kombinálhatják a munkát és a tanulást. Ugyanakkor nincs felső határ, bármely életkorban lehet dolgozni. Az is tény, hogy a munka Belgiumban nem kötelesség, senkit nem köteleznek arra, hogy akármikor is belépjen a munkaerőpiacra. Tehát a munkaerőpiacra történő első belépésre lehetőség van bármely életkorban vagy akár soha. A belga WageIndicator adatbázis szerint csupán a felmérésben részt vevők 5%-a nem kezdte el a munkát 26 éves koráig.
A WageIndicator felmérése szerint a munkaerőpiacra belépők áltagos életkora 22 év, mind a férfiak, mind a nők esetében. Ez alátámasztja feltevéseinket. Az adatbázisban szereplők - az on-line kérdőívet kitöltők - 57 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ők azok, akik 21 éves koruk előtt nem kezdenek el dolgozni.
Bár a két nem átlagos életkora hasonló a munkaerőpiacra történő belépést illetően, jelentősek a különbségek, ha az életkorokat és a végzettségeket részletesebben vizsgáljuk. Erősen pozitív a munkaerőpiacra történő belépés és a képzettség szintje közötti korreláció koefficiense. Azaz a munkaerőpiacra történő belépés kora arányosan nő a végzettség szintjével. Ez egyáltalán nem meglepő, noha a szakmunkások már munkájuk végzése közben is tudnak tanulni, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők előbb diplomát szereznek, és csak utána lépnek munkába.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők állnak legkésőbb munkába
Megvizsgáltuk, hogy az alacsonyabb és a magasabb kvalifikációval rendelkezők között a munkaerőpiacra történő belépés időpontját illetően milyen különbség mutatkozik. A kevésbé vagy alacsonyabb szakképzettséggel rendelkezők átlagos életkora a munkaerőpiaci belépés idején 16-18 év, miközben a magasan kvalifikáltaké, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké 22-24 év. Vagyis a munkaerőpiac elérését illetően a képzettség szintje erősen meghatározó (a Chi koefficiens=5190; p=0,001)
A munkát 16-18 éves korban elkezdőknek - 179 fő - 51,2 %-a rendelkezett alapfokú végzettséggel, 27,5%-uk középfokúval és mindössze 2,1%-uk felsőfokúval. Ez azt mutatja, hogy míg arra van remény, hogy a 16-18 éves korban a munkaerőpiacra belépők középfokú szakképzettséget szerezzenek, annak reménye, hogy valaha is felsőfokú végzettségük, diplomájuk legyen, rendkívül csekély, szinte egyenlő a nullával. Azaz a munkaerőpiacra túl korán belépők behozhatatlan hátránnyal bírnak.
Az első munkahelyre 19-21 éves korban belépőknek - 1733 fő - meglepően nagy hányada, csaknem 30 %-a mindössze alapfokú végzettséggel rendelkezik. 50,8%-uk középfokú és 20,3 %-uk felsőfokú diplomával a zsebében kezdi meg a munkát. Ez azt jelenti, hogy az alapfokú iskolák elvégzése és a munkába állás között sok embernél jelentős idő telik el. A WageIndicator adatbázisban felmértek döntő többsége - csaknem 5000 fő - 22-24 éves korában lép munkába. Még ebben a korosztályban is találunk olyanokat, akik csak alapfokú végzettséggel rendelkeznek - 8,3% -, miközben középfokú végzettséggel 14,7%, felsőfokúval pedig 57,6 % rendelkezik. A 25 éven felüliek (1713 fő) esetében 11,3 % alapfokú, 6,8% középfokú és 20% felsőfokú végzettségű.
Az adatbázisban 168 alapfokú, 6399 középfokú és 8549 felsőfokú végzettségű szerepel. Ez összefügg azzal, hogy az interneten keresztül kitölthető on-line kérdőív döntően a közép- és felsőfokú végzettségűekhez jut el.
A fiatalok ma később lépnek a munkaerőpiacra
Az életkor és a belépéskor jellemző életkor közötti korreláció enyhén negatív (-0,129, Spermans Rho korrelációs koefficiens). Ez azt jelenti, hogy a fiatalabb korosztályok kissé később lépnek be a munkaerőpiacra, mint a korábbi (ma idősebb) generációk. Az 1960-ban születettek - 3798 fő az adatbázisból - 24,4%-a lépett be a munkaerőpiacra 16-18 éves kora között, 35,3%-a 19-21 éves kora között, 27,5%-a 22-24 éves kora között és 12,8%-a 25 évesen vagy később. Az 1960 és 1975 között születettek közül - 7334 fő - 16-18 éves korban 11,3%, 19-21 éves korban 32%, 22-24 éves korban 38,6% és 25 éves korban vagy később 18% kezdte meg a pályafutását. Az 1975. év után születettek közül - 4030 fő - 16-18 éves korban már csak mindössze 6,8%, 19-21 éves korban 33,7%, 22-24 éves korban 50,3% és 25 éves korban vagy később 9,1% kezdett dolgozni. Azaz a legfiatalabb generációnak több mint fele 22-24 éves korban lépett a munka világába, miközben az 1960 előtt születetteknek csupán 27,5%-a.
A kérdőívben olyan kérdés is szerepelt, hogy mennyi időt töltöttek el az első munkahely keresésével. 9242 férfi és 6011 nő válaszolt erre a kérdésre. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a férfiak és a nők között nem mutatkozott különbség abban a tekintetben, hogy hány évesen kezdték a pályafutásukat, akkor megállapíthatjuk, hogy az első munkahely fellelésében jelentős egyenlőtlenség mutatkozik - a férfiak javára. A férfiak gyorsabban találták meg első munkahelyüket, mint a nők. A férfiak/fiúk döntő része egy hónap kereséssel talált munkát (44,4%), miközben a nők 40,9 %-ának volt elegendő ennyi idő. Két hónapra volt szüksége a férfiak 18,9%-ának és a nők 22,8%-ának. Egy évnél is tovább a férfiaknak csupán 2,3 %-a, a nőknek viszont 3,1%-a keresett munkát.
Forrás: A belga WageIndicator adatbázis adatai alapján: a szakmai pályafutás kezdete (Début de la carriére, Fernando Pauwels és Tom Vandenbrande (HIVA) anyaga alapján)
Pacskovszki Zsolt
