A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. határozatlan időtartamra szóló, Kollektív Szerződése (egységes szerkezetben a 2025. március 31. napjától hatályos módosításokkal)

A felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés időbeli hatályát határozatlan időtartamúvá változtatják, és egyidejűleg a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalják.

I.RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§ A Kollektív Szerződés hatálya

1.A Kollektív Szerződés hatálya - a 2. pontban foglaltak kivételével - kiterjed a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. munkáltatóra és annak valamennyi szervezeti egységére, valamint a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. valamennyi munkavállalójára, akinek a munkaviszonyára közvetlenül és elsődlegesen a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [a továbbiakban: Mt.] rendelkezései az irányadóak.1

2.Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya az Mt. 208.§ (1)-(2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalóra.

3.A Kollektív Szerződés szabályait olyan személyre, aki a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt-vel munkaviszonyban nem áll vagy munkaviszonya szünetel, továbbá a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt-n kívül más jogi személyre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervre kizárólag a Kollektív Szerződés külön felhatalmazása alapján lehet alkalmazni.

4.A Kollektív Szerződés időbeli hatálya határozatlan időtartamra szól.

2.§ A Kollektív Szerződés felépítése

1.A Kollektív Szerződés szerkezetileg elkülönítve tartalmazza

a)a munkáltató és a nála képviselettel rendelkező szakszervezetek közötti kapcsolatrendszer szabályait (a Kollektív Szerződés kötelmi része).

(A Kollektív Szerződés alkalmazása során képviselettel rendelkezőnek az Mt. 270. § (2) bekezdésének b) pontja szerint azt a szakszervezetet kell tekinteni, amely alapszabálya szerint a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt.-nél képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik.)2

b)a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, gyakorlásuk és teljesítésük módját, valamint a rájuk vonatkozó eljárási rendet (a Kollektív Szerződés normatív része).

2.Az egyes telephelyek (munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt szervezeti egységek) munkavállalóira vonatkozó eltérő szabályokat - a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint - a helyi függelékek tartalmazzák.

4.A Kollektív Szerződés mellékletei tartalmazzák az egyes rendelkezések végrehajtására vonatkozó - általában technikai jellegű - meghatározásokat, szabályokat.

1.sz. mellékletAz egyes egészségre ártalmas tevékenységet ellátó munkavállalókra vonatkozó külön szabályok.

2.sz. melléklet:A forgalmazási és raktározási veszteség normáiról.

3.sz. melléklet:A hátrányos jogkövetkezmények és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje

4.sz.melléklet:A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Ruházati Szabályzata

5.sz.melléklet:A kereskedelmi szolgálatot ellátók jutalékrendszere

6.sz.melléklet:A 46. § hatálya alá tartozó munkakörök felsorolása

7.sz.melléklet:Azon munkakörök felsorolása, amelyeket betöltő munkavállalók szokásosan a telephelyen kívül végzik a munkájukat

8.sz.melléklet:A zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörök felsorolása

9.sz.melléklet:Azon munkakörök és tevékenységek felsorolása, amelyeketellátó munkavállalók gondatlan károkozásuk esetén 6 havi távolléti díjuk mértékéig marasztalhatóak

10.sz. melléklet:A 40.§ 4. pontjának hatálya alá tartozó állomások és munkakörök felsorolása

11.sz. melléklet:Azon munkakörök felsorolása, amelyek esetében 66 munkanap kiküldetés rendelhető el

12/A. sz. melléklet: A KSz 47.§ 2. pontja szerinti 40% mértékű műszakpótlékra jogosító nagy forgalmi leterheltségű állomások

12/B. sz. melléklet: A KSz 47.§ 2. pontja szerinti 40% mértékű műszakpótlékra jogosító egyéb szolgálati helyek

12/C. sz. melléklet: A KSz 47.§ 2. pontja szerinti 40% mértékű műszakpótlékra jogosult biztosítóberendezési diszpécser, pályavasúti diszpécser, erősáramú diszpécser, távközlési diszpécser és elektrikus III. munkakörben foglalkoztatott munkavállalók 8

13.sz. melléklet:A Vasúti Érdekegyeztető Tanács Ügyrendje9

14.sz. melléklet:10 A Felépítménykarbantartó és gépjavító igazgatóság (FKGI) (illetve az esetlegesen annak jogutódjaként a jövőben létrejövő szervezeti egységeknél) foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok

15.sz. melléklet:11 A Központi Felépítményvizsgáló Igazgatóságon (KFVI) foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok

3.§ A Kollektív Szerződés megkötése és módosítása

1.A Kollektív Szerződést egyrészről: a munkáltató nevében a munkáltató vezérigazgatói feladatokat ellátó, az Mt. 208.§ (1) bekezdés szerinti vezetője, másrészről: a munkavállalók nevében az érdekképviseletüket ellátó szervezetek - szakszervezetek - kötik meg, figyelemmel az Mt. 276.§-ában foglaltakra.

2.Ha a szakszervezetek Kollektív Szerződéssel kapcsolatos álláspontjai egymástól eltérnek - közös álláspontjuk kialakítása érdekében -, a munkáltató felkérésére egyeztetést folytathatnak le.

4.§ Kollektív Szerződés felmondása

A Kollektív Szerződés felmondásának jogát négy hónapos felmondási idő közbeiktatásával lehet gyakorolni úgy, hogy a felmondási idő a felmondás jogát gyakorló fél által az új kollektív szerződésre vonatkozó javaslata átadásának időpontjától kezdődik.

Az előzőekben foglaltaktól eltérően Kollektív Szerződés felmondásának jogát a felek „A 2024. évi bérintézkedések meghatározásáról és a 2025. és 2026. években irányadó jövedelempolitikai elvekről” szóló 4088/2024/MAV sz. megállapodásukban 2026. december 31. napjáig kölcsönösen kizárták.13

5.§ A Kollektív Szerződés függelékei

1.A helyi függeléket a munkáltató nevében a szervezeti egység vezetője, a munkavállalók nevében azok a helyi függelék megkötésében érintett munkáltatói szervezeti egységnél is képviselettel rendelkező szakszervezetek együttesen köthetik meg vagy módosíthatják, amelyek az Mt. 276. § (2) és (8) bekezdése alapján kollektív szerződés megkötésére, illetve módosítására jogosultak.

A munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt szervezeti egységekre és ezek munkavállalóira vonatkozó, a Kollektív Szerződésben külön nem szabályozott kérdéseket - az e §-ban foglaltakat is figyelembe véve - a helyi függelékek tartalmazzák.

A munkáltató a helyi függelék megkötésére jogosult szervezeti egységek felsorolását a munkáltatói jogkör gyakorlását szabályozó utasításban teszi közzé.15

2.A helyi függelékek a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket

a)a Kollektív Szerződés felhatalmazása alapján szabályozzák, illetőleg

b)a helyi viszonyokra tekintettel, - a Kollektív Szerződés tiltó rendelkezésének hiányában - egyéb munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekről is rendelkezhetnek.

A helyi függelékek a Kollektív Szerződéstől csak akkor térhetnek el, ha az eltérésre a KSZ kifejezett felhatalmazást ad, vagy ha az eltérés a munkavállalókra kedvezőbb rendelkezést tartalmaz, és ezt az eltérést a b) pontban meghatározott valamely tiltó rendelkezés nem zárja ki.

3.A helyi függelék azon rendelkezése, amely a Kollektív Szerződés vagy valamely jogszabály rendelkezésébe ütközik, - figyelembe véve a 2. pontban foglaltakat is - érvénytelen (semmis). A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

6.§ A Kollektív Szerződés közzététele és az abban foglaltak megismertetése a munkavállalókkal

1.A munkáltató köteles a Kollektív Szerződést és annak az adott szervezeti egységre kiterjedő hatályú helyi függelékét a munkavégzési helyeken kifüggeszteni vagy olyan módon elhelyezni, hogy ahhoz a munkavállaló akadályoztatás nélkül munkaidejében hozzájuthasson.

2.A munkáltató köteles ellátni a Kollektív Szerződés, a helyi függelékek egy-egy példányaival

azt a munkavállalót, akinek munkaköri kötelessége a Kollektív Szerződés rendelkezéseinek alkalmazása, valamint az üzemi tanács tagjait és a szakszervezet munkahelyi tisztségviselőit.

3.A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a Kollektív Szerződést a munkavállalók megismerjék. Ez megvalósulhat a munkaidőben történő tájékoztatással vagy egyéb, a szolgálati hely és a munkavállalók szempontjából legmegfelelőbb eszközökkel és módon (például a kötelező oktatásokon).

4.A munkáltató kötelezettséget vállal a Kollektív Szerződésnek az intraneten, valamint az interneten való közzétételére.16

II .RÉSZ A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS KÖTELMI RÉSZE A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK KÖZÖTTI KAPCSOLATRENDSZER

7.§ A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat alapelvei

A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat valamennyi formájában és minden szintjén - az alábbi alapelveknek kell érvényesülni.

a)A felek egymás jogát és jogos érdekét tiszteletben tartják.

b)A felek tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely a másik felet megillető jog érvényesülését kizárná vagy akadályozná, illetőleg alkalmas lehet arra, hogy a másik fél jó hírnevét hátrányosan befolyásolja.

c)A felek a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

d)A kötelezettséggel terhelt fél köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a másik fél jogosultságához időben hozzájuthasson, illetőleg jogát időben és szerződésszerűen gyakorolhassa.

e)A felek közötti kapcsolat rendszeres és folyamatos.

f)A felek törekednek a konfliktusok megelőzésére, illetőleg a kialakult konfliktusok békés megoldására.

8.§ A szakszervezeti tevékenység elismerése és elősegítése

1.A munkáltató - a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint - elismeri, elősegíti és támogatja a képviselettel rendelkező szakszervezeteket, valamint érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket.

9.§ A szakszervezetek tárgyi és infrastrukturális támogatása

1.Helyiséghasználat

a)A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet - a munkáltatóval kötött írásbeli megállapodás szerint - jogosult arra, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége céljából használja. A helyiségek használata - munkaidőben, és munkaidőn kívül is - térítésmentes. A munkáltató helyiségeinek használatához kapcsoltan biztosított irodabútorok, valamint üzemi telefonok használata ugyancsak térítésmentes.

Azoknak az ingatlanoknak a felsorolását, amelyekre a helyiség használat kiterjed, a használat terjedelmét (mértékét), konkrét formáját, és feltételeit helyi szinten a helyi megállapodások (a KSZ helyi függelék kötésére feljogosított felek) határozzák meg.

b)A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetett időpontban - a használt dolgokat és eszközöket évente egy alkalommal ellenőrizheti. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A szakszervezet a dolgokban keletkezett károkért a polgári jog szabályai szerint felel. A használat megszűnése esetén a szakszervezet köteles a dolgot rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni, vagy az ennek érdekében felmerült költséget megtéríteni.

2.Telefonhasználat

a)Üzemi telefonhasználat

A munkáltató a vasútüzemi telefon használatát az 1. pontban meghatározott irodahelyiségek használatához kapcsoltan, térítésmentesen biztosítja a szakszervezetek részére.

b)Egyéb telefonhasználat

A munkáltató által biztosított egyéb önálló telefonvonal használatáért a szakszervezet a telefonszolgáltató által kiszámlázott díjat köteles megtéríteni.

c)Internet hozzáférés

A munkáltató a vasútüzemi telefonvonalakon - ahol a technikai feltételek biztosítottak - térítésmentesen engedélyezi az Internet hozzáférést. Ez esetben a szakszervezet csak az Internet szolgáltatóval kötött megállapodás alapján kiszámlázott díjat köteles megtéríteni.

A fenti díjak bizonyítható meg nem fizetése esetén a munkáltató a használatot - előzetes felszólítást követő 30 nap elteltével - a díjak megtérítéséig megvonja.

3.A vonalposta használata

A szakszervezet korlátozás nélkül jogosult a vonalposta használatára addig, amíg ez a szolgáltatás a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt-nél létezik. A vonalpostai küldeményeket csak lezárt zsákban, csomagban, egységborítékban vagy borítékban lehet elhelyezni és továbbítani. A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. csak e küldemények utasításszerű továbbításáért felel, annak tartalmát nem vizsgálhatja, azért a szakszervezetek tartoznak felelősséggel.

10.§ A szakszervezeteket megillető jogok csoportos létszámcsökkentés esetén

A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntését megelőzően - az üzemi tanáccsal (üzemi megbízottal) fennálló ez irányú kötelezettségén túl - köteles az illetékes szakszervezettel (szakszervezetekkel) is konzultációt kezdeményezni, ide nem értve azt az esetet, ha a foglalkoztatási kérdéseket külön kollektív szerződés erejű megállapodás rendezi.

11.§ Tájékoztatási kötelezettség

A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az üzemi tanácsnak az Mt. 264.§ és 265.§-ai alapján véleményezésre átadott, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések és szabályzatok tervezetét egyidejűleg tájékoztatásul megküldi a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezeteknek.

13.§ hatályon kívül helyezve

14.§ A Vasúti Érdekegyeztető Tanács

1.A munkáltatónál elsősorban a társasági szintű munkaügyi kapcsolatok és érdekegyeztetés szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: VÉT) működik.

2.A VÉT feladata, hogy a munkáltató és a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt-nél képviselettel rendelkező, kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek különösen e fórumon rendezzék és fejlesszék a társasági szintű munkaügyi kapcsolatokat, valamint választ és megoldást találjanak a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. munkavállalóit érintő átfogó, valamint alapvető gazdasági-, jövedelmi-, szociális- és munkaügyi kérdésekre.

A VÉT keretében történik a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. munkavállalóit érintő kollektív tárgyalások lebonyolítása, és annak eredményeként a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződésének, valamint a kollektív szerződés erejű megállapodásoknak a megkötése, illetve módosítása.

3.A VÉT tagjai a munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek.

A VÉT ülésen a VÉT tagjain kívül - tanácskozási joggal - jogosultak részt venni a munkáltatónál képviselettel rendelkező azon szakszervezetek, amelyeknek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkavállalók létszámának öt százalékát.

Egyebekben a VÉT ülés nyilvános, azonban a VÉT dönthet zárt ülés elrendeléséről.

4.A VÉT rendes ülésére - eltérő megállapodás hiányában - legalább naptári negyedévente kerül sor.

Két rendes VÉT ülés között egy alkalommal rendkívüli VÉT ülés tartható, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza.

Az ülést a munkáltató köteles a kezdeményezés megérkezését követő 10 munkanapon belüli időpontra összehívni.

5.A VÉT működésének részletes szabályait - az e §-ban foglaltak figyelembevételével - ügyrendje határozza meg. A VÉT ügyrendjét a 13. számú melléklet tartalmazza.

6.A munkáltatónak a munkáltatói jogkör gyakorlása alapján önálló szervezeti egységeinek szintjén, hasonló célból helyi érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre - eltérő megállapodás hiányában - az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

III. RÉSZ A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS NORMATÍV RÉSZE A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ZRT. MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, EZEK GYAKORLÁSÁNAK ÉS TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA, VALAMINT AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI REND

1.FEJEZET A MUNKAVISZONY

15.§ A munkaviszony létesítése

1.A munkaviszony létesítése során, egyenlő alkalmazási feltételek megléte esetén az alábbi személyeket kell, a feltüntetett sorrend figyelembevételével előnyben részesíteni:

a)a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. azon volt munkavállalóját, akinek ezen korábbi munkaviszonya az önhibáján kívül szűnt meg,

b)a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. munkavállalójának gyermekét és házas(élet)társát,

c)amennyiben azt kollektív erejű megállapodás előírja.

2.A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt-vel fennállt munkaviszony megszüntetését követő kettő éven belül nem alkalmazható ismételten az a személy, akinek munkaviszonya

a)a munkáltató részéről gyakorolt azonnali hatályú [Mt. 78.§] felmondás21 vagy

b)a munkavállalói jogellenesség (Mt. 84. §)

következtében szűnt meg.

22.Az a) pontban foglaltak csak akkor alkalmazhatók, ha a munkáltatói azonnali hatályú felmondással szemben a munkavállaló bírósági jogvitát nem kezdeményezett, vagy a bíróság azt jogerős döntésében megalapozottnak találta.

16.§ A munkavégzés helye

1.A munkavégzés helyét, valamint a munkavégzés helyének állandó vagy változó jellegét a munkaszerződésben kell rögzíteni.

2.Változó munkahelyre történő alkalmazás esetén a foglalkoztatás területét vagy az egyes szolgálati helyeket pontosan meg kell határozni.

A munkaszerződés megkötésének helyét kell a telephelynek tekinteni, ha a munkaszerződés erre vonatkozóan nem rendelkezik. 23

3.A 7. számú melléklet határozza meg azokat a munkaköröket, amelyek betöltése során a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi.

17.§ A munkaviszonyra vonatkozó nyilatkozatok alakszerűsége

Az Mt-ben kötelezően előírt eseteken túlmenően írásba kell foglalni:

a) a további munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony előzetes bejelentését,

b.) az átirányítás (1992. évi XXII. törvény 83/A §), a kirendelés [1992. évi XXII. törvény 106. § és 150. § (1) bek.] elrendelését,

c.) a helyettesítés [1992. évi XXII. törvény 83/A § (7) bek.] elrendelését,

d.) a munkavégzés alóli mentesülést, ha az a munkáltató engedélyén alapszik

[Mt. 55. § (1) bek. m) pont],24

e.) készenlét, ügyelet elrendelését [Mt. 110-112. §],

f.) rendkívüli munkavégzés elrendelését [Mt. 108. §],

g.) bármilyen jellegű szabadság kiadását és igénylését,

h.) kiküldetés (külszolgálat) elrendelését [1992. évi XXII. törvény 105. §],

1.) a munkaviszony megszűnésekor illetve megszűntetésekor a munkakör átadását-átvételét,

j.) a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről szóló értesítést [Mt. 46 § (1) bek. a)],25

18.§ Munkaerőpiaci-szolgálat

1.A foglalkoztatási gondok megelőzésére, illetőleg azok hatásainak enyhítése továbbá a szervezeti intézkedések munkavállalókat érintő negatív hatásainak csökkentése érdekében a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. belső munkaerő-piaci szolgálatot működtet.

2.A munkaerő-piaci szolgálat működtetése a humán szervezet hatáskörébe tartozik. A munkaerő-piaci szolgálat feladata a foglalkoztatási tervek ismeretében a műszaki fejlesztés, létszámkiváltó beruházás, technológiai fejlesztés és szervezeti korszerűsítés folytán felszabaduló munkaerő munkáltató szervezetén belüli foglalkoztatásának szervezése a meglévő lehetőségek kihasználásával.

3.A munkaerő-piaci szolgálat adatokat, információkat gyűjt és szolgáltat a munkáltatón belül keletkező munkaerő-igényekről és a létszámcsökkentésben érintett munkavállalókról, ezen információk alapján valósul meg a feleslegessé váló munkaerő átcsoportosítása a létszámhiányos munkakörökbe.

6.A munkaerő-piaci szolgálat a munkavállaló kérésére adatot szolgáltat azokról a betöltetlen és a következő hat hónapban előre láthatóan betölthetővé váló munkakörökről, melyek betöltésére a munkavállaló alkalmas lehet. Az erre vonatkozó kérelmet a munkavállalót létszámban tartó szervezeti egységnél kell előterjeszteni, az adatszolgáltatást a munkavállaló kérését követő 15 napon belül teljesíteni kell.

7.Azon munkavállaló számára, akinek a munkaviszonyának megszüntetésére a munkáltató oldalán felmerült okból kerül sor, a munkaerőpiaci szolgálat igénybevételét a munkáltató legkésőbb a felmondása közlésével egyidejűleg, kimutathatóan köteles lehetővé tenni.

20.§ Összeférhetetlenség

1.Hozzátartozókat [Mt. 294.§ (1) bek. b) pontja] nem szabad - a munkáltató normatív utasításának eltérő rendelkezése hiányában - olyan munkakörben alkalmazni (foglalkoztatni), amelyekben egymással közvetlen alá- illetve fölérendeltségi, elszámolási, vagy ellenőrzési viszonyba kerülhetnek.

2.31Előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozik a munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló

tevékenységet folytató - az alapító okiratban felsorolt -, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságnál

>létesített vezető tisztségviselői tisztség

>létesített felügyelő bizottsági tagság,

>a tulajdonszerzés (a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével),

>a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése is, továbbá

>a munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaság alapítása.

3.A munkavállaló további munkaviszonyának, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának bejelentési kötelezettségét, korlátozásait és ellenőrzésének módját a munkáltató utasításban szabályozza.

21.§ A munkáltatói felmondás korlátozása a munkáltató oldalán felmerülő okból közölni tervezett felmondással érintett munkavállaló esetében

1.Az Mt. 66.§-ában foglaltakon túlmenően csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkáltató felmondással [Mt. 65.§] annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, aki

a)legalább 20 évi folyamatos (megszakítás nélküli) munkaviszonnyal rendelkezik,

b)saját háztartásában legalább négy hozzátartozója [Mt. 294.§(1) bek. b) pontja]

eltartásáról egyedül gondoskodik (eltartottnak kell tekinteni a gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozási támogatást igénybevevő házastársat is),

c)egyedülállóként 16 éven aluli gyermeke eltartásáról gondoskodik,

d)a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe [Mt. 128. §.] A felmondási korlátozás a fizetés nélküli szabadság leteltét követő egy évig áll fenn.

2.A különösen indokolt esetre vonatkozóan az MK. 10. sz. állásfoglalásban foglaltak az irányadók.

22.§ A munkáltató oldalán felmerülő okból közölt felmondással érintett munkavállaló munkavégzés alóli kötelező felmentés ideje

Ha a nyugdíjasnak [Mt. 294.§ (1) bekezdés g) pont] nem minősülő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére a munkáltató oldalán felmerülő ok miatt felmondással [Mt. 65.§] kerül sor, akkor

>a felmondási idő legalább 60 nap, amelynek egészére mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól,

>ha azonban a felmondásra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül kerül sor, felmondási idő 90 nap, amelynek egészére mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól.

4.FEJEZET A PIHENŐIDŐK

40.§ A munkaközi szünet

1.Amennyiben ezen §. további pontjai eltérően nem rendelkeznek, a munkaközi szünet mértékét az Mt. 103.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni és azt az Mt. 103.§ (4) - (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell kiadni. Helyi függelékben kell meghatározni azt az időtartamot, amelyen belül a munkavállaló jogosult annak igénybevételére.

2.Helyi függelék meghatározhatja a munkaközi szünet eltöltésének további lehetséges helyét, amennyiben az a munkavégzés helyétől eltér.

3.Készenléti jellegű munkakörben [KSz 25.§ 3. pont] a munkaközi szünet az Mt. 86.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a munkaidő részét képezi, ezért ezen munkakörökben nem kell külön rendelkezni a munkaközi szünet igénybevételére rendelkezésre álló időtartamról, illetve nem kell alkalmazni az Mt. 103.§ (5) - (6) bekezdésében írt rendelkezéseket sem.

4.Az Mt. 135.§ (4) bekezdés d) pontja lehetővé teszi a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben a munkaközi szünet és annak kiadásának az Mt. 103.§-ában valamint a jelen § 1. pontjában rögzített rendelkezésektől eltérő szabályozását.

Az Mt. felhatalmazása alapján a 10. számú mellékletben felsorolt szolgálati helyeken és munkakörökben - a vasúti közlekedés zavartalan lebonyolítása érdekében - a munkaközi szünet mértéke összesen 20 perc, mely az Mt. 103.§-ában foglalt rendelkezésekre tekintet nélkül vehető igénybe a munkaidő kezdő és befejező időpontja között.

Mindezektől függetlenül azonban a munkaközi szünetet a jelen pont hatálya alatt kiadottnak kell tekinteni.

A fentiekre tekintettel a jelen pont hatálya alá tartozó munkavállalót átalánydíjazásként 900 Ft illeti meg a 10. számú mellékletben meghatározott napszakban teljesített szolgálatonként.

5.A nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, amennyiben az osztott munkaidő munkamentes részét megelőző beosztás szerinti munkaidő a hat órás tartamot nem haladja meg - helyi függelék rendelkezése alapján - a munkaközi szünet kiadható az osztott munkaidő munkamentes részében is. A munkavállaló jelenléti ideje ebben az esetben a munkamentes részben kiadott munkaközi szünet tartamával nem növelhető meg.

6.Hivatkozással az Mt. 135.§(4) bekezdés d) pontjában írt felhatalmazó rendelkezésre, a

zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben [8. számú melléklet] a rendes munkaidőt követően a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a készenlét és az ügyelet során teljesített rendkívüli munkavégzés vonatkozásában nem kell alkalmazni az Mt. 103.§-ában és a jelen § előző pontjaiban írt rendelkezéseket.

41.§ A napi pihenőidő

1.Amennyiben a munkáltató a napi munka befejezését követő napra munkavégzési kötelezettséget ír elő a munkavállalónak, akkor az Mt. 104.§ szerinti napi pihenőidőt köteles biztosítani.

2.Eltérően azonban az Mt. 104.§ (1) bekezdése szerinti napi pihenőidő mértéktől, a megszakítás nélküli (fordulós) munkarendűek napi pihenőideje 12 óra, amelyet a lakásra (állandó, vagy ideiglenes tartózkodási helyre) való érkezéstől az onnan való munkába indulásig kell figyelembe venni. Helyi függelék ettől a mértéktől az Mt. 104.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben eltérhet, de a napi pihenőidő 8 óránál (az Mt. 104.§ (3) bekezdésében rögzített esetben 7 óránál) kevesebb nem lehet.

3.A 2. pont szerint figyelembe vehető utazási időt a helyi függelékben kell az érintett helységek távolságának arányában meghatározni.

42.§ A megszakítás nélküli (fordulós) és nyújtott műszakos munkarendűek pihenőnapjaira vonatkozó eltérő rendelkezések

1.A fordulószolgálatot ellátók heti pihenőidejét oly módon is ki lehet jelölni és ki lehet adni, hogy két szolgálat között legalább 42 óra megszakítás nélküli pihenőidő legyen. Ebben az esetben azonban a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább 48 óra heti pihenőidőben részesülnie kell.

2.Az 1. pontban foglaltaktól eltérően a heti pihenőidőt havonta legalább egyszer úgy kell kijelölni és kiadni, hogy annak időtartama a 47 órát elérje és abba a szombat reggel 8 órától hétfő reggel 5 óráig tartó időszak is beleessen.

A szombat reggel 8 órától hétfő reggel 5 óráig tartó időszakot a helyi függelék eltérően is megállapíthatja, de abba a teljes vasárnapi napnak bele kell esnie.

3.A pihenőnapokat (a pihenőidőket) a KSz 28.§ 1. pontjában foglaltak szerint közölt munkaidőbeosztásban kell kijelölni és arról a munkavállalót kimutathatóan értesíteni kell.

A pihenőnapot (pihenőidőt) annak kezdő és befejező időpontjai feltüntetésével kell kijelölni.

4.A nyújtott műszakos munkarendű munkavállaló heti pihenőnapjait két egymást követő szolgálat között úgy kell biztosítani, hogy havonta legalább egy alkalommal a heti kettő pihenőnapot szombaton és az azt követő vasárnap kell kiadni. Ettől helyi függelék eltérően rendelkezhet.

Amennyiben a munkavállaló valamely nyugellátásra való jogszerzésére tekintettel kezdeményezi a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését, akkor az ezen megállapodásban kikötött munkavégzés alóli mentesítés időtartama, de legfeljebb a munkáltatói felmondás esetén alkalmazandó felmondási idő tartama az időarányos szabadság megállapításánál jogszerző időként vehető figyelembe, az Mt. 115.§ (2) bekezdés f) pontja által hivatkozott, Mt. 55.§ (1) bekezdés m) pont szerint. 116 

2.A munkavállaló a rendelkezése alatt álló évente hét munkanap szabadságot - az Mt. 122.§ (2) bekezdésétől eltérően - jogosult kettőnél több részletben is igénybe venni. A munkavállalónak a rendelkezése alatt álló szabadság igénybevételére vonatkozó kérelmét annak kezdete előtt legkésőbb hét nappal írásban közölnie kell.

A munkavállaló előzetesen közölt munkaidő-beosztása az előzőek szerinti kérelem benyújtását követően a szabadság időbeli mértékét (óraszámát) érintően - a munkavállaló kifejezett írásbeli kérését kivéve - nem módosítható.

3. A munkavállalót egy munkanap pótszabadság illeti meg először attól a naptári évtől kezdve, amelyikben a hatvanadik életévét betölti.

Azt a női munkavállalót, aki egy adott naptári évben 3, illetve azt a férfi munkavállalót, aki egy adott naptári évben 4 alkalommal igazoltan véradáson vesz részt a következő naptári évben kettő munkanap pótszabadság illeti meg.

A véradás igazolható a véradó igazolványba történt bejegyzés vagy az Országos Vérellátó Szolgálat a külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkező területi szerve, illetőleg a véradószolgálatra kiadott működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató vagy egyéb intézmény által kiállított igazolás által. 118

4.A főrendelkező, tartalékos térfőnök munkakört betöltő munkavállalókat - kérelmükre - naptári évenként kettő munkanap rendkívüli szabadságban kell részesíteni.

A rendkívüli szabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal korábban köteles bejelenteni a munkáltatónak. A rendkívüli szabadság igénybevétele az arra jogosult munkavállaló esetében nem eredményezhet rendkívüli munkavégzést és összhangban kell állnia az adott szervezeti egység szabadságolási ütemtervével.

A tárgyévben igénybe nem vett rendkívüli szabadság a tárgyévet követően nem vehető igénybe.

A rendkívüli szabadság időtartamára a munkavállalót az Mt. 146.§(3) bekezdésében

meghatározott mértékű díjazás illeti meg.

44.§ Tanulmányi munkaidő-kedvezmények

1.Amennyiben a munkavállaló munkáltatói kötelezés alapján olyan tanfolyami képzésen vesz részt, amely levelező tagozatos tanfolyamnak minősül, mivel annak lebonyolítására nem folyamatosan az egymást követő munkanapokon kerül sor, a munkavállalót a képzéshez tartozó elméleti óraszám alapján az alábbi tanulmányi munkaidő-kedvezmény illeti meg:

a) 24 elméleti óraszámtól 64 elméleti óraszámig 1 munkanap (8 óra) szabadidő,

b) 65 elméleti óraszámtól 144 elméleti óraszámig 2 munkanap (16 óra) szabadidő,

c) 145 elméleti óraszámtól 296 elméleti óraszámig 3 munkanap (24 óra) szabadidő,

d) 297 elméleti óraszámtól pedig 4 munkanap (32 óra) szabadidő.

2.Tekintettel az alacsony elméleti óraszámú képzések kifejezetten gyakorlati jellegére, nem illeti meg a jelen § alapján tanulmányi munkaidő-kedvezmény a munkavállalót, amennyiben az elméleti óraszám 24 óránál kevesebb, illetve ha az adott tanfolyami képzés elméleti vizsga nélkül, kizárólag gyakorlati vizsgával zárul.

3.Amennyiben a képzés hatósági vizsgával (vizsgákkal) zárul, akkor a munkavállalót hatósági vizsgánként további 1 munkanap (8 óra) szabadidő illeti meg.

4.A vizsganap a munkaidő-kedvezménybe nem számít be.

5.A munkaidő-kedvezmény a vizsgára való felkészülést szolgálja, ezért az utólag nem vehető igénybe.

6.A tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára a munkavállalót távolléti díja illeti meg. E díjazás minden olyan tanfolyam időtartamára nézve is alkalmazandó, amely nem minősül levelező tagozatos tanfolyamnak, de a munkavállaló részvételének biztosítása munkáltatói kötelezéssel történik. 121

7.A munkavállaló e § szerinti tanulmányokon való részvételének idejét munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni, arra a munkavállalót - munkaidő-beosztása részeként - előre vezényelni kell.

8.E § hatálya nem terjed ki főiskolai vagy egyetemi (Bsc, Msc) képzésekre.

MUNKASZERZŐDÉSTŐL ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁS

53.§ Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Átirányítás, kiküldetés, kirendelés) közös szabályai

1.A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53.§) egyes jogcímeinek meghatározásakor a felek változatlanul az 1992. évi XXII. törvény 2012. december 31. napján hatályos 83/A.§, 105.§; 106.§; és 150.§ (1) bekezdését tekintik irányadónak és alkalmazandónak, a KSz 53-56. §- aiban foglaltak szerint.

2.A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra irányuló intézkedéseknek időtartamát össze kell számítani. Ezek együttes időtartama naptári évente az 1056 órát nem haladhatja meg. Az 54.§ 2. pontban foglalt megállapodás létrejötte esetén az 1056 óra az átirányítás további, legfeljebb 352 órájával megnövekszik.

3.A munkaszerződéstől eltérő foglakoztatást minden esetben írásban és lehetőség szerint előzetesen kell elrendelni, egyidejűleg meghatározva annak várható időtartamát, az elvégzendő feladatot és megjelölve az azért járó díjazást illetve annak jogalapját is. Amennyiben az írásbeli elrendelésre előzetesen nincs mód, akkor az elrendelés írásba foglalásának a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás kezdetétől számított kettő munkanapon belül meg kell történnie.

54.§ Az átirányítás

1.Az átirányítás (1992. évi XXII. törvény 83/A. §) alapján történő munkavégzés időtartama naptári évenként legfeljebb 528 óra lehet.

2.Az átirányítás 1. pontban meghatározott időtartamot - a KSZ helyi függelékének rendelkezése, vagy a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján - legfeljebb további 352 órával meghaladhatja.

3.Az átirányítás időtartamára a munkavállalót a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg a díjazás, de ez nem lehet kevesebb az időarányos távolléti díjánál.

Amennyiben a munkavállaló saját munkaköréhez képest magasabb MMK besorolású munkakörbe történik az átirányítása az előzőek szerint meghatározott díjazáson felül 528 óráig az alapbére további 10 %-ának, 529 és 704 óra között az alapbére további 20 %-ának, míg 705 és 880 óra között az alapbére további 30 %-ának megfelelő külön díjazás illeti meg.

4.Abban az esetben, ha az átirányítás helyettesítésként kerül elrendelésre, akkor egyebekben az 55.§ szabályait kell alkalmazni.

55.§ A helyettesítés

1.Helyettesítésnek minősül az átirányítás (KSz 54.§) abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el.

Helyettesítésnek minősül továbbá az is, ha az adott szolgálati helyen a munkavállaló úgy látja el az adott szolgálatot, hogy az általa ellátott munkakörre irányadóan meghatározott technológiai létszám nem biztosított.

2.A helyettesítést végző munkavállalót megillető helyettesítési díjat a többletfeladat mennyiségének és jellegének figyelembevételével oly módon kell megállapítani, hogy annak mértéke legalább a helyettesített munkavállaló alapbérének 20 %-a legyen, de amennyiben a helyettesítést több munkavállaló egyidejűleg végzi, a helyettesítési díjak összege ez esetben sem haladhatja meg a helyettesített munkavállaló alapbérének 40 %-át.

3.Abban az esetben, ha a helyettesített munkavállaló alapbére nem állapítható meg, akkor a helyettesítési díj számítási alapja az adott szervezeti egységben hasonló munkakört betöltő munkavállalók alapbérének az átlaga.

56.§ A kiküldetés

1.A kiküldetés mértéke nem haladhatja meg naptári évente a 352 órát. E rendelkezéstől eltérően a 11. számú mellékletben meghatározott munkakörökben naptári évente 528 óra kiküldetés rendelhető el.

2.A kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezetére az erre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott napidíjat kell elszámolni.

A napidíjat a munkaidő-beosztás szerinti munkanapok (szolgálatok) szerint kell elszámolni, ha annak időtartama eléri a 6 órát.

A napidíjat akkor is el kell számolni, ha az egy munkanapon (szolgálaton) belüli kiküldetések időtartamai összeszámítva érik el a 6 órát.

3.Ha munkavállaló kiküldetéshez kapcsolódó utazási ideje - amelyet az 1992. évi XXII. törvény 105.§ (7) bekezdése szerint kell számítani - munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, ezen időtartamra a munkavállalót alapbérének 80%-a illeti meg.

Az utazási időt naptári naponként külön kell megállapítani.

KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

A MUNKABÉR VÉDELME

58.§ Munkabér előleg

Munkabér előleg a legalább 6 hónapi, főállású munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló kérésére adható.

A munkáltatótól tanulmányi ösztöndíjban részesült, első munkaviszonyt létesített munkavállaló munkába lépése után - kérelmére - munkabér előlegben részesíthető.

A munkabér előleg felső határa - figyelembe véve a munkavállaló nettó munkabérét, valamint a munkabérét terhelő levonásokat is - 300.000,- Ft visszafizetési ideje legfeljebb hat hónap.

A munkabér előleg csak akkor, és olyan összegben adható, hogy az egy hónapra megállapított visszatérítési, valamint a munkavállaló munkabérét terhelő egyéb kötelezettségek együttes összege a jogszabályban megállapított levonási mértéket nem haladhatja meg.

A munkabér előleg odaítéléséről a munkáltató és az üzemi tanács (üzemi megbízott) együtt dönt.

59.§ A munkabér kifizetésével kapcsolatos rendelkezések

A munkavállaló részére járó munkabért havonta utólag egy ízben, a tárgyhót követő 10. napig kell átutalni a munkavállaló által előzetesen megadott belföldipénzintézeti számlájára oly módon, hogy a munkavállaló a munkabérével legkésőbb a megjelölt napon rendelkezhessen. A munkabér kifizetési naptól eltérő időben történő bérkifizetést kizárólag a munkabérelőleg fizetése és a munkaviszony megszűnése esetén lehet teljesíteni.

A munkáltató az Mt. 155. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét elektronikus dokumentum formájában teljesíti, annak a munkavállaló részére a munkáltató által biztosított hivatali vagy a munkavállaló által megadott privát elektronikus postafiókjába történő megküldéssel. Amennyiben a munkavállaló hivatali elektronikus postafiókkal nem rendelkezik és privát elektronikus postafiókot sem ad meg, akkor az előzőek szerinti tájékoztatást - írásbeli kérelmére - a munkaidején kívül a humán szolgáltatást végző szervezet erre kijelölt ügyfélszolgálatán veheti át.

60.§ A fentiek irányadóak a munkabér elszámolásával kapcsolatos egyéb munkáltatói igazolások kiadására nézve is

hatályon kívül helyezve

61.§ A távolléti díj számítása

Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján a munkavállalót munkavégzés hiányában távolléti díj illeti meg, akkor azt - eltérően az Mt. rendelkezéseitől - az alábbiak szerint kell megállapítani.

a)Amennyiben a munkavállaló rendelkezik a távollét időtartamára vonatkozó munkaidőbeosztással, a munkavállalót egy órára járó távolléti díjként megilleti az egy órára járó alapbére [KSz 24.§ 4. pont], továbbá ha a munkavégzés alóli mentesülés idejére az irányadó munkaidő-beosztása alapján

-éjszakai pótlékra [KSz 48.§] lett volna jogosult, akkor megilleti az egy órára számított bérpótléka és

-ha műszakpótlékra [KSz 47.§] is jogosult lett volna, akkor megilleti az egy órára számított bérpótléka vagy

-ha műszakpótlékra nem lett volna jogosult, de a tárgyévben 500 óra készenlétet látott el, akkor ezt követően bérpótlék címén megilleti az egy órára számított alapbérének 10%-a.

b)Amennyiben a munkavállaló nem rendelkezik a távollét tartamára érvényes munkaidő beosztással a munkavállalót egy órára megillető távolléti díjat az egy órára járó alapbér [KSz 24.§ 4. pont] és az Mt. 151.§ (1)-(5) bekezdései szerint meghatározott, egy órára járó bérpótlékok összegeként kell meghatározni.

A jelen alpont alkalmazása során a munkavállaló akkor nem rendelkezik a távollét tartamára érvényes munkaidő-beosztással, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján már nincs munkavégzési kötelezettsége.

6. FEJEZET A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZERE

I. ALANYI JOGON JÁRÓ JUTTATÁSOK

62.§ A munkavállaló nem munkabalesetből eredő halála esetén járó juttatás

A munkavállaló nem munkabaleseti eredetű halála esetén az örököst (kedvezményezettet) a 2024.159 évben 750.000 Ft összegű juttatás illeti meg, melyet a munkáltató biztosítási szerződés útján is jogosult nyújtani.

63.§ Ruhaellátás

A munkavállaló ruhával történő ellátásának szabályait a Kollektív Szerződés 4. sz. melléklet (A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Ruházati Szabályzata) tartalmazza.

II.RENDKÍVÜLI ÉLETHELYZETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JUTTATÁSOK

5.Szociális és temetési segélyre jogosult az a munkavállaló is, akinek munkaviszonya keresőképtelenség, szülési szabadság, valamint gyermeke vagy hozzátartozója otthoni ápolása, illetve gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság jogcímén szünetel.

III.BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSOK

65.§ Alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás

1.A 2024., a 2025. és a 2026. években 120 000 Ft értékben SZÉP Kártya juttatásra jogosult az a teljes munkaidőben foglalkoztatott statisztikai állományban, vagy tartós keresőképtelenség miatt jogi állományban lévő munkavállaló, akinek a munkaviszonya a tárgyév február 28. napján (2024. évben február 29. napján) és a kifizetés napján is fennáll, továbbá nem tartozik a jelen pontban meghatározott valamely kizáró vagy csökkentő feltétel hatálya alá.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót megillető juttatásnak a tárgyév február 28. napján (2024. évben február 29. napján) hatályos részmunkaidő mértékével arányos részére jogosult a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, amennyiben a munkaviszonya a tárgyév február 28. napján (2024. évben február 29. napján) és a kifizetés napján is fennáll, továbbá nem tartozik a jelen pontban meghatározott valamely kizáró vagy csökkentő feltétel hatálya alá.

2.A jogosultság feltétele az is, hogy a munkavállaló rendelkezzen olyan korlátozott rendeltetésű fizetési számlával, melyen kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként utalt pénzeszközök írhatók jóvá, és azt legkésőbb a tárgyév március 10. napjáig a munkáltató részére humán szolgáltatást végző szervezet ügyfélszolgálatán bejelentést tegyen.

A jogosultság feltétele továbbá, hogy a munkavállaló nyilatkozzon arról, hogy a tárgyévben más kifizető folyósított e részére SZÉP kártya juttatást, és amennyiben igen, akkor nyilatkozatot tegyen a más kifizetőtől utalt összegről az erre a célra megnyitott, személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII törvény 71.§(3) bekezdésnek eleget tevő,

elektronikus nyilatkoztatási felületen, a nyilatkozattételre nyitva álló időtartam lezártáig.

3.A juttatás alszámlára történő utalása valamennyi jogosultsági feltétel fennállása esetén egy összegben a tárgyév április 30. napjáig teljesül abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a tárgyév január 1. napján fennállt.

A tárgyév január 1. (2024. évben január 2.) és február 28. napja (2024. évben február 29. napja) között munkaviszonyt létesítő munkavállaló esetében az utalás a tárgyév június hónapban történik meg.

4.Nem jogosult a juttatásra az a munkavállaló, aki a tárgyév február 28. napján (2024. évben február 29. napján)

•a MÁV-ÉVEK (BÓNUSZ ÉVEK) vagy MÁV ESÉLY programban vesz részt;

•a felmondási idejét tölti;

•munkaviszonyának megszüntetése miatt már mentesítve van a munkavégzési kötelezettsége alól vagy

•fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

5.A gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából a tárgyév február 28. napján (2024. évben február 29. napján) fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállalót 20 000 Ft értékben illeti meg a SZÉP Kártya vendéglátás juttatás, melynek utalására a tárgyév április 30. napjáig kerül sor.

65/A. § Munkavállalói lojalitást elismerő juttatás

1.A juttatás összege a 2024., a 2025. és a 2026. években egységesen bruttó 350.000 Ft.

A jelen pont szerinti juttatásra a főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott, statisztikai állományban lévő munkavállaló jogosult, akinek a munkaviszonya - a jelen pont szerinti feltételekkel - a kifizetést megelőző év december 1. napja és tárgyév november 30. napja között (elszámolási időszak) folyamatosan fennáll.

2.Időarányosan jogosult továbbá a jelen pont szerinti juttatásra az a munkavállaló is, aki a kifizetést megelőző év decemberének első napját követően, de legkésőbb a tárgyév októberének utolsó napján munkaviszonyt létesített, amely a tárgyév novemberének utolsó napján is folyamatosan fennáll.

3.A jelen pont szerinti juttatásra a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók a kikötött részmunkaidő arányában jogosultak.

4.A munkavállaló az elszámolási időszakban a munkaviszonyban töltött naptári napokra az alábbiak szerint jogosult a jelen pont szerinti juttatásra:

•Amennyiben a fizetés nélküli szabadság időtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ezen időtartam jogszerző időnek számít. A 30 napot meghaladó, megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadság teljes időtartama azonban nem minősül jogszerző időnek.

•A 90 napot meghaladó, megszakítás nélküli keresőképtelen állományban lévő munkavállaló a 91. naptól nem jogosult a juttatás időarányos mértékére, kivéve, ha a munkavállaló munkabaleset miatt került keresőképtelen állományba.

•Amennyiben kettő vagy több keresőképtelen állomány időtartama között egyszer sincs egybefüggően a munkavállaló által keresőképes állományban eltöltött legalább 30 nap, akkor a keresőképtelen állományok időtartamát - munkabaleset kivételével - össze kell számítani és amennyiben a kettő vagy több keresőképtelen állomány összeszámított időtartama a 91 napot eléri, a jogosultság számításánál az előzőek szerint összeszámított időtartamból a 90 nap feletti részt figyelmen kívül kell hagyni.

•Az előzőek szerinti szabály alkalmazásától a munkáltatói jogkörgyakorló - méltányolható ok fennállása esetén - abban az esetben jogosult eltérni, ha a munkavállaló a kettő vagy több keresőképtelen állomány időtartama között ténylegesen munkát végez. A tényleges munkavégzésbe azonban nem értendő bele a szabadság és az állásidő időtartama.

•Az igazolatlanul távol lévő munkavállaló esetében a munkaviszonyban töltött naptári napok számát az igazolatlanul távol töltött napok számával csökkenteni kell.

•A jogi állományba kerülő, vagy onnan visszatérő munkavállalók esetében a munkaviszonyban töltött naptári napok számát a jogi állományban töltött napok számával csökkenteni kell.

•Az elszámolási időszak vonatkozásában a munkaviszonyt folyamatosan fennállónak kell tekinteni akkor is, amennyiben a munkavállaló a megállapodásban érintett egyes társaságoknál állt megszakítás nélkül munkaviszonyban.

5.Nem jogosult a jelen pont szerinti juttatásra az a munkavállaló, akinek az elszámolási időszakban

•a munkaviszonya megszűnt,

•a felmondási idejét tölti, vagy

•a munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.

Ettől eltérően jogosult azonban a juttatás időarányos részére az a munkavállaló,

•akinek a munkaviszonya az Mt. 64. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkáltatói felmondás által, a munkáltató működésével összefüggő, vagy egészségi alkalmatlanságra alapított okból szűnik meg,

•akinek a munkaviszonya az Mt. 64. § (1) bekezdés a) szerinti közös megegyezéssel vagy b) pontja szerinti munkáltatói vagy munkavállalói felmondás által arra tekintettel szűnik meg, hogy

o az Mt. 294.§ (1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjasnak minősül, vagy

o a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényben foglaltak szerint korhatár előtti ellátásra jogosulttá vált, aki a MÁV-ÉVEK (BÓNUSZ ÉVEK) és MÁV-ESÉLY programban vesz részt azzal, hogy esetükben a munkaviszonyban töltött naptári napok számát a MÁV-ÉVEK (BÓNUSZ ÉVEK), illetve MÁV-ESÉLY programban töltött napok számával kell csökkenteni.

IV.AZ ÜZEMSZERŰ MŰKÖDÉST ELŐSEGÍTŐ JUTTATÁSOK

66.§ Munkásszállás

A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. által bérelt munkásszálláson annak munkavállalói helyezhetők el, a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. foglalkoztatáspolitikai érdekeinek figyelembevételével.

1.Munkásszálláson nem helyezhető el, aki:

-a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt.-vel megkötött hatályos lakásbérleti szerződéssel rendelkezik,

-nem rendelkezik állandó bejelentett lakóhellyel, kivételt képeznek az állami gondozásból munkásszállásra költözők,

-a munkahellyelazonos közigazgatási helységben beköltözhető lakástulajdonnal, vagy lakásbérlettel, illetve más haszonélvezeti jogával nem terhelt, 50 százalékot meghaladó mértékű lakástulajdonnal, vagy lakásra vonatkozó haszonélvezeti joggal rendelkezik azon a településen, ahol a munkavégzés helye van,

-számára a lakóhely és munkavégzési hely közötti oda- és visszautazás ideje összesen kevesebb, mint 2 óra.168

2.A munkásszállást el kell hagyni annak a munkavállalónak:

-aki az 1. pont szerint nem lenne elhelyezhető munkásszálláson,

-akinek a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt-nél fennálló munkaviszonya megszűnt,

-aki a szállás rendjét, a társadalmi együttélés szabályait bizonyíthatóan súlyosan, vagy rendszeresen, szándékosan megsérti.

3.A bérelt munkásszálláson történő elhelyezés az igénybe vett szoba férőhelyeinek számától függően kerül kategóriába sorolásra.

(egyágyas szoba - I. kategória, kétágyas szoba - II. kategória, háromágyas szoba - III. kategória) 169

4.A bérelt munkásszálláson elhelyezetteknek térítési díjat (Ft/fő/hó) kell fizetni, amelynek mértéke a kategória besorolástól függően az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

Munkásszálló kategóriájaTérítési díj (Ft/fő/hó)

I.kategória 20.000

II.kategória 8.000

III.kategória 5.000170

5.Öt napnál hosszabb ideig tartó igazolt távollét (szabadság, betegség) esetén a távoltöltött összes napok arányában a havi térítési díj csökkenthető.

6.Elhelyezésre nem jogosult szálláshelyet elfoglaló személy térítési díjként az e férőhelyre eső teljes költséget (üzemeltetési és fenntartási) tartozik megfizetni.

7.FEJEZET A HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK, VALAMINT A MUNKAVÁLLALÓI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI

67.§ A munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények

1.A munkaviszonyából származó kötelezettségét vétkesen megszegő munkavállalóval szemben - a kötelezettségszegés súlyával arányosan és a fokozatosság elvére figyelemmel - alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények a következőek:

a)szolgálati megrovás,

b)a munkabért érintő vagyoni hátrány,

c)más munkakörbe történő ideiglenes áthelyezés,

d)más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés,

e)más munkakörbe és más munkavégzési helyre történőideiglenes áthelyezés.

2.Az 1. pont alapján alkalmazott hátrányos jogkövetkezményeket - függetlenül azok tényleges végrehajtási időszakától - a jogerőre emelkedéstől számítva az általános munkajogi elévülési időn belül - az Mt. 286.§ (1) bekezdése alapján 3 évig - lehet és kell nyilvántartani.

3.A szolgálati megrovás [1. a) pont] alkalmazásával a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegő munkavállalóval szemben a munkáltató kifejezi a rosszallását, és egyúttal az érintett munkavállalót felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék munkaviszonyából származó kötelezettségének vétkes megszegésétől.

4.A munkabért érintő vagyoni hátrány [1. b) pont] alkalmazása esetén, annak mértékét konkrét forint összegben kell meghatározni az alábbiak szerint.

A munkabért érintő vagyoni hátrány alkalmazási időszaka legalább egy, legfeljebb öt hónapig terjedhet azzal, hogy az egy hónapra megállapított konkrét forint összeg nem haladhatja meg a munkavállaló jogkövetkezmény megállapításakor irányadó alapbérének 20%-át.

5.A más munkakörbe történő ideiglenes áthelyezés [1. c) pont] csak olyan munkakörbe történhet meg, amelyre a munkakör tényleges betöltését megelőzően a munkavállaló minden előírt szempontból (egészségügyi, szakmai alkalmassági stb.) alkalmasnak minősül.

A más munkakörbe történő ideiglenes áthelyezés alkalmazási időszaka legalább egy, legfeljebb öt hónapig terjedhet.

A más munkakörbe történő ideiglenes áthelyezés alkalmazása esetén a végrehajtás időtartamára a munkavállaló alapbérét a betöltendő munkakörre érvényes alapbér alkalmazásával kell meghatározni, azonban a munkavállalót a munkabére tekintetében érő vagyoni hátrány mértéke a végrehajtás során összességében nem haladhatja meg a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó egyhavi alapbérének összegét.

6.A más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés [1. d) pont] alkalmazása esetén a munkavállaló a munkaszerződésében meghatározott munkavégzési helyétől eltérő helyen köteles munkát végezni.

A más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés alkalmazási időszaka legalább egy, legfeljebb öt hónapig terjedhet ki.

Munkavégzési helyként kizárólag a munkavállaló munkáltatói jogkörgyakorlójának irányítása alá tartozó munkavégzési (szolgálati) hely határozható meg.

Ezen hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával a munkavállalót az alapbérét érintő vagyoni hátrány nem érheti, ide nem értve a kijelölt munkavégzési helyen alkalmazandó műszakpótlék és egyéb díjazási jogcímek változásából eredő esetleges keresetveszteséget.

7.A más munkakörbe és más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés [1. e) pont] alkalmazása esetén együttesen kell figyelembe venni az 5. és 6. pontban foglaltakat. Ezen hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása esetén azonban a munkavállaló alapbérét az 5. pontban foglaltak szerint kell megállapítani, illetve erre tekintettel a 6. pont utolsó mondata nem alkalmazható.

8.A munkabért érintő vagyoni hátrányt is jelentő hátrányos jogkövetkezmény [1. b), c) és e) pontjai] alkalmazása esetén nem sérülhet a munkavállaló jogszabályban meghatározott kötelezőlegkisebbmunkabérhez(minimálbérhez)valójogosultsága.

9.A munkavállaló munkaviszonyából származó kötelezettségének vétkes megszegése esetén az e §. alapján kiszabott hátrányos jogkövetkezmény nem érinti és nem zárja ki a munkavállaló esetleges kártérítési felelősségét.

10.A hátrányos jogkövetkezményt indokolt írásbeli határozattal kell megállapítani. A határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslat módjáról és határidejéről [Mt. 287.§ (1) bekezdés c) pontja] szóló tájékoztatást, valamint azt, hogy határozattal szemben benyújtott keresetnek a hátrányos jogkövetkezmény végrehajtásra nézve halasztó hatálya van.

11.A kiszabott hátrányos jogkövetkezmény - figyelemmel a cselekmény súlyára, illetőleg a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegő munkavállaló személyi és családi körülményeire is - végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre a munkáltatói jogkör gyakorlója felfüggesztheti. Ha a próbaidő alatt az érintett munkavállaló nem követ el újabb olyan vétkes kötelezettségszegést, amelyért ismételten hátrányos jogkövetkezményt alkalmaznak vele szemben, a hátrányos jogkövetkezményt végrehajtani nem kell.

Ha viszont a próbaidő alatt elkövetett kötelezettségszegés miatt újabb hátrányos jogkövetkezményt szabnak ki vele szemben, a felfüggesztett hátrányos jogkövetkezményt is végre kell hajtani.

12.A munkáltatói jogkör gyakorlója az 1. pont b) - e) alpontjában meghatározott hátrányos jogkövetkezmény további végrehajtása alól a munkavállalót mentesítheti, amennyiben megítélése szerint a munkavállaló munkája alapján erre érdemes és az intézkedés célját már elérte, feltéve, hogy a kiszabott intézkedés végrehajtásából már három hónap eltelt.

68.§ A munkavállaló kártérítési felelőssége

1.A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló - figyelemmel azonban a jelen §-ban szabályozott eltérésekre is - legfeljebb háromhavi távolléti díjának megfelelő mértékig marasztalható.

2.Legfeljebb hathavi távolléti díjának megfelelő mértékig marasztalható:

a)aki munkáltatói jogkör gyakorolása által,

b)a 9. számú mellékletben felsorolt munkakört betöltő munkavállaló, a munkakör betöltésével összefüggésben,

c)egy éven belül ugyanolyan vétkes kötelezettségszegéssel,

d)jogerősen megállapított szabálysértés elkövetésével,

e)jogerősen megállapított gondatlan bűncselekménnyel okozta a kárt.

3.Amennyiben a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegő magatartásával okozza a kárt, a teljes kár megtérítésére is kötelezhető. [Mt. 179.§ (3) bekezdése]

4.A munkáltató a munkavállalóval szembeni kárigényét fizetési felszólítással érvényesítheti, ha a követelés a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszoros összegét nem haladja meg. Amennyiben a kártérítés mértéke ezt az összeget meghaladja - a felek közötti egyezség hiányában - a munkáltató az igényét bíróság előtt érvényesítheti az általános elévülési időn [Mt. 286.§ (1) bekezdése] belül.

69.§ A leltárhiányért fennálló felelősség

1.A leltárhiányért fennálló felelősség szabályait az Mt. 182.-188.§-ai, valamint a munkáltató utasításában foglaltak szabályozzák.

2.Azon anyagok körét, amelyeknél forgalmazási veszteség számolható el, továbbá annak mértékét és módját a 2. számú melléklet tartalmazza.

8.FEJEZET A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

70.§ A munkavállaló munkabaleseti eredetű halála vagy munkabalesetéből eredő maradandó egészségkárosodása esetén járó összegek

71.§ A munkáltató anyagi felelősségének feltételei a munkahelyre bevitt tárgyak esetén

1.A munkavállaló köteles a munkahelyére bevitt dolgait - a munkaközben is magánál tartott szokásos ruházati és személyi felszerelési tárgyak kivételével - a megőrzőben vagy öltözőben elhelyezni. Ha a munkahelyre bevitt dolog a szokásosnál nagyobb értéket képvisel, a munkavállaló még az elhelyezés előtt köteles azt a szolgálati hely vezetője által kijelölt személynek bejelenteni, akinek az elhelyezés módjára vonatkozó rendelkezését be kell tartania.

2.Megőrző vagy öltöző hiányában - a munkába járáshoz szükséges szokásos ruházati és személyes felszerelési tárgyakon felül - más dolgot a munkahelyre bevinni nem szabad.

72.§ hatályon kívül helyezve

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73.§ Hatályba léptető és vegyes rendelkezések

1.A KSz 5.§ 3. pontjában foglaltak alapján a Kollektív Szerződés egyes §-aiba ütköző bármely helyi függelékben rögzített rendelkezés semmiségét hivatalból figyelembe kell venni.

2.A szerződést kötő felek megállapodnak abban, hogy bármely fél jogosult a Kollektív Szerződés bármely rendelkezésének közös értelmezését írásban, álláspontjának közlésével kezdeményezni. A közös értelmezésre irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza.

3.A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Esélyegyenlőségi Bizottságot működtet. A Bizottság hatáskörét, összetételét, eljárásának módját és egyéb szabályait a Felek kollektív megállapodásban rögzítik.

4.A vasutas nyugdíjasok részére biztosított juttatásokról a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. és a kollektív szerződést megkötő szakszervezetek évente külön megállapodást kötnek.

5.A szerződést kötő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kollektív Szerződés mellékleteit rendszeresen felülvizsgálják.

6.A Kollektív Szerződést aláíró felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Gy.1654-83/2008. számú kiadmány alapján rendszeresített, nappalos (közbeváltó) tevékenységre is vezényelhető főrendelkezők munkáltatására vonatkozóan 2009. január 30. napján megkötött megállapodást a Kollektív Szerződés hatálya alatt változatlanul alkalmazandónak tekintik.

7.173 174A felek megállapodnak abban, hogy a 40.§ 4. pontjában meghatározott összeg kizárólag a 10. számú melléklet 2012. december 1. napjával megállapított és hatályos szövegéhez kapcsolódik. A 10. számú melléklet, valamint a munkaszüneti napon végzett munka díjazásának [KSz 45.§ 4. pont] megváltoztatása esetén a felek egyidejűleg megállapodnak a 40.§ 4. pontjában meghatározott összeg mértékéről is.

Felek rögzítik továbbá, hogy a KSz 40.§ 4. pontjában foglaltak időbeli hatálya az Mt. 2012. december 01. napján hatályos 103.§-ában, valamint 205.§ (2) bekezdésében foglaltakhoz igazodik.175

8.Amennyiben a 62. § és 70. § 1. pontja szerinti juttatásokat a munkáltató nem biztosítási szerződés által nyújtja, akkor ezen juttatásokat a munkavállaló halála miatt megszűnt munkaviszonyt követő elszámolás keretében utalja ki az elhunyt munkavállaló számlájára.176

9.A Munkáltatónál 2024. július 1. napjától hatályos szervezeti változásra tekintettel az egyes pályavasúti területi igazgatóságok forgalmi osztályai esetében - ezen osztályok új helyi függelékeinek megkötéséig - az adott pályavasúti területi igazgatóságon megszűnt forgalmi csomóponti főnökségek 2024. június 30. napján hatályos helyi függelékeit együttesen kell az adott területi forgalmi osztály helyi függelékének tekinteni és azokat változatlanul alkalmazni.177

10.A KSz 14. sz. mellékletében foglalt eltérő szabályokat kizárólag az FKGI munkavállalóira (illetve az esetlegesen annak jogutódjaként a jövőben létrejövő szervezeti egységeknél foglalkoztatott munkavállalók esetében) kell alkalmazni.

A KSz 14. sz. mellékletében nem szabályozott tárgykörök esetében egyebekben a KSz szabályai irányadók, azonban a KSz alábbiakban meghatározott rendelkezéseit az FKGI munkavállalóira (illetve az esetlegesen annak jogutódjaként a jövőben létrejövő szervezeti egységeknél foglalkoztatott munkavállalók esetében) nem lehet alkalmazni:

•a KSz 2. fejezetét (A MUNKAIDŐ),

•a KSz 3. fejezetét (RENDKÍVÜLI MUNKAIDŐK),

•a KSz 4. fejezetét (A PIHENŐIDŐK),

•a KSz 5. fejezetét (A MUNKA DÍJAZÁSÁNAK SZABÁLYAI), ide nem értve a KSz 58.-59.§-ait,

•a KSz 6. fejezetét (A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ZRT BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZERE), ide nem értve a KSz 62., 65.-65/A.§-ait, és

•a 4., a 8., a 9. és 11. számú mellékletét.178

11.A KSz 15. sz. mellékletében foglalt eltérő szabályokat kizárólag a KFVI munkavállalóira kell alkalmazni.

A KSz 15. sz. mellékletében nem szabályozott tárgykörök esetében egyebekben a KSz szabályai irányadók, azonban a KSz alábbiakban meghatározott rendelkezéseit a KFVI munkavállalói esetében nem lehet alkalmazni:

•a KSz 2. FEJEZET A MUNKAIDŐ, ide nem értve a KSz 26. §-át, 29. §-át, és 34. §-át;

•a KSz 3. FEJEZET A RENDKÍVÜLI MUNKAIDŐK;

•a KSz 4. FEJEZET A PIHENŐIDŐK;

•a. KSz 5. FEJEZET A MUNKA DÍJAZÁSÁNAK SZABÁLYAI, ide nem értve a KSz 45. § 1. pontját, 53. §-át, 54. §-át, 56. §-át, 57.§-át, 58. §-át;

•a KSz 6. FEJEZET A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZERE, ide nem értve 64. § 1., 2., 4. és 5. pontjainak szociális segélyre vonatkozó rendelkezéseit, továbbá 65.§-át, 65/A. §-át;

•a KSz. 4., 7., 8., 9., 11., 14. számú mellékleteket.179

A Kollektív Szerződés legutóbbi módosítását aláírta Budapesten, 2025. március 31. napján

A Munkáltató részéről:

a MÁV Magyar Államvasutak Zrt.,

képviseletében: Hegyi Zsolt, vezérigazgató s.k.

Az Mt. 276.§(2) és (8) bekezdése alapján kollektív szerződés megkötésére, illetve

módosítására jogosult szakszervezetek részéről:

a Vasutasok Szakszervezete,

képviseletében: Soós József ügyvivő s.k.

a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás,

képviseletében: Mózes Tibor alelnök s.k.

a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete,

képviseletében: Novodonszki András alelnök s.k.

a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete,

képviseletében: Dr. Kispál Viktor elnök s.k.

2. számú melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez A forgalmazási és raktározási veszteség normái

I.Ásványolajtermék veszteségnormája

(A 43/1997 (XII.30.) PM Rendelet alapján)

1.

A raktározás veszteségnormája: a nem kiszerelt ásványolajtermék havonta betárolt mennyiségének az 1. számú táblázatban meghatározott %-a.

2.

Az ásványolajtermék raktározásánál figyelembe vehető veszteségnorma alkalmazásakor a) nyári időszak május 1-jétől szeptember 30-áig, b) téli időszak október 1-jétől április 30-áig tart.

Ásványolajtermék raktározási veszteségnormája

1. számú táblázat

Me.: százalék (%)/hó

A veszteségek elszámolása

A.

1.

A felhasználói engedélyesnek elszámolási időszakonként meg kell állapítani az elszámolási időszak utolsónapján ténylegesen készletben lévő mennyiség (a továbbiakban: tényleges készlet) és a külön jogszabály szerinti nyilvántartásában kimutatott zárókészlet (a továbbiakban: könyv szerinti készlet) különbségét.

2.

Amennyiben a tényleges készlet kisebb a könyv szerinti készletnél, a különbözet (a továbbiakban: hiány) a ténylegesen keletkezett veszteséggel - de legfeljebb a veszteségnorma alapján meghatározott mértékig - csökkenthető. Az ezen felül fennmaradó hiány készletfelvételnél használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanságának figyelembevételével tovább csökkenthető.

3.

Amennyiben a tényleges készlet nagyobb a könyv szerinti készletnél, a különbözetet (a továbbiakban: többlet) - csökkentve a készletfelvételnél használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatában rögzített mérési bizonytalanságának figyelembevételével - az elszámolási időszak zárókészletébe kell beszámítani.

4.

Az elszámolási időszak lezárását megelőzően tartott, váratlan készletellenőrzés során az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell, és az elszámolási időszakra vonatkozó elszámolásnál figyelembe kell venni.

B.

1.

A jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes telephelyén vagy üzemanyagtöltő állomásán vagy kiskereskedelmi tárolótelepén az üzemanyagkészlet ellenőrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségéből (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség (a továbbiakban: mérési bizonytalanság) és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a készletfelvételt megelőző 12 hónap - amennyiben a tevékenységét az üzemanyag-kereskedő 12 hónapnál rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - alatt forgalmazott mennyiség 0,5%-a minősül.

2.

Amennyiben a többlet nagyobb, mint a mérési bizonytalanság, és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a megelőző készletfelvételtől eltelt időszakban forgalmazott mennyiség 0,5%-ának együttes mennyisége, a különbözetet a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a különbözettel a nyilvántartás szerinti készletet növelni kell.

3.

Amennyiben a megállapított tényleges készlet és a nyilvántartás szerinti készlet mennyiségének különbsége negatív (a továbbiakban: hiány), és a hiány nagyobb, mint a mérési bizonytalanságnak, és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a megelőző készletfelvételtől eltelt időszakban forgalmazott mennyiség 0,5%-ának együttes mennyisége, az ezt meghaladó különbözetet a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a különbözettel a nyilvántartás szerinti készletet csökkenteni kell.

II. Egyéb termékek veszteségnormája

A forgalmazási veszteség normái

4.számú melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez A hátrányos jogkövetkezmények és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje

1.FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

1.1.Hátrányos jogkövetkezmény

A hátrányos jogkövetkezmény a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés alapján - a kötelezettségszegés súlyával arányosan - megállapított joghátrány.

Alkalmazásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult dönteni az Mt., illetve a KSz vonatkozó szakaszaiban biztosított lehetőségek keretein belül. Ennek során szabadon mérlegeli az elkövetett vétkes kötelezettségszegést és annak körülményeit, majd ennek megfelelően dönt a munkajogi szankciók alkalmazásáról.

Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogait és emberi méltóságát nem sérti. Kiszabására az Mt. 56.§-a, illetve a KSz 67.§-a alapján, e melléklet keretei között kerülhet sor.

A hátrányos jogkövetkezmény - ide nem értve a szolgálati megrovást - alkalmazása ideiglenes jelleggel eredményez a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatási feltételeket a munkavállaló hátrányára.

Ennek megfelelően a joghátrány alkalmazásának időtartamát az elkövetett szolgálati vétséggel arányosan kell megállapítani, legalább egy, de legfeljebb öt hónap időtartamra.

1.2.A kártérítés

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

Nem kell megtéríteni azonban azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A kártérítés érvényesíthető mértékét, az érvényesítés módjait az Mt. 179.§-a valamint az Mt. 285.§ (1) - (2) bekezdései, továbbá a KSz 68.§-a állapítja meg.

A munkavállalót terhelő kártérítést az általános munkajogi elévülési időn belül a bíróság előtt lehet érvényesíteni [Mt. 285.§(1) bekezdés], azonban a kötelező legkisebb munkabér

(minimálbér) háromszorosát meg nem haladó összegű munkáltatói kárigényt a munkáltató - ezen időtartamon belül - írásban fizetési felszólítás útján is jogosult érvényesíteni. [Mt. 285.§ (2) bekezdés]

2.A JOGKÖVETKEZMÉNYEK MEGÁLLAPÍTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

2.1.1.A munkáltatói jogkör gyakorlója

A Kollektív Szerződésben szabályozott munkajogi szankciók alkalmazása, valamint a munkáltatói kárigény érvényesítése a munkáltató hatáskörébe tartozik.

A munkáltatói jogkört az gyakorolja, aki a munkavállaló vonatkozásában az ezt szabályozó Alapítói Határozat szerint erre jogosult, illetve köteles.

2.1.2.A vizsgálóbiztos181

A munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás megállapítása céljából, az egységes eljárási rend biztosítása érdekében - lehetőség szerint - a Munkajog létszámába tartozó vizsgálóbiztos közreműködésével jár el. A vizsgálóbiztos személyéről az érintett munkavállalót tájékoztatni kell.

A vizsgálóbiztosi tevékenységet ellátó munkavállalók a hozzájuk rendelt működési területen általános felhatalmazással látják el.

A Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes182 valamennyi munkáltatói jogkörgyakorlót írásban tájékoztatja a vizsgálóbiztosok illetékességi területéről és elérhetőségeikről.

A Munkajog vezetője indokolt esetben azonban jogosult vizsgálóbiztost a saját működési területén kívüli tevékenység ellátásával is megbízni.

A vizsgálóbiztos a vizsgálat során foganatosított meghallgatásokról és a vizsgálat egyéb megállapításairól a munkáltatói jogkör gyakorlója részére vizsgálóbiztosi jelentést készít.

3.ELÉVÜLÉS

A hátrányos jogkövetkezmény megállapítására a vétkes kötelezettségszegésnek a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésétől számított 15 napon belül van lehetőség, ezen időtartamon belül kell a határozatot meghozni, továbbá azt a munkavállaló részére kézbesíteni.

Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozatot hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt, bűncselekmény elkövetése esetén pedig a büntethetőség elévülése beállt.

4.A HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSÁNAK MENETE

4.1.1.A munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésének megállapítása

A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója egyértelműen és konkrétan tudomást szerzett az érintett munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséről.

A munkáltatói jogkörgyakorló felelősségi körébe tartozik annak kétséget kizáró bizonyítása, hogy a vétkes kötelezettségszegésről mikor szerzett tudomást.

A munkáltatói jogkör gyakorlója két alapvető módon szerezhet tudomást a munkavállaló által elkövetett vétkes kötelezettségszegésről:

•saját munkáltatási, ellenőrzési tevékenységének keretében személyes észlelése útján, illetve

•más személytől vagy szervezettől kapott információ (ellenőrzés, bejelentés stb.) alapján.

A fentiek alapján a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésének időpontjául azt a napot kell figyelembe venni, amelyiken a kötelezettségszegést személyesen észlelte vagy arra vonatkozóan mástól kimutathatóan hitelt érdemlő információ birtokába jutott.

Ebben az esetben - figyelemmel a rendelkezésre álló 15 napos határidőre is - a munkáltatói jogkörgyakorló köteles intézkedni a döntésének előkészítésére, a 4.1.3. pontban foglaltak szerint.

Amennyiben azonban a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzése az észlelt vagy megkapott információk alapján nem következett be, az irányadó tényállás megállapítása illetve a körülmények tisztázása érdekében a munkáltatói jogkör gyakorló köteles tényfeltáró vizsgálatot elrendelni.

4.1.2.A tényfeltáró vizsgálat

A tényfeltáró vizsgálat keretében - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján lehetőség szerint a legrövidebb időtartam alatt - bizonyítási eljárást kell lefolytatni minden olyan lényeges körülmény tisztázása céljából, amelyek felmerült kötelezettségszegéssel kapcsolatos munkáltatói tudomásszerzés vonatkozásában jelentőséggel bírhatnak.

Ebben az esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy az okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy éves (bűncselekmény elkövetése esetén büntethetőség elévülése által meghatározott) határidőn túl hátrányos jogkövetkezmény kiszabására nincs lehetőség, függetlenül a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésének időpontjától.

A tényfeltáró vizsgálatot - lehetőség szerint - vizsgálóbiztos bevonásával kell lefolytatni.

Azokat a munkavállalókat, akik kötelezettségszegés elkövetésében érintettek lehetnek, illetve a rendelkezésre álló előzetes információk alapján az elkövetett kötelezettségszegésre nézve egyébként lényeges információkkal rendelkezhetnek (tanú, szakértő), a tényfeltáró vizsgálat során meg kell hallgatni.

A tényfeltáró vizsgálat során történő meghallgatásról a meghallgatni kívánt munkavállalót előzetesen írásban értesíteni kell.

Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell:

•a meghallgatás tárgyát, helyszínét és időpontját, amelyet a KSz vonatkozó szabályainak [34.§ 5. pont] betartásával kell meghatározni,

•azt, hogy milyen minőségben (a kötelezettségszegés elkövetésében lehetséges érintettként vagy egyébként a más munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés tárgyában tanúként, szakértőként) kerül sor a meghallgatásra,

•azt, hogy a meghallgatás során a meghallgatott munkavállaló jogosult képviselőt meghatalmazni [KSz. 34.§ 5. pont],

•arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a meghallgatott munkavállaló nem köteles magára nézve terhelő nyilatkozatot tenni.

A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát annak aláírását követően a meghallgatott munkavállaló részére át kell adni.

A tényfeltáró vizsgálat eredményéről és a megállapított tényállásról az eljáró vizsgálóbiztos írásbeli jelentés elkészítésével tájékoztatja a munkáltatói jogkörgyakorlót.

Amennyiben a tényfeltáró vizsgálatot lezáró jelentés ismeretében a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzése az elkövetett kötelezettségszegés vonatkozásában bekövetkezett - figyelemmel a rendelkezésre álló 15 napos határidőre is - a munkáltatói jogkörgyakorló köteles intézkedni a döntésének előkészítésére, a 4.1.3. pontban foglaltak szerint.

Ellenkező esetben a tényfeltáró vizsgálatot a vitatott körülmények tisztázásáig folytatni kell.

Az Mt. 55.§ (5) bekezdése szerint a munkáltató - amennyiben ez a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt - jogosult a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni. A munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállalót az Mt. 146.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján a távolléti díja illeti meg.183

4.1.3.A döntés előkészítése

Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója minden kétséget kizáróan tudomást szerzett az érintett munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséről, akkor szükség szerint intézkedik a döntése megalapozottságának biztosítása érdekében.

Ennek során, amennyiben korábban nem került sor a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintett munkavállaló „lehetséges érintettkénti” személyes meghallgatására, a munkáltatói jogkörgyakorló - lehetőség szerint - vizsgálóbiztos útján intézkedik az elkövetésben érintett munkavállaló meghallgatására.

A meghallgatásról a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintett munkavállalót előzetesen értesíteni kell, amelynek vonatkozásában megfelelően alkalmazni kell a tényfeltáró vizsgálat esetében az értesítésre meghatározott szabályokat.

Az értesítésnek tartalmaznia kell arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy amennyiben a meghallgatásra a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésétől számított 15 napon belül - bármely okból - nem kerül sor, akkor a munkáltatói jogkörgyakorló meghallgatás nélkül is határozhat a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásáról.

Az értesítésre és a meghallgatásra egyebekben a 4.1.2. pont szerint kerül sor, azonban a rendelkezésre álló 15 napos határidőre figyelemmel, a munkavállaló értesítése szükség esetén más módon is történhet.

A meghallgatásról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy:

•a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintettként kerül sor a munkavállaló meghallgatására,

•az érintett munkavállalót miben hibáztatják,

•a meghallgatott munkavállaló nem köteles magára nézve terhelő nyilatkozatot tenni,

•a meghallgatott munkavállaló kívánt -e képviselőt igénybe venni,

•a meghallgatott munkavállaló milyen tartalmú nyilatkozatot tett a terhére rótt kötelezettségszegés vonatkozásában,

4.1.4.A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását kizáró körülmények

Nem lehet hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, ha

•nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az érintett munkavállaló követette el a vétkes kötelezettségszegést,

•bekövetkezett az elévülés, akár az objektív (1 év), akár a szubjektív (15 nap) határidő tekintetében,

•a munkavállaló ugyanezen vétségét munkajogi úton már elbírálták, ide nem értve a munkáltatói intézkedés és a kártérítésre kötelezés esetleges elkülönülő alkalmazását,

•a munkavállaló munkaviszonya időközben megszűnt, vagy megszüntették.

4.1.5.A hátrányos jogkövetkezmény megállapítása

A hátrányos jogkövetkezményt a munkáltatói jogkör gyakorlója az összes körülmény - így különösen az okozott kár, az előidézett veszély, a cselekmény tárgyi súlya, a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintett munkavállaló korábbi munkavégzése és szociális körülményei - figyelembevételével, szabad mérlegelés alapján, úgy állapítja meg, hogy annak az alkalmazott joghátrány mellett egyéni és általános visszatartó hatása is legyen.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a hátrányos jogkövetkezményt indokolt írásbeli határozat formájában állapítja meg.

A rendelkező rész a szolgálati vétség minősítését, a kiszabott joghátrányt, annak mértékét és az alkalmazási időtartamát, továbbá a munkakört, a munkavégzési helyet, az alapbért érintő változással járó hátrányos jogkövetkezmény esetén ezen megváltoztatott körülményekre is kiterjedően tartalmazza.

A határozatnak ki kell terjednie a kereset benyújtásának a határozat közlésétől számított 30 napos [Mt. 287.§ (1) bekezdés c) pontja] határidejére, valamint arra, hogy a kereset benyújtásának a határozat végrehajtásra nézve halasztó hatálya van. [Mt. 287.§ (5) bekezdés]

A hátrányos jogkövetkezményt meg kell indokolni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállást, az elfogadott bizonyítékokat, - amennyiben ismert - a munkavállaló védekezését, az azzal kapcsolatos megállapításokat és a megsértett rendelkezések felsorolását, valamint a figyelembe vett körülményeket, a mérlegelés, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat, tényeket.

A határozat elkészítése során - a jogszerűség és megalapozottság érdekében - a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával jár el.

4.1.6.A hátrányos jogkövetkezményt végrehajtása:

A hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozatot azonnal, de legkésőbb az elkövetett vétkes kötelezettségszegésről történt tudomásszerzéstől számított 15 napon belül vagy személyesen kézbesíteni kell, vagy postára kell adni. A kézbesítés az érdekeltek részére szolgálati úton kézbesítési vevénnyel vagy tértivevényes levélben postán történik.

A tértivevényes levelet legkésőbb a tudomásszerzés napját követő naptól mint kezdőnaptól számított 15. napon postára kell adni.

A kézbesítésre az Mt. 24.§-ában foglaltak az irányadóak.

A munkáltatói jogkörgyakorló a megállapított hátrányos jogkövetkezmény végrehajtását próbaidőre felfüggesztheti, illetve annak további végrehajtása alól a munkavállalót mentesítheti a KSz 67.§.-ában foglaltak szerint.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat kézbesítését követő 30 nap elteltével köteles az érintett munkavállaló nyilatkozatát beszerezni arra nézve, hogy nyújtott-e be keresetet.

Az érintett munkavállaló az általános együttműködési kötelezettségére tekintettel köteles nyilatkozatot tenni.

A hátrányos jogkövetkezmény abban az esetekben tekinthető jogerősnek és végrehajthatónak, ha • a kereset benyújtására nyitva álló 30 napos határidő leteltét követően a munkavállaló nyilatkozott arról, hogy nem nyújtott be a határozattal szemben keresetet,

•a kereset benyújtására nyitva álló 30 napos határidő leteltét követően a munkavállaló nyilatkozatának hiányában az illetékes munkaügyi bíróság jogerősítő záradékkal látta el a határozatot,

•a munkaügyi jogvita során a bíróság jogerősen döntött az alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény hatályának (legalább részbeni) fenntartásáról.

A határozat jogerőre emelkedésének időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton fel kell tüntetni. A jogerős határozat végrehajtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója - lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos útján - köteles gondoskodni.

A végrehajtás során biztosítani kell, hogy az érintett munkavállalót a döntésben, illetve ezzel összefüggésben, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban foglaltakon túl egyéb hátrányos következmények ne érjék.

5.A KÁRTÉRÍTÉSRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

5.1.A munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A kártérítésre vonatkozó anyagi jogi szabályokat a KSz 68. §-a tartalmazza.

A kártérítés alkalmazása során - a jogszerűség és megalapozottság érdekében - a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával jár el.

A munkavállalói kártérítési felelősség megállapítására és érvényesítésére az alábbi szabályok alapján kerülhet sor.

5.1.1.A munkáltatói kárigény érvényesítése

A munkáltatói kárigény érvényesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója kétséget kizáróan megállapította a károkozás tényét, illetőleg a kárt okozó munkavállaló vétkességét.

Tisztázni kell továbbá azt is, hogy nincs-e olyan jogszabályban nevesített körülmény, ami a kártérítési felelősség alkalmazását kizárja vagy korlátozza.

5.1.2.A kártérítési igény elévülése

A kártérítési igény 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

A kártérítési igény elévülése a kár bekövetkezésének napjával veszi kezdetét.

5.1.3.A kár értékének meghatározása

Az okozott kár mértékét pontosan és bizonyítható módon, forintban kifejezett összegben kell megállapítani.

Amennyiben a kárérték pontosan nem állapítható meg, akkor a kár értékét bizonyítható kalkulációval kell megállapítani.

A munkáltató vétkes közrehatása kármegosztás alapjául szolgál. Ha a munkáltatói jogkörgyakorlója munkáltatói vétkes közrehatást vesz figyelembe, annak elbírálásánál mérlegelnie kell a munkavállaló és a munkáltató közrehatásának arányát, és a kárigény összegét ennek megfelelően kell meghatároznia.

Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

5.1.4.A kártérítési igény megállapítása, érvényesítése

A kártérítési felelősség megállapítása során meg kell állapítani - a KSz 68. §-nak megfelelően - az elkövetési módot is. Amennyiben ennek minősített esetéről van szó (pl. súlyos gondatlanság), kétséget kizáróan meg kell állapítani ezeket a minősítő tényeket és körülményeket.

Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója tényfeltáró vizsgálat lefolytatását látja indokoltnak, erre vonatkozóan a 4.1.2. pontban meghatározottak szerint - ide nem értve az eljárási határidőre vonatkozó szabályokat - kell eljárni.

A kártérítési igény kapcsán lefolytatott tényfeltáró vizsgálatról az eljáró vizsgálóbiztos külön írásbeli jelentést készít.

A kártérítési igény érvényesítése során kísérletet kell tenni egyezség megkötésére.

A felek között létrejött egyezséget írásbeli megállapodásba kell foglalni.

A megállapodásban rendelkezni kell a kár megfizetés módjáról, az esetleges részletfizetések mértékéről is. Amennyiben a kár megfizetésére a munkavállaló munkabéréből történő levonással kerül majd sor, az egyezségnek tartalmaznia kell munkavállaló hozzájárulását is arra vonatkozóan, hogy a kártérítés összegét munkabéréből levonhassák, továbbá, hogy lemond a jogorvoslat jogáról.

Ha a felek között egyezség bármely okból nem jön létre és a kár önkéntes teljesítéssel sem térül meg, a munkáltatói jogkörgyakorlója a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó kárigényét fizetési felszólítással is érvényesítheti.

A fizetési felszólításban a munkavállalóval közölni kell a kárigényt megalapozó tényeket és körülményeket, a megsértett rendelkezéseket, a kár összegét, a kiszámított kiszabható (érvényesíthető), illetve érvényesíteni kívánt kártérítési összeget.

A fizetési felszólítást meg kell indokolni. Ennek tartalmaznia kell, az elfogadott bizonyítékokat, a munkavállaló védekezését, valamint - különös tekintettel az érvényesíteni kívánt kárösszegre - a figyelembe vett körülményeket, a mérlegelés, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat, tényeket.

A kártérítési egyezség és a fizetési felszólítás előkészítése során - a jogszerűség és megalapozottság érdekében - a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos közreműködését veszi igénybe.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát meghaladó összegű munkáltatói kárigényt bíróság előtt kell érvényesíteni, és ez esetben az ügy összes iratát a kárigény érvényesítése céljából - erre történő határozott utalással - a Munkajog részére kell megküldeni.184

5.1.5.A kártérítési igény végrehajtása

A munkáltatói jogkör gyakorlója fizetési felszólítás kézbesítését követő 30 nap elteltével köteles az érintett munkavállalót nyilatkoztatni arra nézve, hogy nyújtott-e be keresetet. Az érintett munkavállaló az általános együttműködési kötelezettségére tekintettel köteles nyilatkozatot tenni.

A jogerőre emelkedés időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton (fizetési felszólításon, egyezségen) fel kell tüntetni. A jogerős fizetési felszólítás, illetve a kártérítési egyezség végrehajtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója - lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos útján - köteles gondoskodni.

A munkáltatói kártérítési igény azon a napon válik végrehajthatóvá, amelyen

•az egyezséget írásba foglalták,

•a munkavállaló az önkéntes teljesítésre vonatkozó nyilatkozatát megtette,

•a fizetési felszólítással szembeni kereset benyújtására nyitva álló határidő úgy telt el, hogy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata alapján a kereset benyújtására nem került sor,

•a bírósági határozat jogerőssé vált.

6.ÜGYVITELI RENDELKEZÉSEK

6.1.1.A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok

A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója - az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével - köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

•az ügy számát és típusát,

•a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát,

•az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét,

•a tényállás rövid leírását és az okozott kárt,

•az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját

•a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét,

•a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét,

•a kézbesítés módját és idejét,

•a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését,

•a jogerőre emelkedés időpontját,

•a végrehajtásra vonatkozó adatokat,

•a megjegyzéseket.

A munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni.

6.1.2.Az integrált humánirányítási rendszerben (SAP) történő nyilvántartásra vonatkozó szabályok

A munkáltató jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos útján az illetékes humánpartnernek küldi meg a jogerős határozatot, aki intézkedik a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán szolgáltatás szervezet186 tájékoztatásáról, illetve a SAP HR rendszerbe történő rögzítésről.

5. számú melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez A kereskedelmi szolgálatot ellátók jegyeladási jutaléka

1.Jegyeladási jutalék az alábbi jogcímeken fizethető:

a)helyi forgalmú bárca- és kéregjegy bevétel (gépi jegykiadásnál is),

b)helyi forgalmú űrjegy és reformjegy bevétel,

2.Jegyeladási jutalékra jogosult a jegyeladást rendszeresen végző forgalmi személyzet.

3. A jegyeladási jutalék összegét az alábbiak szerint kell megállapítani.

Forgalmi személyzet által rendszeresen végzett jegyeladási tevékenység esetén az elért bevételek után2,0 %, de legalább 500 Ft/hó

Forgalmi személyzet által végzett számadói tevékenység során a főszámadás 301. kódszáma alatt beállított havi készpénzbeszállítás összege után0,2 %, de legalább 1.000 Ft/hó

6.számú melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez A 46. § hatálya alá tartozó munkakörök

állomásfőnök I., II., III.

állomáskezelő (rendszeres forgalmi szolgálattevői kötelezettséggel) darukezelő (Záhony)

darukötöző (Záhony) egyéb vasúti járművezető forgalmi szolgálattevő főrendelkező

gépkezelő

gurításvezető

gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló

kocsimester kocsirendező

különleges vasúti járművezető

mozdonyvezető

PGV kocsivizsgáló

rendelkező forgalmi szolgálattevő

sarus

sarus csapatvezető sorompókezelő

tartalékos térfőnök

tartalékos vonali tolatásvezető

térfőnök

térközőr, vonatjelentő őr

tolatásvezető I., II.

vágányfék kezelő vágányféklakatos

váltókezelő, elektrodinamikus I.

váltókezelő, helyszíni állítású I.

váltókezelő, vonóvezetékes I.

vezető váltókezelő és vezető váltókezelő I. kat. állomáson

vonalgondozó vonali kocsirendező vonali tolatásvezető vonatfel-, és átvevő

7.számú melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez321 Azon munkakörök felsorolása, amelyeket betöltő munkavállalók szokásosan a telephelyen kívül végzi a munkáját

alállomás karbantartó alállomási műszerész állomási betanított munkás általános betanított munkás általános karbantartó áramellátó műszerész balesetvizsgáló beosztott mester

biztonsági szakértő

biztosítóberendezési betanított munkás biztosítóberendezési lakatos biztosítóberendezési műszerész biztosítóberendezési technikus digitális gyengeáramú műszerész digitális hibaelhárító mérnök egyéb vasúti járművezető előmunkás

fejlesztőmérnökök (gyűjtő megnevezés) felsővezeték szerelő - vasúti járművezető felsővezeték szerelő csoportvezető felsővezeték szerelők (gyűjtő megnevezés) felügyeleti pályamester

főpályamester

gépkocsivezető-balesetvizsgáló asszisztens gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló hídszerkezet karbantartó

hídvizsgáló lakatos

hídvizsgáló szakmunkás hidász techniku

kábel - és hálózatszerelő betanított munkás kábel-és hálózatszerelő

kitérő lakato

környezetvédelmi szakelőadók (gyűjtő megnevezés

környezetvédelmi szakelőadó II.

környezetvédelmi szakreferens

környezetvédelmi szakértő

környezetvédelmi koordinátor

különleges vasúti járművezető

külsőtéri szerkezet mázoló

mester

minőségügyi szakértő II.

mozdonyvezető

műszaki előadó

műszaki szakelőadók (gyűjtő megnevezés) műszaki szakértő

művezető

pályafenntartási technikus

pályamunkás

pályamunkás betanított munkás szakaszmérnök

személygépkocsi-vezető tartalékos vonali tolatásvezető távközlő betanított munkás távközlő műszerész

távközlő technikus

TEB rendszerszakértő

technológiai rendszermérnök

tehergépkocsi-vezető tengelyátszerelési művezető

területi biztosítóberendezési szakértő

területi erősáramú szakértő

területi távközlési szakértő

váltótisztító

vasútépítő, karbantartó

védelmi szakértők (gyűjtő megnevezés) vezetőmérnök

vonalellenőrök (gyűjtő megnevezés) vonalgondozó

vonalgondozó betanított munkás vonali kocsirendező

vonali tolatásvezető vonalkezelő

8.számú melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez354 A zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörök felsorolása

alállomás karbantartó

alállomási műszerész

állomási szolgáltatások koordinátor

állomáskezelő

általános karbantartó

áramellátó műszerész

beosztott mester

biztosítóberendezési betanított munkás

biztosítóberendezési diszpécser biztosítóberendezési lakatos biztosítóberendezési műszerész biztosítóberendezési technikus biztosítóberendezési vonalellenőr darukezelő358

digitális- és hibaelhárító mérnök

digitális gyengeáramú műszerész

egyéb vasúti járművezető elektrikus II-III.

előmunkás

energiaellátási művezető

erősáramú diszpécser

erősáramú művezető

erősáramú vonalellenőr

fegyveres biztonsági őr

fegyveres biztonsági őr ellenőr

fegyveres biztonsági őr gyakornok

őrparancsnok

őrségparancsnok-helyettes

fegyveres biztonsági őrség területi parancsnok

felsővezeték szerelő csoportvezető

felsővezeték szerelő gyakornok

felsővezeték szerelők (gyűjtő megnevezés)

felsővezeték szerelő-vasúti járművezető

felügyeleti pályamester

forgalmi szolgálattevők (gyűjtő megnevezés)

forgalmi vonalirányító

forgózsámoly szerelő

főpályamester

gyakornok II.

gépkezelő

gurításvezető

gurítóberendezés-kezelő

gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló

hálózati energiaellátási diszpécser

hálózati főüzemirányító

hálózati rendkívüli küldemény és katonai szállítmányirányító

hangosbemondó

hídszerkezet karbantartó

hídszerkezeti lakatos

hídvizsgáló lakatos

hídvizsgáló szakmunkás

hidász technikus

hosszúsíngyártási szakmunkás

ingatlankezelési diszpécser

kábel- és hálózatszerelő betanított munkás

kábel-, és hálózatszerelő

karbantartó szakmunkás I.,II.,

kitérőlakatos

kocsimester

kocsirendező

KÖFI üzemeltetési szakértő

különleges vasúti járművezető

mester

mérnök gyakornok

mozdonyvezető

műszaki szakelőadó I. és II.

művezető

pályafenntartási technikus

pályamunkás

pályamunkás betanított munkás

pályavasúti diszpécser

pályavasúti gyakornok

rendkívüli helyzeteket kezelő irányító

rendszerfelügyeleti szakelőadó I.,II.

sarus

sarus csapatvezető

sorompókezelő

szakaszmérnökök (gyűjtő megnevezés)

személyzetirányító I.

személyzetirányító II.

TEB műszerész gyakornok

tartalékos térfőnök

tartalékos vonali tolatásvezető

távkezelt állomások forgalomirányítója

távközlési diszpécser

távközlési vonalellenőr

távközlő betanított munkás

távközlő műszerész

távközlő technikus

technológiai rendszermérnök tengelyátszerelési művezető térfőnök

térközőr, vonatjelentő őr

területi biztosítóberendezési szakértő

területi erősáramú szakértő

területi főüzemirányító

területi távközlési szakértő

területi vegyszeres gyomirtási koordinátortervező főirányító

tolatásvezetők (gyűjtő megnevezés)

utastájékoztatási irányító

utastájékoztatást támogató szakreferens

utastájékoztató

vágányfék kezelő

vágányféklakatos

váltókezelők (gyűjtő megnevezés)

vasútépítő, karbantartó

vezető váltókezelő

vezetőmérnökök (gyűjtő megnevezés)

villamoshálózat felmérő

villamoshálózat szerelő I.,II.,

vonalgondozó

vonalgondozó betanított munkás

vonali kocsirendező

vonali tolatásvezető

vonalkezelő

vonatfel- és átvevő

zöldterület karbantartási művezető

zöldterület karbantartó szakmunkás

9.számú melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez Azon munkakörök és tevékenységek felsorolása, amelyeket ellátó munkavállalók gondatlan károkozásuk esetén 6 havi távolléti díjuk mértékéig marasztalhatók

Valamennyi a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt-nél készpénzzel, illetve bankkártyával kapcsolatos tevékenységet végző munkakör (pénztáros, bankszámlák kezelői, bankszámlák felett rendelkezni jogosultak)

Pályavasúti területi igazgatóságok:

Állomásfőnök I.

Állomásfőnök II.

Állomásfőnök III.

Főnökségvezető munkakörök

Általános ügyviteli előadó

Általános ügyviteli előadó II.

Elemző-, gazdálkodó előadó II.

Elemző-, gazdálkodó szakelőadó I.

Elemző-, gazdálkodó szakelőadó II.

Elemző-, gazdálkodó szakelőadó III.

Gazdálkodási koordinátor

Vezetőmérnök munkakörök

Fejlesztési és beruházási főigazgatóság:

Beruházási projektkoordinátor I.

Beruházási projektkoordinátor II.

Beszerzési főigazgatóság:

Logisztikai szakelőadó

Raktározási irányító

Belső Ellenőrzési Igazgatóság:

Belső ellenőrzés vezető

Régió ellenőrzési központ vezető (Budapest, Kelet-magyarországi, Nyugat-magyarországi)

Portfolió-gazdálkodási Igazgatóságnál:

Portfóliófejlesztési szakértő I.

Portfoliófejlesztési szakértő II.

Pénzügyi Igazgatóság:

spot, határidős ügyletek megkötői

adószakértők, és az adóbevallásért felelős munkavállalók

hitelfelvétellel és hitelállomány kezelésével foglalkozó munkavállalók 

10.számú melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez A 40.§. 4. pontjának hatálya alá tartozó állomások és munkakörök felsorolása vonal sorszámszolgálati helynappaléjszaka

11.számú melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez Azon munkakörök felsorolása, amelyek esetében 66 munkanap kiküldetés rendelhető el

Pályavasúti Üzletág:

állomásfőnök

alosztályvezető

anyag-, és eszközkezelési szakelőadó

egyéb vasúti járművezető

egyéb vasúti járművezető gyakornok

elemző-gazdálkodási szakelőadó (FO. felügyeleti alosztály)

elemző-gazdálkodási szakelőadó

értékesítő szakelőadó

fejlesztési koordinátor

felsővezeték szerelő-vasúti járművezető

forgalmi koordinátor

forgalmi szabályozási szakelőadó

forgalmi szakértő

forgalmi technológiai szakelőadó

hálózati forgalmi szakértő

határforgalmi koordinátor

határkapacitási szakelőadó

informatikai szakértő

különleges vasúti járművezető

minőségügyi szakelőadó

műszaki előadó

műszaki szakelőadó

műszaki szakértő

PML szakértő

rendszerfelügyeleti szakelőadó I.,II.

rendszerfelügyeleti szakértő

területi értékesítési szakelőadó

területi forgalmi szakértő (vonalbiztos)

TRI:

osztályvezető fejlesztő technikus fejlesztőmérnök 

12/A. számú melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez A KSz 47.§ 2. pontja szerinti 40% mértékű műszakpótlékra jogosító nagy forgalmi leterheltségű állomások

13. számú melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez410 A Vasúti Érdekegyeztető Tanács Ügyrendje

A MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésre jogosult szakszervezetek a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: VÉT) ügyrendjét - a Kollektív Szerződés 14. §-ában foglaltak alapján - az alábbiakban határozzák meg:

1.A VÉT ülése határozatképes, ha azon VÉT minden tagja az ülésen jelen van. Előre be nem jelentett távolmaradás esetén 30 perc várakozási időt követően a levezető elnök köteles az ülést berekeszteni.

2.A VÉT a döntéseit konszenzussal, egyhangúlag hozza.

3.A VÉT tagjait a képviseletükre jogosult, vagy arra felhatalmazott személyek képviselik.

Az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésre jogosult szakszervezet tárgyaló delegációja legfeljebb négy főből állhat.

4.A VÉT üléseinek összehívása, valamint működési feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata. A VÉT ülésekre - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató székhelyén, annak székházában kerül sor.

5.A VÉT üléseit az elnök vezeti. A levezető elnököt a munkáltató biztosítja, akinek feladata az ülések hatékony és zavartalan lebonyolításának biztosítása. Teendőit részrehajlás nélkül köteles ellátni, a VÉT ülésen szereplő tárgykörhöz személyes vagy delegáló szervezete véleményét, álláspontját nem fejtheti ki.

A levezető elnök jogosult, és egyben köteles

>a VÉT ügyrendjének betartását megkövetelni,

>a VÉT határozatképességét folyamatosan figyelemmel kísérni,

>a napirendhez hozzászólásra jelentkező részére a szót megadni,

>és a VÉT ülés rendjét sértő hozzászólót figyelmeztetni a VÉT ügyrendjének megtartására, és amennyiben a figyelmeztetés eredménytelen, a hozzászólótól a szót megvonni,

>az ülés rendjét zavaró - a VÉT tagjait képviselő személyeken kívül - bármely személyt, amennyiben rendzavaró magatartásával a figyelmeztetést követően sem hagy fel, a VÉT ülésről kiutasítani,

>a VÉT ülés munkáját elősegítő személyi- és tárgyi feltételek meglétét ellenőrizni és megkövetelni.

Az elnök személyét a VÉT-en jelen lévő személyek kötelesek tiszteletben tartani, és munkáját elősegíteni.

A VÉT tagjai jogosultak az elnök figyelmét felhívni, ha tevékenysége a VÉT ügyrendjének nem felel meg.

6.A VÉT ülésre a javasolt napirendi pontok megjelölését és az ahhoz kapcsolódóan esetlegesen már rendelkezésre álló írásos előterjesztéseket a VÉT szakszervezeti tagjai is a munkáltatónak küldik meg úgy, hogy a munkáltató ezeket a VÉT ülésre való meghívóhoz csatoltan - legalább három nappal az ülést megelőzően - írásban küldi a VÉT tagjai és a VÉT ülésen tanácskozási joggal részt venni jogosult más szakszervezetek részére.

A VÉT napirendjére az ülés megnyitását követően is bármely tag tehet javaslatot. Napirendre a hálózati szintű, a munkáltatót és a munkavállalókat érintő, átfogó jellegű kérdések tűzhetők. A VÉT napirendjéről, ide értve a napirendi pontok sorrendjét is a tagoknak kell határozni. A Kollektív Szerződés módosítására irányuló javaslatot napirendre kell tűzni. Egyéb esetekben a napirendet elfogadottnak kell tekinteni, ha azt a munkáltató és a szakszervezeti oldal háromnegyede elfogadta.

A VÉT napirendjét - a tagok döntését követően - az elnök köteles megállapítani.

7.A VÉT szakszervezeti tagjai jogosultak - a napirenden szereplő egyes tárgykörökön kívül - a munkáltatóhoz írásban kérdést benyújtani, legkésőbb a VÉT ülést megelőző harmadik munkanapon 16 óráig.

A VÉT szakszervezeti tagja köteles a munkáltatóhoz címzett kérdését a VÉT többi tagjának is megküldeni.

A határidőben benyújtott felvetést a munkáltató köteles megvizsgálni és a feltett kérdésre vonatkozó írásbeli válaszát a VÉT ülésen átadni a VÉT tagjainak vagy azt szóban ismertetni a napirendek tárgyalása előtt.

A nem határidőben megküldött felvetésre a munkáltató 15 napon belül köteles a válaszát írásban megküldeni a VÉT tagjai részére.

Egyebekben a VÉT ülésen napirend előtti felvetésekre csak akkor van lehetőség, ha erről a VÉT tagjai így határoznak.

8.A VÉT üléséről a munkáltató hangfelvételt készít. A VÉT ülésen megjelenő személyek az ülésen való részvételükkel ehhez a hozzájárulásukat megadják. Erre a körülményre a levezető elnök a VÉT ülés megnyitásakor köteles felhívni a VÉT ülésen megjelenteket.

A hangfelvétel alapján a munkáltató az ülésen elhangzott legfontosabb nyilatkozatokról emlékeztetőt készít.

Az emlékeztetőt az ülést követő tizenöt napon belül a munkáltató megküldi a VÉT tagjai részére, akik az abban foglaltakra észrevételt tehetnek öt napon belül.

Az ülésről készült hangfelvételt a munkáltató hat hétig, az emlékeztetőt három évig köteles megőrizni.

Egyebekben a VÉT ülésről hang-, illetve videofelvétel készítésére csak a VÉT egyedi határozata alapján van lehetőség.

9.A VÉT tagjai a VÉT ülésen létrejött megállapodásokról elsősorban előzetesen egyeztetett módon és formában tájékoztatják a vasutas munkavállalókat, illetve a közvéleményt.

14.sz. melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez A Felépítménykarbantartó és gépjavító igazgatóságon (FKGI) (illetve az esetlegesen annak jogutódjaként a jövőben létrejövő szervezeti egységeknél) foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok

(Az egyes §-ok számozása megfelel a MÁV FKG Kft-nél 2024. szeptember 30. napján hatályos Kollektív Szerződése §-ai számozásának)

13.§ A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

1.Kiküldetésnek minősül, ha a munkáltató gazdasági érdekéből, ideiglenesen a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót, de a munkavállaló ekkor is a munkáltató utasításai alapján végzi a munkáját.

2.A szokásos munkavégzési helytől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatás mértéke nem haladhatja meg naptári évente a 66 munkanapot.

3.Eltérő munkakörben történő foglalkoztatásnak minősül az átirányítás és a helyettesítés, tekintettel arra, hogy a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján ideiglenesen nem a munkaszerződésében megjelölt munkakört látja el. Az eltérő munkakörben történő foglalkoztatás mértéke nem haladhatja meg naptári évente a 132 munkanapot.

4.A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a munkavállalót megillető juttatásokat „A munka díjazásának szabályai” című fejezet tartalmazza.

14.§ Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

1.A munkavállalók az Mt. 55. § rendelkezései alapján mentesülhetnek a munkavégzési kötelezettségük alól. Ezzel kapcsolatban különös méltánylást érdemlő, családi vagy elháríthatatlan oknak minősül, minden olyan helyzet, amelyben a munkavállaló más jogszabály vagy egyéb szabály alapján a munkavégzés alól egyébként nem mentesül, például azonnali intézkedést igénylő váratlan állapot, körülmény, esemény.

2.Amennyiben a fent meghatározott váratlan állapot, körülmény, esemény alapján mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól, és ez a változás a munkaidő-beosztás (vezénylés) 120 órán belüli módosításával jár, az az adott munkavállaló esetében nem minősül átvezénylésnek, illetve rendkívüli munkavégzésnek.

A munkaidőre vonatkozó általános rendelkezések

19.§ A rendes munkaidő

1.Munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama.

2.Előkészítő vagy befejező tevékenység minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan szokás szerint, rendszeresen és külön utasítás nélkül köteles elvégezni - nem tartozik ide az átöltözés, étkezés, stb., időtartama.

3.A munkáltató vasúti pályaépítési-, fenntartási és karbantartási tevékenysége a zavartalan vasúti közlekedést biztosító tevékenységek körébe tartozik, így alkalmazhatóak az Mt. 135. § (4) bekezdés rendelkezései.

4.A MÁV-FKG Kft. székhelyén (5137 Jászkisér, Jászladányi út 10.) a fűtési szezonban (10.15 - 04.15 között) az ingatlanok fűtési és melegvíz-ellátási feladatai megszakítás nélküli tevékenységnek minősülnek.

5.Az FKGI-nél - eltérően az Mt. 91.§-ában foglaltaktól - kizárólag az a munkakör minősül készenléti jellegűnek, amelynek ellátása során, hosszabb időszak alapulvételével a munkavállaló a munkaköri feladatok jellegére tekintettel a rendes munkaidő legalább egynegyedében munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. A munkáltatónál az Mt. 91.§ b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő munkakör nincs.

A munkáltatónál készenléti jellegű munkakörnek kizárólag a gépjárművezetői és a tehergépjármű vezetői munkakör minősülhet, amennyiben a fentiekben megfogalmazott feltételeknek megfelel.

6.Az FKGI vonatkozásában a teljes napi munkaidő az Mt. 92. § (1) bekezdés alapján napi 8 óra. Készenléti jellegű munkakörök esetében a teljes napi munkaidő mértékére az Mt. vonatkozó szabályai az irányadóak (Mt. 86. § (3) bekezdés, Mt. 92. § (1) bekezdés, Mt. 99. § (3) bekezdés), Mt. 101. §, Mt. 104. §).

7.Az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható idő - ha jogszabály ennél kisebb mértéket nem határoz meg - a teljes napi munkaidő a 6 órát, illetve heti 36 órát nem haladhatja meg.

20.§ A munkaidőkeret

1.Munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidő: Az Mt. 93. § alapján a munkaidőkeret tartamára eső munkanapok számának és a munkavállalóra érvényes teljes napi munkaidőnek a szorzata. A munkaszüneti napon is rendszeresen munkát végző munkavállaló éves kötelező munkaidőkerete meghatározásánál az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkanapjára eső munkaszüneti napot, mint szorzót figyelmen kívül kell hagyni. Ez a rendelkezés nem érinti a munkavállaló munkaszüneti napon is fennálló - a rendes munkaideje részét képző - munkavégzési kötelezettségét (Mt. 102.§ (2) bekezdés)

2.A munkáltató a munkavállalóit havi munkaidőkeretet alkalmazásával foglalkoztatja.

3.Az előző pontban foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeretben kerülnek foglalkoztatásra az 1. és 2. sz. almellékleteiben felsorolt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók.

21.§ A munkarendek meghatározása

Az FKGI-nél alkalmazható munkarendek különösen az alábbiak:

a)Általános munkarend esetében a munkaidő naptári hetente öt napra, hétfőtől péntekig a nappali órákra (06-22 óra között) kerül beosztásra.

b)Megszakítás nélküli munkarendben végzett munka a megszakítás nélkül (éjjel-nappal, szünnap nélkül) üzemelő szolgálati helyen munkában töltött idő, amennyiben a munkavállaló műszakbeosztása rendszeresen változik és részére bármely naptári napon előírható munkavégzési kötelezettség, ha a munkavégzés megfelel az Mt. 90.§ a) pontjában foglalt feltételeknek.

c)Nyújtott műszakos munkarend esetében a munkavállalók bármely naptári napon, egymást nem váltva úgy végzik munkájukat, hogy a munkakezdési és munka befejezési időpontok eltérnek az általános munkarendűekétől és a napi beosztás szerinti munkaidejük is hosszabb a napi teljes munkaidő mértékétől.

E munkarend további jellemzője, hogy a pihenőnapok kiadási rendje is eltér az általános munkarendűekétől.

d)Több műszakos munkarend esetében a napi üzemeltetési (szolgálati) idő meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, ezért a munkavállalók egy-egy napon belül rendszeresen egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

e)Vezényelt munkarend alapján az 1. és 2. számú almellékletben meghatározott munkakörökben - a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerinti egyéb feltételek teljesülése esetén - a munkaidő bármely naptári napra és azok bármely időszakára kerül beosztásra. A vezényelt munkarendben foglalkoztatott munkavállalók hathavi munkaidőkeretben végzik a munkájukat.

22.§ A munkaidő beosztása

1.Az egy munkanapra (a továbbiakban: szolgálatra) beosztható rendes munkaidő tartama a 12 órát kizárólag az alábbi esetekben haladhatja meg:

a)készenléti jellegű munkakörben,

- az Mt. 92. § (2) bekezdése szerint egyéni megállapodással megemelt napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében, ha a beosztás szerinti munkaidő 12 órát meghaladó meghatározhatóságáról is a felek az Mt. 99.§ (3) bekezdése alapján előzetesen, egyéni megállapodásban írásban megegyeztek, beleértve a hozzájárulás felső határát is, amely legfeljebb 24 óra lehet.

- az 1. számú almellékletben meghatározott, a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben, ha a beosztás szerinti munkaidő 12 órát meghaladó meghatározhatóságáról is a felek az Mt. 135.§ (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése alapján előzetesen, egyéni megállapodásban írásban megegyeztek beleértve a hozzájárulás felső határát is, amely legfeljebb 24 óra lehet.

b)a téli időszámításra való átálláskor [Mt. 99.§ (4) bek.],

c)nem készenléti jellegű munkakörben, az 1. számú almellékletben meghatározott, zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben, egy szolgálatban, feltéve, hogy a beosztás szerinti munkaidő 12 órát meghaladó meghatározhatóságáról is a felek az Mt. 135.§ (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése alapján előzetesen, egyéni megállapodásban írásban megegyeztek. A megállapodásnak tartalmaznia kell a hozzájárulás felső határát is, amely legfeljebb 14 óra lehet.

2.Az egy szolgálatban eltölthető munkaidő tartama a 12 órát rendkívüli munkavégzéssel kizárólag az alábbi esetekben haladhatja meg:

a)az Mt. 108.§ (2) bekezdés hatálya alá tartozó esetekben, (ekkor a 12 órán túli foglalkoztatás időtartamára a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás illeti meg a munkavállalót),

b)A nem készenléti jellegű munkakörben, az 1. számú almellékletben meghatározott, a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben, amennyiben az a zavartalan vasúti közlekedés fenntartása érdekében indokolt, feltéve, hogy a 12 órát meghaladó munkaidő elrendelhetőségéről is a felek az Mt. 135.§ (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése alapján előzetesen, egyéni megállapodásban írásban megegyeztek. A megállapodásnak tartalmaznia kell a hozzájárulás felső határát is, amely legfeljebb 14 óra lehet.

3.A munkaidő-beosztás fajtái:

a)egyenlő: Valamennyi munkanapon azonos a beosztás szerint teljesítendő munkaidő.

b)egyenlőtlen: A munkafeladatok függvényében az egyes munkanapokra (szolgálatokra) a beosztás szerint teljesítendő munkaidő mennyisége, az alkalmazott munkarend keretein belül eltérő lehet.

c)rugalmas: A munkavállalók munkaidejük egy részét maguk osztják be. Ebben az esetben a munkaidő törzsidőből és peremidőből áll. Törzsidő alatt a munkavállalónak kötelező a munkavégzés helyén munkát végezni. Peremidő alatt a munkavállaló a feladatok elvégzésére tekintettel, a közvetlen szolgálati felettesével előzetesen egyeztetve, saját beosztása szerint jelenik meg munkahelyén, oly módon, hogy a munkavégzés helyén való jelenléte a törzsidővel együtt nem lehet kevesebb a munkaidőkeretben meghatározottnál.

d)kötetlen: A munkaidő-beosztását - az önálló munkavégzésre tekintettel -munkavállaló határozza meg.

4.Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók kivételével a munkaidőbeosztást, illetve a módosításait, a foglalkoztatási terület pontos meghatározásával együtt, a hatályba lépését megelőzően legalább egy héttel korábban (tárgyhónapot megelőző hónap 23. napjáig) és egy hónapra előre kimutathatóan a munkavállalónak át kell adni és ismertetni kell. Ennek hiányában az utolsó időszak munkaidő-beosztása az irányadó.

5.A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 120 órával korábban módosíthatja. Ennél rövidebb időtartamon belül a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállalóval kötött írásos megállapodás alapján módosítható a munkaidő-beosztás. Ebben az esetben a munkavállalót a 34. § alapján átvezénylési díj illeti meg.

6.A hathavi munkaidőkeretben, egy hónap vonatkozásában a beosztás szerinti napi munkaidőnek minimálisan 5 órának, a beosztás szerinti heti munkaidőnek pedig minimálisan 25 órának meg kell lennie. Az általánostól rövidebb beosztás szerinti napi és heti munkaidő alkalmazás esetén a munkaidőkeret további hónapjaiban a beosztás szerinti munkaidőket arányosan növelni kell.

7.Az Mt. 105. § (3) bekezdése rendelkezéseinek alapul vételével a több műszakos, a megszakítás nélküli és a vezényelt munkarendek esetében a munkavállalók egybefüggően hat napot követően is foglalkoztathatóak egy naptári hónapban legfeljebb egy és a hat havi munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret alatt legfeljebb három alkalommal. Az ilyen foglalkoztatás további együttes feltétele, hogy:

a)az Mt. munkaidőre (rendes, rendkívüli egyaránt) pihenőnapra (több műszakos és megszakítás nélküli munkarendek esetén), vagy pihenőidőre (vezényelt munkarend esetén) vonatkozó szabályainak megfelelő időtartamok a munkaidőkeret átlagában betartásra kerüljenek;

b)a munkavállalóval a hetedik napi munkavégzésre vonatkozó írásbeli megállapodást kötöttek;

azt az adott hónap munkaidő-beosztásának elkészítését megelőzően az illetékes szervezeti egység vezetőjének (építési főmérnök vagy gépészeti főmérnök) indokolt írásbeli javaslata alapján a műszaki igazgató írásban jóváhagyja.

23.§ A rendes munkaidőre vonatkozó egyéb rendelkezések

1.A munkáltató működési körénkívül felmerültokból kiesett munkaidőrea

munkavállalónak munkabér csak a jogszabályban meghatározott esetben jár. A munkavállaló kérésére azonban lehetővé kell tenni, hogy a le nem dolgozott időt utólagosan teljesíthesse. (Az utólagos teljesítés ideje nem rendkívüli munkaidő.)

2.A munkáltató munkaszüneti napon (Mt. 102.§) rendes munkaidőben munkavégzést - a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak kivételével - nem rendelhet el. E rendelkezés alól kivételt képez az a munkavégzés, amelyet az 1. számú almellékletben felsorolt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók a munkáltatónak a MÁV SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI Zrt. közszolgáltatásának biztosítása érdekében végeznek.

3.Az egyes munkakörökre kötelezően előírt munkavédelmi, tűzvédelmi, minőségirányítási oktatáson, időszakos vizsgán, továbbá foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatokon eltöltött idő tényleges tartamát távolléti díjjal kell elszámolni.

24.§ A munkaközi szünet

1.A munkaközi szünet időtartamát az Mt. 103. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni és az Mt. 103.§ (4) - (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell kiadni. A munkavállalók a munkaközi szünetet - a közvetlen vezető, vagy a munka irányítójának külön engedélye nélkül - a munkavégzés helyén, vagy a szervezett étkezés helyén kötelesek eltölteni.

2.Készenléti jellegű munkakörben [19.§ 5. pont] a munkaközi szünet az Mt. 86.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a munkaidő részét képezi, ezért ezen munkakörökben nem kell külön rendelkezni a munkaközi szünet igénybevételére rendelkezésre álló időtartamról, illetve nem kell alkalmazni az Mt. 103.§ (5) - (6) bekezdésében írt rendelkezéseket sem.

25.§ A napi pihenőidő

1.A több műszakos, megszakítás nélküli, a vezényelt munkarendben, valamint a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében - az Mt. vonatkozó rendelkezései szerint - legalább egybefüggő 11 óra napi pihenőidőt kell biztosítani.

2.A munkavállalót a készenlét után abban az esetben illeti meg pihenőidő amennyiben annak időtartama alatt munkát végzett.

26.§ A heti pihenőnap, heti pihenőidő

1.Pihenőnapnak minősül: az általános munkarendben a szombat és vasárnap. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén pedig a havi munkaidő-beosztásban (vezénylés) megjelölt nap.

2.Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók kivételével a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, azonban ebben az esetben is havonta egy teljes hétvégének (szombat - vasárnap) pihenőnapként történő kiadása kötelező.

A nyújtott műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A hetedik napra munkaidő a 22.§ 7. pontjában foglalt szabályok szerint osztható be, úgy hogy a hetedik napra eső pihenőnap, munkaidőkereten belüli új időpontját egyidejűleg ki kell jelölni.

3.A vezényelt munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében, a hathavi munkaidőkeret egészére vonatkozóan, a munkáltató - a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával - heti pihenőnapok helyett heti pihenőidőt alkalmaz.

4.Pihenőidő a hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli időtartam, amelynek beosztására az Mt. 106 § (2) és (3) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

5.A 4. ponttól eltérően, az 1. számú almellékletben felsorolt, a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben a pihenőidő hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli időtartam. A munkaidőkeret átlagában a pihenőidőnek - az Mt. 106. § (3) bekezdésnek megfelelően - legalább heti negyvennyolc órának kell lennie.

27.§ A rendkívüli munkaidő

1.Az Mt. 107.§-a alkalmazásában rendkívüli munkaidőnek minősül:

a)a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő

(ide értve különösen:

• a heti pihenőnapon,
• a munkaszüneti napon,
• a készenlét alatt végzettmunka munkaidejét is);

b)a munkaidőkereten felüli munkaidő;

c)az ügyelet időtartama.

2.Az egy naptári évben elrendelhető rendkívüli munkavégzési óra felső határa 300 óra, amelybe az elrendelt ügyelet teljes időtartamát be kell számítani.

3.A munkáltató a munkavállalót különösen indokolt esetben kötelezheti rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre, amelyet az indok megjelölésével írásban kell elrendelni. Szóban is elrendelhető a rendkívüli munkaidő, ha arra az Mt. 108. § (2) bekezdésében meghatározott esetek miatt kerül sor.

4.Az Mt. 108. § (2) bekezdésben meghatározott esetek körébe tartozik, - és így nem esik korlátozás alá - rendkívüli időjárás esetén, a forgalom fenntartása céljából elrendelt rendkívüli munkaidő.

28.§ A rendkívüli munkavégzés

1.A munkáltató a munkavállalót - amennyiben a feladatok ellátása indokolja - rendkívüli munkavégzésére kötelezheti, a rendkívüli munkát az indokok megjelölésével írásban kell elrendelni.

2.Rendkívüli munkavégzésnek minősül:

a)a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben;

b)a munkaidőkereten felül;

c)elszámolási időszak alkalmazása esetén, az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó rendkívüli munkaidőben;

d)az ügyelet alatt;

e)a készenlét alatt végzett munka.

Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza, illetve amennyiben a munkavállaló elháríthatatlan külső okból kiesett munkaidőt ledolgozza.

3.A rendkívüli munkavégzési óra elszámolására túlórabizonylatot kell kiállítani, melyet a munkavállalónak közvetlenül, vagy közvetlen vezetője útján kell átadni.

4.Nem jár a rendkívüli munkavégzésért sem szabadidő, sem pénzbeli díjazás a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló részére.

29.§ A készenlét és az ügyelet eltérő szabályai

1.A készenlét időtartama alatt tartózkodási helyét a munkavállalónak úgy kell meghatároznia, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).

2.A munkáltató előzetes hozzájárulásával vagy külön írásbeli megállapodás alapján a készenlétet a Munkavállaló a munkáltató telephelyén is eltöltheti. (munkahelyi készenlét)

3.A készenlétet írásban kell elrendelni. Írásbeli elrendelésnek minősül a készenléti szolgálati beosztás elkészítése és annak a munkavállaló általi kimutatható tudomásulvétele is. A készenléti szolgálati beosztást a készenlét megkezdésének időpontja előtt az Mt. 110. § (6) bekezdésében foglaltak szerint legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell a munkavállalóval. A munkáltató az Mt. 97. § (5) alapján az adott napra vonatkozó készenléti szolgálati beosztást, ha a gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 96 órával korábban módosíthatja. Ennél rövidebb időtartamon belül a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállalóval kötött írásos megállapodás alapján módosítható a készenléti szolgálati beosztás. Ebben az esetben a munkavállalót a 34. § alapján átvezénylési díj illeti meg.

4.A készenlét alatt elrendelt munkavégzés a munkára történő behívástól (riasztástól) a munkavállaló készenlét helyére történő visszaérkezéséig rendkívüli munkavégzésnek minősül és az azért járó díjazás a 37. §- a szerint illeti meg a munkavállalót.

5.Ügyelet esetén a munkavállaló rendelkezésre állásának helyét a munkáltató határozza meg.

6.Az ügyeletet a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban kell elrendelnie.

30.§ A szabadság kiadása

1.A szabadságot úgy kell kiadni, hogy az a munkáltató működésében zavart ne okozzon.

2.A munkáltató a szabadságot az Mt. 122.§ (4) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül jogosult kiadni úgy, hogy a szabadság kiadásának időpontját annak kezdete előtt legkésőbb hét nappal írásban közölnie kell. A szabadság kiadása során azonban a munkavállaló méltányos érdekeire figyelemmel kell lenni, különösen akkor, ha a kiadott szabadság csak egy beosztás szerinti munkanapot (szolgálatot) érint.

3.A munkáltató - a munkavállaló nyilatkozata és orvosi igazolás alapján - a diabétesz, mozgásszervi, reumatikus betegségben, Chron-betegségben szenvedő, vagy onkológiai utókezelésben részesülő munkavállalói részére 5 munkanap pótszabadságot biztosít.

Azt a női munkavállalót, aki egy adott naptári évben 3, illetve azt a férfi munkavállalót, aki egy adott naptári évben 4 alkalommal igazoltan véradáson vesz részt a következő naptári évben 2 munkanap pótszabadság illeti meg.

A véradás igazolható a véradó igazolványba történt bejegyzés vagy az Országos Vérellátó Szolgálat a külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkező testületi szerve, illetőleg a véradószolgálatra kiadott működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató vagy egyéb intézmény által kiállított igazolás által.

A munkavállalót évente 1 munkanap pótszabadság illeti meg először attól a naptári évtől kezdve, amelyikben a hatvanadik életévét betölti.

4.Az esedékesség évében ki nem adott szabadságot a munkáltató az Mt. rendelkezései szerint a követő év március 31. napjáig köteles kiadni.

5.Hosszantartó keresőképtelenséget követően, a soron kívüli foglalkozás-egészségügyi vizsgálat és bizonyítvány megszerzésének időpontjáig, a munkáltató a keresőképessé nyilvánítást követően kiadja a munkavállaló időarányos szabadságát, legfeljebb 5 munkanapot. Amennyiben a megjelölt időszak az időarányos szabadsággal teljes mértékben nem fedhető le, a munkáltató állásidőt számol el.

31.§ Az alapbér

A munkáltatónál alkalmazott bérforma a havibér, a továbbiakban alapbér. Az egy órára járó alapbér meghatározásakor a havi besorolási bért kell osztani a havi munkaidőkeretre irányadó és az Mt. 93.§ (2) bekezdése szerint meghatározott munkaidő-mennyiség óraszámával.

32.§ A távolléti díj számítása

1.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján a munkavállalót munkavégzés hiányában távolléti díj illeti meg, akkor azt - eltérően az Mt. rendelkezéseitől - az alábbiak szerint kell megállapítani:

a)amennyiben a munkavállaló rendelkezik a távollét időtartamára vonatkozó munkaidő beosztással, a munkavállalót egy órára járó távolléti díjként megilleti az egy órára járó alapbére és - ha a munkavégzés alóli mentesülés idejére az irányadó munkaidő beosztása alapján műszakpótlékra illetve éjszakai pótlékra lett volna jogosult - megilletik az egy órára számított, előzőekben felsorolt bérpótlékai is.

b)amennyiben a munkavállaló nem rendelkezik a távollét tartamára érvényes munkaidő beosztással, a munkavállalót egy órára megillető távolléti díjat az egy órára járó alapbér és az Mt. 151. § (1)-(4) bekezdései szerint meghatározott, egy órára járó bérpótlékok összegeként kell meghatározni.

c)amennyiben a munkavállaló részére a munkaszerződésében vagy a munkaszerződés - módosításában rögzített bérpótlékok helyett havi átalányt állapítottak meg, a munkavállalót megillető távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (Mt. 136.§), pótlékátalány (145.§), figyelembevételével kell megállapítani. E

távolléti díj számítása érvényes akkor is, amikor rendelkezik és abban az esetben is, amikor nem rendelkezik a munkavállaló a távollét tartamára érvényes munkaidő beosztással.

2.A jelen alpont alkalmazása során a munkavállaló akkor nem rendelkezik a távollét tartamára érvényes munkaidő beosztással, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján már nincs munkavégzési kötelezettsége.

33.§ A műszakpótlék

1.Az általános, a nyújtott műszakos, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, de eltérő időszakra (délután vagy éjszaka) vezényelt munkavállalók részére:

a)14:00 órától 22:00 óráig (délutános műszak) az alapbér 25%-a,

b)22:00 órától - 06:00 óráig (éjszakai műszak) az alapbér 50%-a jár műszakpótlék címén.

2.A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a teljesített munkaidő arányában az alapbére 30 %-ának megfelelő összegű műszakpótlék illeti meg.

3.A vezényelt munkarendben foglalkoztatott munkavállalók műszakpótlékára vonatkozóan az 1. pontban foglaltaknak megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy délutáni műszakpótlék csak abban az esetben illeti meg a munkavállalót, ha ugyanabban a szolgálatban az Mt. 142. § értelmében éjszakai pótlékra is jogosító munkavégzése is van.

4.Amennyiben műszakpótlékra jogosult munkavállaló rendkívüli munkavégzést teljesít, annak időtartamára a munkarendje szerinti műszakpótlék is megilleti.

5.Azon munkavállalóknak, akik műszakpótlékra e § szerint nem jogosultak, éjszakai munkavégzésük esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 25 % bérpótlék jár.

34.§ Az átvezénylési díj

A munkavállalót módosított szolgálatonként 2.000 Ft rendkívüli átvezénylési díj illeti meg:

a)a 22. § 5. pontjában, valamint

b)a 29. § 3. pontjában foglaltak esetén

35.§ Az utazási idő megváltása

1.A munkáltató a változó munkavégzési hellyel rendelkező, vezényelt munkarendben foglalkoztatott munkavállalói esetében a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő közvetlen utazás idejét, napi 1,5 óra átalány időtartammal utazási időként ismeri el.

2.Az utazási időre a munkavállalót alapbérének 20 % illeti meg.

36.§ A készenléti jellegű munkakör pótléka

1.A 19.§5. pont alapján készenléti jellegűvé minősített munkakörben foglalkoztatott

munkavállalókat a jelen §-ban foglalt feltételek teljesülése mellett készenléti jellegű munkakör pótlék illeti meg.

2.A pótlék jogosultság feltételei:

a)a munkavállalóval kötött megállapodásban szabályozott módon, készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás;

b)a feltételeknek megfelelő tényleges munkavégzés. Azaz a pótlék kizárólag azokra a beosztás szerinti munkanapokra jár, amelyeken a munkavállaló készenléti jellegnek megfelelő munkakör feladatait látja el.

3.A pótlék kifizetését kizáró tényezők:

a)távollétek;

b)munkaszerződéstől eltérő munkakörben történő foglalkoztatás (helyettesítés, átirányítás), amennyiben az eltérő munkakör nem felel meg a készenléti jelleg követelményeinek;

c)egész napos oktatások és időszakos vizsgák esetében.

4.A pótlék összege:

• amennyiben a Felek megállapodásukban a napi teljes munkaidőt 12 órára emelték bruttó 4 400 Ft/nap;

minden más esetben bruttó 2 750 Ft/nap.

37.§ A rendkívüli munkavégzés díjazása

1.A munkavállalót az egy naptári évben teljesített rendkívüli munka végzésért:

• 0-100 óráig 50 %,

• 101-200 óráig 65 %,

• 201 óra és afelett 100 %- os bérpótlék illeti meg.

2.A munkaszüneti napra, illetve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít. A másik pihenőnapot a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésekor ki kell jelölni.

3.Az Mt. 143.§(1) bekezdése alapján a munkavállaló és a munkáltató egyedileg

megállapodhat a rendkívüli munkavégzés pótlékának szabadidővel történő megváltásáról. Ebben az esetben a rendkívüli munkaidőben végzett munkával azonos mértékű szabadidőt kell biztosítani legkésőbb a munkaidőkeret végéig, melyre az alapbér arányos része jár.

4.A rendkívüli munkavégzés elszámolása elsődlegesen a munkaidőkeret lejáratát követően történik, kivéve a heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon elrendelt rendkívüli munkavégzést és annak bérpótlékát.

5.A munkáltató vezényelt munkarendben és 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében a ténylegesen ledolgozott munkaidőt havonta összeveti a törvényes munkaidővel. [A törvényes munkaidőt az adott hónap munkanapjainak - ide nem értve azonban az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napokat - számának és az Mt. 92.§ (1) bekezdés szerinti teljes napi munkaidő szorzatával kell meghatározni.] Amennyiben a pihenő és munkaszüneti napokon kívül a ténylegesen ledolgozott idő meghaladja a törvényes ledolgozható időt, úgy a munkáltató a többlet idő 50%-át rendkívüli munkavégzésként havonta elszámolja. A havonta el nem számolt többlet idő (másik 50%) kumulálódik és annak elszámolása 6. hónap végén történik. A vezénylő helyeken a munkavállalók által megismerhetővé kell tenni minden hónapot követő hónap 10-e után a göngyölített aktuális munkaidőkeretet (ledolgozott, el nem számolt, stb.).

6.E § alkalmazásában akkor minősül a rendkívüli munkavégzés munkaszüneti napon elrendeltnek, ha arra a 37/A.§-ban meghatározott időszakban kerül sor.

37/A.§ A munkaszüneti napon történő munkavégzés pótléka

A munkavállalót 120 % bérpótlék illeti meg az Mt. 102. § (1) bekezdésében meghatározott munkaszüneti napon, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnap 0 órától 24 óráig, valamint december 24-én vagy december 31-én 18 órától 24 óráig terjedő időszakban teljesített munkaidőre.

38.§ A cégautó rendszeres vezetésének pótléka

1.Jelen paragrafus vonatkozásában

a)céges gépjármű: a munkáltató tulajdonában, jogszerű használatában lévő gépjármű

b)gépjármű - vezetési feladat: különösen a munkáltató érdekében történő, áru-, alapanyag-, eszköz (szerszám, gép) - és munkaerő-szállítási tevékenység.

2.A munkáltatói jogkörgyakorló - amennyiben az adott szervezeti egységben az adott gépjármű vezetésére főfoglalkoztatású gépjárművezetőt vagy olyan munkavállalót, akinek ez a munkaszerződéséből eredően a feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges, nem foglalkoztat- a szervezeti egység munkavállalóját megbízhatja a gépjármű-vezetési feladat ellátásával is, amennyiben a következő feltételek fennállnak:

a)a feladatok ellátása ezáltal gazdaságosabb, és

b)a munkavállalónak az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedélye van, továbbá c) a munkáltató és a munkavállaló között érvényes gépjárműhasználati megállapodás jön létre, illetve van hatályban.

3.A járművezetéssel megbízott munkavállalót az igazoltan teljesített km után - függetlenül a vezetett gépjármű típusától - 10 Ft/km mértékű vezetési pótlék illeti meg.

4.A jogszabály által kizárólag főfoglalkoztatású gépjárművezető részére biztosított pótlék, illetve díjazás az e § hatálya alá tartozó munkavállalókat nem illeti meg.

5.A munkakörének ellátása mellett a céges gépjármű vezetését is ellátó munkavállaló, amennyiben a munkaidő - beosztása szerinti napi munkaideje a 8 órát meghaladja 1 óra, három egymást követő, munkanapon átnyúló és 10 órát meghaladó munkavégzés esetén 2 óra időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, melynek időtartamát a munkavégzés helyén jogosult pihenéssel tölteni. Az előzőek szerinti munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaideje második felében veheti igénybe, melyet a díjazás szempontjából ledolgozott munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni.

6.A gépjárművezetési feladatot főfoglalkozásként ellátó munkavállalót 10 000 Ft egyszeri juttatás illeti meg azt követően, hogy a vezetői engedélye érvényességi idejének meghosszabbítását hitelt érdemlően igazolta.

39.§ A helyettesítési díj

1.Helyettesítésnek minősül az az eltérő munkakörben történő foglalkoztatás, ahol a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el.

2.A helyettesítést minden esetben előzetesen írásban kell elrendelni, egyidejűleg meghatározva annak időtartamát, az elvégzendő feladatot és az azért járó díjazást.

3.A helyettesítést végző munkavállalót megillető helyettesítési díjat a többletfeladat mennyiségének és jellegének figyelembevételével oly módon kell megállapítani, hogy annak mértéke a helyettesített munkavállaló alapbérének maximum 40 % - a lehet, de amennyiben a helyettesítést több munkavállaló egyidejűleg végzi, a helyettesítési díjak összege ez esetben sem haladhatja meg a helyettesített munkavállaló alapbérének 40 % - át.

4.Abban az esetben, ha a helyettesített munkavállaló alapbére nem állapítható meg, akkor a helyettesítési díj számítási alapja az adott szervezeti egységben hasonló munkakört betöltő munkavállalók alapbérének az átlaga.

40.§ A munkaszerződéstől eltérő munkavégzési helyen történő foglalkoztatás napidíja

1.Eltérő munkavégzési helyen történő foglalkoztatás esetén a munkavállalók élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeiknek fedezetére napidíjban részesülnek, melynek összege 700 Ft/nap.

2.Nem számolható el napidíj:

a)ha a kiküldetés időtartama nem éri el munkanaponként összevontan a 6 órát;

b)ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkavégzésének helye és a kiküldetésének helye azonos közigazgatási határon belül van.

3.Külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról, a pénzbeli és természetbeni juttatásról, a díjazás pénzneméről, a hazatérésre irányuló szabályokról. Az írásbeli tájékoztatást a kiutazás előtt kell átadni.

41.§ A felügyeleti pótlék

1.A munkavállaló más munkavállaló betanítását, felügyelete ellátását csak külön, erre irányuló, írásbeli megbízás alapján köteles ellátni. Az írásos megbízás alapján a munkavállaló felelősséggel tartozik a betanítás alatt lévő személyért, illetőleg annak munkavégzéséért.

2.Azokban a munkakörökben, amelyekben felügyelet alatti munkavégzés szükséges, a betanítást (felügyeletet) külön megbízás alapján ellátó munkavállalót a betanítás (felügyelet) idejére alapbére 20 % - ának megfelelő összegű pótlék illeti meg.

3.A felügyeleti pótlék a jelen § 2. pontjában meghatározott mértékben megilleti a munkabiztonsági felügyeletet külön megbízás alapján ellátó munkavállalót is a munkabiztonsági felügyelet külön utasításban meghatározott mértékéig.

4.A szakmai konzulens a felsőfokú szakmai gyakorlaton részt vevő hallgató felügyeletének időtartamára irodai munkavégzés esetén bruttó 3 000 Ft / nap összegű pótlékra jogosult.

5.Amennyiben a szakmai konzulens munkaköre a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V.10.) NFM rendelet hatálya alá esik és a felsőfokú oktatásban részt vevő hallgató munkabiztonsági felügyelete válik szükségessé, akkor a szakmai konzulens a munkabiztonsági felügyelet időtartamára a jelen § 2. pontjában meghatározott mértékben jogosult.

6.A szakmai konzulens a jelen § 2. pontja szerinti felügyeleti pótlékra jogosult, amennyiben a felsőfokú szakmai gyakorlaton részt vevő hallgató felügyeletére műhelyi munkavégzés keretében, illetőleg a munkabiztonsági felügyelet külön utasításban meghatározott mértékének leteltét követően kerül sor.

7.A szakmai konzulenst nem illeti meg pótlék azokon a napokon, amikor a hallgató vagy a szakmai konzulens a szabadságát tölti vagy betegszabadságon tartózkodik.

8.Középfokú duális képzésben részt vevő vagy szakmai gyakorlatos hallgatók esetén a munkahelyi körülmények közötti oktatások időtartamára a szakoktatók a jelen § 2. pontja szerinti felügyeleti pótlékra jogosultak.

42.§ A készenlét és az ügyelet pótléka

1.A készenléti szolgálatban töltött időt 800 óráig az alapbér 25 % - ával, a fölött, illetve pihenő-, vagy munkaszüneti napon elrendelt készenlétet pedig 30% - ával kell díjazni.

2.Munkanapon elrendelt munkahelyi készenlét esetén alapbérének 45 % - a, míg pihenő-, vagy munkaszüneti napon elrendelt munkahelyi készenlét esetén alapbérének 55 % - a illeti meg a munkavállalót. 

3.Az ügyeletben töltött időre, munkanapokon a munkavállaló részére alapbérének 55 % - os bérpótléka jár. Pihenő-, vagy munkaszüneti napon elrendelt ügyelet esetén, illetve amennyiben a munkavégzés tartama nem mérhető, akkor 60 % - os bérpótlék illeti meg a munkavállalót.

4.E § alkalmazásában akkor minősül a készenlét és az ügyelet munkaszüneti napon elrendeltnek, ha erre a 37/A. §-ban meghatározott időszakban kerül sor.

43.§ Kötelező oktatáson, vizsgákon, meghallgatásokon eltöltött idő költségtérítése

1.Az egyes munkakörökre kötelezően előírt oktatáson, továbbá a kötelező időszakos vizsgán eltöltött idő munkaidőnek minősül. A kötelező oktatáson, illetve időszakos vizsgán eltöltött idő tényleges tartamát, de legalább 4 órát kell munkaidőként elszámolni.

2.A különböző vizsgákra (szakvizsgákra) előkészítő oktatáson eltöltött idő - ha ezen a munkavállaló részvétele nem kötelező - nem munkaidő.

3.Tanulmányi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, vagy amennyiben a képzést nem a munkáltató írta elő, a különböző vizsgákra előkészítő oktatáson eltöltött idő nem minősül munkaidőnek.

4.A munkáltató által elrendelt (a tervezett munkaidő-beosztáson kívüli) meghallgatás, valamint a munkáltató érdekkörében felmerült tanúmeghallgatás idejét munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni.

44.§ A főfoglalkozású gépjárművezetők elismerése

1.A munkáltató a főfoglalkozású közúti gépjárművezető balesetmentes közlekedését - a megtett kilométer-mennyiség után - az alábbiak szerint ismeri el:

a) 250.000 km bruttó 36 000 Ft

b)500.000 km bruttó 43 000 Ft

c)750.000 km bruttó 50 000 Ft

d) 1.000.000 km bruttó 60 000 Ft

c)1.250.000 km bruttó 77 000 Ft

2.A munkáltató mindenkor hatályos SZMSZ-e szerint a munkáltató jogszerű használatában lévő gépjárművek kezeléséért és üzemeltetésért felelős szervezeti egység vezetője gondoskodik a balesetmentes közlekedés kilométer-mennyiségének gyűjtéséről. Évente egyszer - a várható kifizetés előtt - az elért km-mennyiség igazolásával feljegyzést juttat el a Humán és Jogi Igazgatóság részére, amely intézkedik a juttatások számfejtéséről és kifizetéséről.

3.Az elismerésre nem jogosult az a gépjárművezető, aki bizonyítottan vétkesen közúti balesetet okozott.

47.§ A teljesítményösztönzési rendszer

1.A munkáltató az üzleti terv végrehajtása, illetve az eredményes gazdálkodás érdekében teljesítményarányos díjazást alkalmaz.

2.A teljesítményarányos díjazás feltételeit, annak kifizetését külön munkáltatói utasítás tartalmazza.

48.§ A rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatás

1.A munkáltató a rendkívüli élethelyzetbe került munkavállalóit, az erre a célra előirányzott pénzeszközéből bruttó 40 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjedő szociális segély kifizetésével segíti.

2.A munkáltató a rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatásokra 3.500 Ft/munkavállaló keretösszeget biztosít.

3.A segélyek személyre szóló odaítéléséről a munkáltató és az Üzemi Tanács együttesen dönt.

49.§ A temetési segély

1.A munkáltató a főállású munkavállalói rendkívüli élethelyzetének enyhítésére - az alábbiakban felsorolt esetekben - a következő jogcímek alapján segélyt biztosít:

a)a munkáltató elhunyt munkavállalója hátrahagyott családjának (házastárs, élettárs, gyermek, szülő) a temetési költségekhez hozzájárulásként 250 000 Ft,

b)a munkáltató munkavállalójának elhunyt közvetlen hozzátartozói közül - házastárs, élettárs, gyermek, szülő - a temetés költségeihez hozzájárulásként 60 000 Ft.

2.A 48.§ 2. pontban meghatározott szociális keretösszeg terhére temetési segély adható:

a)a munkavállaló halála esetén a 49.§ 1. a) pontban fel nem sorolt egyeneságbeli rokonok, valamint testvér részére,

b)a 49.§ 1. b) pontban fel nem sorolt egyeneságbeli rokonok, valamint testvér halála esetén.

3.A temetési segély kifizetésének feltétele a halotti anyakönyvi kivonat másolata és a kérelmező nevére kiállított számla másolatának a kérelemhez való csatolása.

51.§ A munkaruha ellátás

52.§ A munkásszállás

1.A munkáltató a jászkiséri és a Budapest, Kőér utcai munkásszállóin, a munkavállalók által igénybe vehető szállást biztosít.

2.A mobilszálláson elhelyezett munkavállaló a férőhelyéért térítési díjat nem fizet.

3.A fizetendő díjtétel mértékéről és a mérséklés eseteiről a munkáltató, illetve a szakszervezetek külön állapodnak meg.

53.§ A munkavállaló kártérítési felelősségének eltérő szabályai

1.A céges gépjárműveket vezető munkavállalók - 450 000 Ft alapbér határáig - az általuk, a gépjárművekben nem szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károkra vonatkozó önrészt, 50%-át kötelesek megtéríteni.

2.Fenti jövedelmi határ fölött, valamint szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes önrészt köteles megtéríteni.

A KSz 14. sz. melléklet 1. sz. almelléklete: Az FKGI-nél zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörök felsorolása

•általános hídkarbantartó

•betanított vonalgondozó

•diszpécser

•egyéb vasúti járművezető

•előmunkás

•építésvezető

•főépítésvezető

•geodéziai segéd

•hídkarbantartó szakmunkás

•járműszerelő

•kitérőlakatos

•pályaépítési művezető

•pályamunkás

•pályamunkás II.

•technikus

•tolatásvezető I.

•vasútigépegység gondnok

•vasútigépegység vezető

•vasútijárművezető és munkagépkezelő

•vasútijárművezető és munkagépkezelő gyakornok

•vasútimunkagépegység vezető

•vasútimunkagépkezelő

•vasúti munkagép üzemeltetési fődiszpécser

A KSz 14. sz. melléklet 2. sz. almelléklete:

Az FKGI-nél hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkakörök felsorolása

•általános hídkarbantartó

•betanított vonalgondozó

•diszpécser

•egyéb vasúti járművezető

•előmunkás

•építésvezető

•főépítésvezető

•geodéziai segéd

•gépjárművezető

•hídkarbantartó szakmunkás

•járműszerelő

•kitérőlakatos

•kitűző mérnök

•pályaépítési munkagépkezelő

•pályaépítési művezető

•pályamunkás

•pályamunkás II.

•technikus

•tehergépjármű vezető

•tolatásvezető I.

•vasútigépegység gondnok

•vasútigépegység vezető

•vasútijárművezető és munkagépkezelő

•vasútijárművezető és munkagépkezelő gyakornok

•vasútimunkagépegység vezető

•vasútimunkagépkezelő

•vasúti munkagép üzemeltetési fődiszpécser

•vonali tolatásvezető

15.sz. melléklet a MÁV PÁLYAMŰKÖDTETÉSI Zrt. Kollektív Szerződéséhez A Központi Felépítményvizsgáló Igazgatóságon (KFVI) foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok

(Az egyes §-ok számozása megfelel a MÁV KFV Kft.-nél 2024. december 31. napján hatályos Kollektív Szerződése §-ai számozásának.)

13.§ Próbaidő

1)A próbaidő hossza 6 hónapig terjedhet, melyből 3 hónap kikötése minden munkakörben kötelező.

21.§ Idényjellegű munka és munkakörök

A síndiagnosztikai és vágánymérési tevékenység végzése a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt (hó, fagy) rendeltetésszerűen jellemzően nem folytatható december közepétől március közepéig.

Idényjellegű munka feltételeit megalapozzák: Ultrahangos vizsgálatnál a csatoló folyadék a víz, amely nulla fok alatt ráfagy a sínre, így a mérés nem végezhető. Vágány-, sínprofil stb. mérés esetén havazáskor, ráfagyás esetén a berendezések nem a mérendő műtárgy pontos méretét adják vissza.

Idényjellegű munkakörök:

•felépítményvizsgáló

•felépítményvizsgálóésvasúti munkagépvezető

•felépítményvizsgálóésfigyelőőr

•felépítményvizsgálóéstolatásvezető

•felépítményvizsgáló,kiértékelő és figyelőőr

•mozdonyvezető (felépítményvizsgálathoz alkalmazott járművek vezetői)

•mozdonyvezető és tolatásvezető (felépítményvizsgálathoz alkalmazott járművek vezetői)

22.§ Készenléti jellegű munkakörök

A készenléti jellegű munkakörök:

•portás

23.§ A munkavégzés helye

A munkavégzés helyét, valamint a munkavégzés helyének állandó vagy változó jellegét a munkaszerződésben kell rögzíteni.

Az alábbi munkakörök

•Anyagvizsgáló mérnök

•Anyagvizsgáló mérnök és figyelőőr

•Anyagvizsgáló mérnök, kiértékelő

•Diagnosztikai mérnök

•Diagnosztikai mérnök és figyelőőr

•Diagnosztikai mérnök

•Munkavédelmi vezető

•Felépítményvizsgáló

•Felépítményvizsgáló és figyelőőr

•Felépítményvizsgáló és tolatásvezető

•Felépítményvizsgáló kiértékelő és figyelőőr

•Geofizikus, diagnosztikai mérnök

•Hídvizsgáló

•Hídvizsgáló és figyelőőr

•Hídvizsgáló mérnök

•Mérnök ügyintéző

•Mérőkocsi üzemeltető és figyelőőr

•Mozdonyvezető

•Mozdonyvezető és tolatásvezető

•Műszaki karbantartó

•Műszaki ügyintéző

•Műszaki ügyintéző és figyelőőr

•Vasútüzemi vezető

esetén a munkavégzés helye - azaz a foglalkoztatás - az egész ország területe. E munkaköröket betöltő munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik munkájukat.

A munkavégzés helye: a társaság székhelye és mindazon helyek, ahol a munkáltató szerződés szerint munkát végez.

24.§ Mentesülés a munkavégzés alól

A munkavállaló hozzátartozójának halála esetén - esetenként - három munkanapon át mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

29.§. A munkaidő

(Mt. 88.§., 92.§.)

1)Munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában a teljes munkaidő napi 8 óra. Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, amely az előírt munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig terjed a megszakítások és a munkaidőbe be nem számítható szünetek nélkül.

2)Az 1) pontban foglaltnál rövidebb teljes napi munkaidő kikötése érvénytelen. Munkaszerződés keretében azonban meg lehet állapodni arra vonatkozóan, hogy a munkáltató csak a teljes munkaidő egy részére alkalmazza a munkavállalót (részmunkaidő).

3)A munkavállalóval kötött megállapodás alapján az 1) pontban meghatározottnál hosszabb teljes napi munkaidő meghatározásával foglalkoztatható azon munkavállaló, akinek a munkaköre készenléti jellegű.

Hosszabb napi munkaidő alkalmazása esetén - eltérő megállapodás hiányában - a személyi alapbért a munkaidő növelésével arányosan kell megállapítani.

Készenlétinek minősíthető az a munkakör, amelynél a munkafeladat elvégzése - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy technológiai utasítás alapján, a munka jellegéből adódóan - legalább a munkaidő 20%-ában nem kíván állandó munkavégzést vagy a munkavégzés az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

30.§. Munkaidőkeretek

1)Az 4) és 5) pontban megjelölt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat munkaidőkeretben kell foglalkoztatni.

2)A munkavállalóra vonatkozó munkaidőkeretet a napi teljes munkaidők és az irányadó időszak munkanapjai figyelembevételével kell képezni (a munkaidőkeret a kettő szorzata).

3)Havi munkaidőkeretben kell foglalkoztatni a rugalmas munkaidő-beosztású állandó nappalos munkavállalókat.

4)Az éves munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-kerete tizenkét havi. E munkavállalók

•felépítményvizsgáló

•felépítményvizsgálóésvasúti munkagépvezető

•felépítményvizsgálóésfigyelőőr

•felépítményvizsgálóéstolatásvezető

•felépítményvizsgáló,kiértékelő és figyelőőr

•mozdonyvezető (felépítményvizsgálathoz alkalmazott járművek vezetői)

•mozdonyvezető és tolatásvezető (felépítményvizsgálathoz alkalmazott járművek vezetői)

•adatelemző technikus

•adatelemző ügyintéző

•anyagvizsgáló mérnök

•anyagvizsgáló mérnök és figyelőőr

•diagnosztikai mérnök

•diagnosztikai mérnök és figyelőőr

•hídvizsgáló

•hídvizsgáló és figyelőőr

•hídvizsgáló mérnök

•mérőkocsi üzemeltetető és figyelőőr

•vasúti járműszerelő

5)Egyenlőtlen munkaidőben dolgozók munkaidő-kerete tizenkét hónap

•portások

7)A munkaidő vasárnapra történő beosztása

Vasárnapra rendes munkaidő

a)az idényjellegű munkakörben

b)a készenléti jellegű munkakörben

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.

8)A munkaidő munkaszüneti napra történő beosztása

Munkaszüneti napra rendes munkaidő

a) az idényjellegű munkakörben

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

31.§. A munkarendek meghatározása

1)Az irányadó munkarendek az alábbiak.

a)Általános munkarend (állandó nappalosok).

> rugalmas munkarend

b)Általánostól eltérő munkarendek

>az idénymunkát végzők foglalkoztatottak munkarendje

>éves munkaidőkeretben foglalkoztatottak munkarendje

>egyenlőtlen munkaidő beosztásúak munkarendje

>kötetlen munkaidő

32.§ A munkaidő beosztása

A munkáltató a munkaidő - beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban (alapesetben csoportszinten, szükség esetén személyenként) közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő - beosztás az irányadó.

A munkaidő-beosztásnak tartalmaznia kell: a munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidő („kötelező óra”): felosztása munkanapokra, valamint az egyes munkanapokon a munkakezdési, a munka-befejezési időpontok, valamint a munkavégzés időtartamának meghatározása. Jelölni kell: a munkával töltendő napokat a tervezett óraszámokkal, pihenő napokat, munkaszüneti napokat és a munkamentes szabadnapot.

A munkaidő-beosztás elkészítésénél figyelembe kell venni a teljes munkaidőre, a pihenőidőkre, valamint a rendkívüli munkaidőkre vonatkozó szabályokat is.

1)Az osztályvezetőket, kötetlen munkaidőben kell foglalkoztatni.

E munkavállalókat rendkívüli munkavégzésükért ellenérték nem illeti meg.

2)A Budapest, Péceli utcai munkavégzési helyen foglalkoztatott egyes munkavállalók rugalmas munkaidőben dolgoznak.

3)Éves munkaidőkeret esetén a munkaidő napi 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet.

Heti munkaidő 72 óránál több nem lehet. A hétfői munkakezdés és a hét utolsó munkanapján a munkaidő befejezés időpontjai a vidéki tartózkodási helyekre érkező és onnan induló vonatok időpontjai szerint változnak.

4)Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Heti munkaidő 72 óránál több nem lehet.

5)Az e §-ban foglaltaktól rendkívüli munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el lehet térni. A rendkívüli munkaidő bevezetése a munkáltatói jogkörgyakorló hatáskörébe tartozik. Elrendelését a munkavállalókkal előzetesen közölni kell.

6)A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott portások foglalkoztatása 24 órás időtartamban történik.

36.§ Készenlét, ügyelet

1)A munkáltató a munkavállalót - rendes munkaidején kívül - a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra (ügyeletre) kötelezheti. A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb 300 óra ügyelet rendelhető el, melynek időtartamára személyi alapbérének 50 %-a (ötven százaléka) illeti meg.

2)A munkáltató a munkavállalót a munkavállaló által megjelölt - a munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen töltendő rendelkezésre állásra (készenlétre) kötelezheti.

A munkavállaló számára egy hónapban legfeljebb 168 óra készenlét rendelhető el.

Nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, pihenő idő tartamára akkor, ha a közvetlenül megelőző 168 órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján (pihenő ideje alatt) készenlétet teljesített.

A készenlét időtartamára a munkavállalót személyi alapbérének 25 %-a (huszonöt százaléka) illeti meg.

3)A készenlét és az ügyelet elrendelésére az Mt. 110. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a készenlét és az ügyelet elrendelését, megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és legalább egy hétre előre írásban közölni kell.

A munkáltató köteles minden hónapra egy héttel korábban készenléti (ügyeleti) tervet készíteni és az érintett munkavállalókkal tájékoztató jelleggel ismertetni. A készenléti (ügyeleti) tervben fel kell tüntetni, hogy a hónap meghatározott időszakaiban, mely munkavállalók rendelkezésre állásának elrendelését tervezi a munkáltató. A készenléti (ügyeleti) terv elkészítése nem minősül elrendelésnek.

A készenléti (ügyeleti) tervtől a munkáltató csak az Mt. 108. § (2) bekezdésben foglalt esetekben vagy különösen indokolt esetben, illetve a felek megállapodása esetén térhet el. Ilyen esetekben az elrendelésnek időbeli korlátja nincs.

38.§. Értelmező rendelkezések

1)A Kollektív Szerződés illetőleg más munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásában:

a)Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát.

b)Teljes munkaidő: mértéke napi nyolc óra.

c)Részmunkaidő: a teljes munkaidőnél rövidebb időben történő foglalkoztatás.

d)Napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő

e)Munkaidőkeret: a munkavállalóra irányadó, az adott időszakban kötelezően teljesítendő legalább heti, legfeljebb 12 havi munkaidő-mennyiség.

f)Munkaidő-beosztás: a munkaidőkeret felosztása munkanapokra, valamint az egyes munkanapokon a munkakezdési, a munkavégzési időpontok, valamint a munkavégzés időtartamának meghatározása.

2)Ha a Kollektív Szerződés pótlékként vagy külön díjazásként a személyi alapbér bizonyos százalékának a kifizetését rendeli el, azon időarányos kifizetést kell érteni (pl.: a személyi alapbér 50%-a egyenlő az egy órára eső személyi alapbér 50%-a szorozva a figyelembe vehető időtartammal).

39.§ A rendkívüli munkaidők

1)Az Mt. 107.§. -a alkalmazásában rendkívüli munkavégzésnek minősül:

a)a munkaidő beosztástól eltérő munkavégzés

b)a munkaidőkereten felül végzett munka

c)az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő

d)a rendkívüli munkavégzésként elrendelt munkaszüneti napi munkavégzés

e)az ügyelet tartama

A munkáltató a munkavállalót különösen indokolt esetben kötelezheti rendkívüli munkavégzésre, amelyet az indok megjelölésével írásban kell elrendelni. Szóban is elrendelhető a rendkívüli munkavégzés, ha arra az Mt. 108.§. (2) bekezdésében meghatározott esetek miatt kerül sor.

2)Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa naptári évenként 300 óra.

3)A rendkívüli munkavégzést az előzetesen közölt munkaidő-beosztáshoz viszonyítva kell megállapítani. Elszámolására túlórabizonylatot kell kiállítani, amelyet a munkavállalónak kell átadni.

4)A munkavállalók rendkívüli munkavégzésének díjazása tekintetében az Mt. 143.§-ban foglaltakat

kell alkalmazni, azzal, hogy a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár.

40.§. A pihenőidők

1)A munkaközi szünet tartama 20 perc, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy az Mt. 107.§ a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartalma a 9 órát meghaladja, további 25 perc.

A beosztás szerinti munkaidő a hat órás tartamot nem haladja a munkaközi szünet kiadható a munkaidő végén is. A munkavállaló jelenléti ideje ebben az esetben a munkaközi szünet tartamával nem növelhető meg.

2)A vasúti járművezetőre a 2005. évi CLXXXIII. törvény 68/F § (5)-(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a vasúti járművezető napi munkaideje meghaladja a nyolc órát, a vasúti járművezető részére - a munkavégzés megszakításával - legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

Ha a vasúti járművezető munkaidejének hossza eléri a hat órát, de nem haladja meg a nyolc órát, a munkaközi szünetnek legalább harminc perc időtartamúnak kell lennie.

3)A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

4)A többműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók, illetve az éves munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében a napi munkájuk befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani.

5)Munkáltató a mérővonatokon (vágánygeometriai és síndiagnosztikai) munkát teljesítő munkavállalók részére a - mérővonatokon kialakított szociális helyiségek és hálófülkékre való tekintettel - napi pihenőidőt a mérővonatokon biztosítja, úgy, hogy a mérővonat nem közlekedik.

41.§. A készenlétet ellátók napi pihenőideje

(Mt. 104.§. (4) bek.)

Készenlétet követően a munkavállalót pihenőidő nem illeti meg.

Ha a munkavállaló a telephelyén kívüli készenlét időtartama alatt munkát végzett, a pihenőidőt a készenlét helyére történő visszaérkezéstől kell számítani.

A munkáltató telephelyén kívül töltött készenlétnek kell tekinteni - lakáson töltött készenléten kívül - minden olyan készenlétet, amelynek ideje alatt a munkavállaló részére a pihenés feltételei biztosítottak.

42.§. A heti pihenőidő

Az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatottaknak- az Mt. 105.-106.§-ban foglaltak figyelembevétele mellett -hat nap munkavégzést követően nem kötelező egy pihenőnap kiadása, de havonta legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. A pihenőnap a naptári nap 0 órától 24 óráig tartó időszak.

A munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnapok összevontan is kiadhatók.

43.§. Tanulmányi munkaidő-kedvezmények

A munkáltatói kijelölés (kötelezés) alapján a nem iskolarendszerű képzésben részt vevő munkavállalót - az ún. „bentlakásos” (nappali tagozatos) tanfolyamok kivételével - az alábbi munkaidő-kedvezmény illeti meg:

1)Középiskolai végzettség megszerzéséhez vizsgatárgyanként 2 munkanap szabadidő. A képesítés megszerzéséhez adható összes munkaidő-kedvezmény a 8 munkanapot nem haladhatja meg.

2)Egyetemi, főiskolai végzettség megszerzéséhez vizsgatárgyanként a vizsga napjával együtt 4 munkanap szabadidő, melyből tanévenként 12 munkanap minősül munkaidőkedvezménynek.

Ha a képesítés megszerzéséhez diplomamunka (szakdolgozat) elkészítése is szükséges, a munkavállalót további 10 munkanap szabadidő illeti meg.

A tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára a munkavállalót távolléti díja illeti meg.

46.§ Helyettesítési díj

Helyettesítés: ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el.

1)A helyettesítést - annak várható időtartama és a helyettesítési díj megjelölésével - írásban kell elrendelni.

2)A helyettesítési díj mértékét a munkáltatói jogkörgyakorló állapítja meg, a többletfeladat mértékének és a helyettesítés időtartamának figyelembe vételével.

A helyettesítési díj mértéke legalább a helyettesített munkavállaló időarányos alapbérének 10 %-a, de legfeljebb összesen 50 % abban az esetben is, ha a helyettesítést több munkavállaló végzi.

3)Az egy munkanapot el nem érő időtartam és a fizetett szabadságát töltő munkavállaló helyettesítése nem minősül helyettesítésnek.

47.§ Az utazással töltött idő elszámolása

1)Ha a munkavállaló - aki szokásosan telephelyen végzi munkáját / szerződése szerint nem változik a munkavégzés helye - kiküldetést (kirendelés) teljesít, az utazási időre (indulástól a megérkezésig eltelt időre) alapbérének negyven százaléka illeti meg.

2)Ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi (nem állandó munkahely), az 1) pontban rögzített díjazásra nem jogosult, és utazási költségtérítés a munkába járás szabályai szerint illeti meg.

3)Ha a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján a munkáját a telephelyen köteles megkezdeni illetve befejezni, a munkakezdéstől illetve a munka befejezéséig a munkavégzéssel összefüggésben teljesített utazási idők a munkaidő részét képezik.

49.§ Éjszakai pótlék

Éjszakai szolgálatnak minősül, ha a munkavállaló számára elrendelt munkavégzés időtartamából legalább három óra éjszakára (a 22 és 06 óra közötti) időtartamra esik.

Azokat a munkavállalókat, akik műszakpótlékra egyébként nem jogosultak és éjszakai munkát végeznek, az éjszakai munkavégzés tartamára eső személyi alapbérük 30%-ának megfelelő összegű éjszakai pótlék illeti meg.

Az éjszakai munkát előzetesen írásban kell elrendelni, elszámolást kerek órára kell kerekíteni.

50.§ Munkaszüneti napi pótlék

A készenléti munkakörben foglalkoztatott portás munkaszüneti napon történő foglalkoztatás esetén 300% alapbérre jogosult.

51.§ A munkáltatói tulajdonban álló gépjármű rendszeres kezelői pótléka

1)A munkáltató, amennyiben nem foglalkoztat a munkáltatói tulajdonban álló gépjármű vezetésére főállású gépjárművezetőt, megállapodhat a munkavállalóval arról, hogy a munkavállaló a saját munkaköre mellett gépjármű-vezetési és kezelési feladatokat is ellásson.

2)A munkavállalóval az 1) pont szerinti megállapodás megkötésének feltétele, hogy

a)a munkakör vagy a feladat ellátása a megállapodás megkötésével gazdaságosabbá váljon,

b)a munkavállaló az adott gépjármű-kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezzen.

3)A munkáltató által használt gépjármű kezelési pótlék mértéke személygépkocsiért (9 főnél nem nagyobb befogadóképességű autóbusz, vagy 3.5 tonnánál nem nagyobb teherbírású tehergépkocsi) felelős munkavállalónak 2.000.- Ft/hó.

4)A munkáltató által használt gépjármű vezetői pótlék mértéke személygépkocsi (9 főnél nem nagyobb befogadóképességű autóbusz, vagy 3.5 tonnánál nem nagyobb teherbírású tehergépkocsi) vezetése esetén a munkavállalónak:

•500-100 km-ig: 3 000,- Ft/hó

•1 000 km - 2 000 km-ig: 5 000,- Ft/hó

•2 001 km-től: 6 000,- Ft/hó

52.§. Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítése

Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítését a munkáltató külön utasításban szabályozza.

57.§ A távolléti díj kiszámítása (számítása)

Amennyiben a munkaviszonyra vonatkozó szabály távolléti díj megfizetését rendeli el, akkor a munkavállalót megillető távolléti díjat az 2012. évi I. törvény 148.§-a szerint kell kiszámítani.

59.§.Segély

Szociális segély

a)A rendkívüli élethelyzetbe került, vagy egyébként a szociális helyzete miatt rászoruló munkavállaló részére, különös méltánylást érdemlő esetekben szociális segély adható.

b)A szociális segély mértéke a 30.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. Rendkívüli élethelyzetbe kerülő vagy szociális helyzetük miatt rászoruló munkavállalók részére különös méltánylást érdemlő esetekben szociális segély adható.

c)A szociális segély odaítéléséről a munkáltató és a szakszervezet/üzemi tanács együttesen dönt.