.•••
.-,,,,.,,,.
|
,,
f
,"
|
,
,f
1
f
Collective Agreement of the University of Pécs
Pécs 2017.
t 7 •■ ----".:--- ...,.--:-,,, •• ..:!l -r.-.- ...,. •' ,:•.; r# •• .L' ..:f,-1!"'.'f'l• l/l/,,Z ,&.,z-;,..,:,.,,,;;-,.,;.,,;;;-.,;,
..-.r
i
'
,'t
'1
f
|
,
,,f
'',.
,,•
,I
|
,,
,;
,;
|
|
,,
,
,,;
I
;
;
|
|
|
,,,
;
;
;
;
|
|
,
Content
PART L ...................................................................................................................................................... 5
GENERAL PROVISIONS .............................................................................................................. 5
Subject matter of the Collective Agreement ................................................................................................ 5
PART II ...................................................................................................................................... 7
RULES CONCERNING THE RELATIONSHIP BETWEEN THE EMPLOYEE AND THE TRADE UNIONS REPRESENTED AT THE PTE .................................................................................................................................................. 7
Operating conditions of a Trade Union entitled to conclude a Collective Agreement .............................. 10
PART Ill. ................................................................................................................................................ 12
PART IV ................................................................................................................................................ 12
COLLECTIVE AGREEMENT WITH PROVISIONS CONCERNING PUBLIC EMPLOYMENT RELATIONSHIPS 12
CHAPTER 1 .............................................................................................................................................. 12
CHAPTER II ................................................................................................................................ 13
CHAPTER IV OF THE CIVIL ACT AND THE RULE OF
TO SECTION 12 OF THE LAW ................................................................................................................ 13
WORKING TIME AND REST TIME .............................................................................................. 13
Extraordinary measures necessary to ensure continuous healthcare ..... 28
Working hours of public employees employed in teaching and research positions 29
Working hours of public employees employed within the framework of the University's public collection activities 29
CHAPTER III ........................................................................................................................................... 30
PROVISIONS CONCERNING THE REWARD OF EMPLOYEES ..................... 30
Fee allowances ................................................................................................................................ 31
Wage supplement for work involving health risks ................................ 32
Remuneration for work performed on a public holiday , special health care rules for working on a public holiday and a public holiday according to the general work schedule ................................................................................................................... 36
CHAPTER IV ........................................................................................................................................... 41
SOCIAL AND OTHER BENEFITS AND COST REIMBURSEMENTS FOR PUBLIC EMPLOYEES 41
Expenses related to the mission, commuting to work and work performance are not covered by the 42
PART V ................................................................................................................................................... 45
PART VI ................................................................................................................................................ 47
CONSEQUENCES OF THE EMPLOYEE'S GUILTY BREACH OF OBLIGATIONS 47
PART VII ................................................................................................................................................ 49
LABOR DISPUTE .............................................................................................................. 49
PART VIII ................................................................................................................................................ 49
Annex 1. ................................................................................................................................... 51
Annex 2 ................................................................................................................................... 52
Annex 3. ................................................................................................................................... 53
The University of Pécs provides meals for its employees at the following locations : 53
Annex 4 ................................................................................................................................... 54
Annex 5 ................................................................................................................................... 73
PREAMBLE
The University of Pécs (hereinafter: University), as an employer, and the Trade Union Committee of the PÉ Integrated Health Trade Union, as a trade union authorized to conclude a Collective Agreement (hereinafter: Trade Union authorized to conclude a Collective Agreement), agree that the issues related to the rights and obligations arising from the public employee relationship, as well as the manner and procedural rules for exercising them, are recorded in this Collective Agreement, taking into account Act I of 2012 on the Labor Code (hereinafter: Mt.), Act XXXIII of 1992 on the Legal Status of Public Employees (hereinafter: Kjt.) and the decrees issued for its implementation, Act LXXXIV of 2003 on certain issues of performing healthcare activities (hereinafter: Eütev.), Act CLIV of 1997 on healthcare. Act (hereinafter referred to as the Act on Health Care), Decree 47/2004.(V.1 l.) ESZCSM on certain organizational issues of the continuous operation of health care, Decree 50/1999. (Xl. 3.) EüM on the minimum health and safety requirements for work in front of a screen, Government Decree 39/2010. (II. 26.) on the reimbursement of travel expenses related to commuting to work , and Act VII of 1989 on strikes (hereinafter referred to as the Act on Strikes), as well as Act CCIV of 2011 on national higher education (hereinafter referred to as the Act on Higher Education), and the provisions of the employment requirements system prepared on the basis of the authorisation of the Act on Higher Education.
PART I GENERAL PROVISIONS
Subject matter of the Collective Agreement
Section 1 (1)The Collective Agreement, based on the authorization granted by the provisions of the Civil Service Act and theCivil Service Actalsoapplicable, regulates, on the one hand, certain rights and obligations arising from the legal relationship of public employees (normative provisions), on the other hand, the provisions applicable to their exercise, as well as the system of relations between the Parties to the Collective Agreement (binding provisions).
(2) Regarding the textual structure of the Collective Agreement , the Parties stipulate the following :
The Collective Agreement contains the provisions agreed upon by the Parties, if their intention is consistent with a legal provision, the precise location of the legal provision is indicated, followed by the relevant legal provisions related to the given provision.
The relevant legislation is not part of the Collective Agreement, however, in order to make it easier for employees to understand their rights and obligations, the contracting parties agree to present the Collective Agreement in a unified structure with the referenced legislation - in smaller italics.
(3) Unless otherwise prohibited by law, and the parties deviate from the amount of a benefit prescribed by law, the agreement set out in this contract shall be valid and applicable to the amount of the benefit, provided that in all other respects the specified legal provision shall apply.
Personal scope of the Collective Agreement
Section 2 (1) The scope of the Collective Agreement extendsto the University as an employer andto public employees in(hereinafter:employee).
The provisions of the Collective Agreement must be applied to all public employee legal relationships, regardless of the extent of the public employee's working hours or the duration of the public employee legal relationship.
(2) The normative provisions of the Collective Agreement shall also apply to those public employees of the University who are not members of the trade union that concluded the Collective Agreement.
(3) The scope of the Collective Agreement does not extend to Article 78 of the University's Organizational and Operational Regulations .
Public educational institutions as defined in Section (2). The Collective Agreement of public educational institutions is adopted by the public educational institutions and the trade unions authorized to conclude the Collective Agreement.
(4) The scope of the Collective Agreement does not extend to the rector and chancellor with regard to the provisions on remuneration.In the application of provisiontheshall be considered remuneration.
Temporal scope of the Collective Agreement
Section 3 (1) The Parties conclude the Collective Agreement for an indefinite period .
(2) The Collective Agreement shall enter into force upon its publication .
Conclusion, amendment and termination of the Collective Agreement
Section 4 (1) The Parties establish that the trade union entitled to conclude a Collective Agreement pursuant to Section 276 of the Labour Code, as specified in the preamble to this Collective Agreement, is the only one entitled to conclude the Collective Agreement.
(2) The Collective Agreement shall be signed on behalf of the University by the Rector and Chancellor , based on the authorization of the Senate , and on behalf of the Trade Union by the representative of the trade union authorized to conclude the Collective Agreement, who shall be granted the right to sign in the Statutes of the trade union .
Section 5 (l) The Parties shall review the contents of the Collective Agreement as necessary,negotiate any necessary amendments, andreachanagreementmaintenance or amendment oftheprevious
(2) References to the text of a legal act in the Collective Agreement, or the repetition of the text of a legal act, shall be interpreted in light of the text of the legal act in force at any time. The implementation of a change in the law in the text of a Collective Agreement shall not constitute an amendment to the Collective Agreement. If the text of the law changes, the employer shall be entitled to implement it unilaterally, while simultaneously informing the trade union entitled to conclude a Collective Agreement. If a change in the law makes it necessary to amend the main text of the Collective Agreement, the employer shall send it to the trade union entitled to conclude a Collective Agreement, with the employer's proposal , which shall be obliged to make a decision on the merits within 30 days. If the trade union entitled to conclude a Collective Agreement does not respond in writing within 30 days, the employer shall implement the necessary amendment.
(3) Either party may initiate an amendment to a Collective Agreement by submitting a written amendment proposal to the other contracting party, justifying the need for the amendment. A substantive response to the amendment proposal must be provided within 30 days of receipt.
(4) In the event of legislative changes significantly affecting the public employee relationship, the Parties shall review the Collective Agreement and amend it if necessary.
(5) The date of entry into force of the amendment shall be separately provided for in each case .
Section 6 (1) The Collective Agreementmay be terminated by either party a three- monthperiod, starting in June of thecalendaryear
You may terminate the Collective Agreement by sending a written statement to the other party by 30 or 31 December. Neither party may exercise the right of termination within six months of the conclusion of the Collective Agreement.
(2) Any trade union may terminate a Collective Agreement concluded by several trade unions .
(3) The Parties agree to establish a conciliation committee within two weeks of the notification of the termination to discuss the reasons for the termination and to examine the possibility of concluding a new Collective Agreement.
7. §
PART 11
RULES GOVERNING THE RELATIONSHIP BETWEEN THE EMPLOYER AND THE TRADE UNIONS REPRESENTED AT THE PTE
Cooperation between the Employer and the Trade Unions represented at the University of PTE
Section 8 (1)theemployerandTrade UnionsrepresentedthePTEisthe Mt.
The provisions set out in Section 6, Subsections (2)-(4), Section 7, Section 232, Section 233, Subsections (1)-(3), and Section 234 shall apply.
(2) The Contracting Parties stipulate that the employer and the trade unions represented at the PTE shall act in accordance with the requirements of good faith and honesty, in mutual cooperation, in the exercise of their rights and the fulfillment of their obligations. Their activities may not violate the legitimate interests of the other party, nor may they lead to the infringement of the rights of the other party or the damage to the good reputation of the other party.
(3) The employer declares its intention to cooperate with the trade unions represented at the PTE and to facilitate their activities and operations. The trade unions represented at the PTE are obliged to exercise their rights provided for in the relevant legislation in accordance with the social purpose of the rights.
(4) The Contracting Parties undertake to continuously inform each other of their planned measures that affect or influence the activities of the other party and the interests of public employees. The trade union entitled to conclude a Collective Agreement shall consult with the trade unions represented at the PTE before formulating its position.
(5) The employer and the trade unions represented at the PTE shall cooperate in the exercise of rights and the fulfillment of obligations, including:
a) the University shall make the proposals and resolutions of the Rector's Council and the Senate , as well as the faculty regulations, available to the Trade Union authorized to conclude a Collective Agreement,
b) the University shall make available to the Trade Unions represented at PTE all draft measures that affect the legal relationship of public employees, with particular regard to draft measures that are detrimental to a larger group of public employees,
e) The implementation of legislative changes affecting the employer or public employee status of the parties, as well as the modification of internal regulations and internal rules necessary for this purpose, shall be negotiated upon the initiative of either party and the Trade Union represented at the PTE ,
d) the University is obliged to send the Collective Agreement to the heads of the organizational units in the usual manner within thirty days of the conclusion of the Collective Agreement and its amendments , and is obliged to ensure that the Collective Agreement is accessible to all public employees,
e) The Parties shall mutually inform each other of all circumstances that are relevant to the exercise of their rights and the fulfillment of their obligations to each other.
(6) The Contracting Parties shall handle any data that they have come to know of during mutual information exchange in accordance with the rules on confidentiality and personal rights.
§ 9. The Parties agree that the provisions set out in Section 38 (1)-(3) of the National Interest Act shall be applied accordingly for the establishment and operation of the Institutional Interest Conciliation Council .
Nftv. Section 38 (}) The coordination of issues of higher education related to sectoral labour, social, living and working conditions, as well as personal benefits, shall take place within the framework of the Higher Education Interest Conciliation Council. Representatives of the representative trade unions of the sector , a representative of the Hungarian Rectors' Conference , the minister and representatives of ministers interested in training shall participate in the work of the Higher Education Interest Conciliation Council.
(2) An Institutional Interest Reconciliation Council ( hereinafter referred to as the Council) may operate in higher education institutions with the participation of the institutional trade union and the employer . The organization and operating rules of the Council shall be determined by
.higher education institution and the institutional trade union shall stipulate it in an agreement .
(3) The establishment and operation of the Council is mandatory upon the initiative of the representative trade union operating in the higher education institution.
10. § (1)PursuanttoSections 233; 270. § - 275oftheLawon
a) ensures the material and infrastructural conditions for the operation of the Trade Unions represented at the University of PTE, as specified in Section 12,
b) before making its decision, it shall consult the Trade Unions represented at the PTE and affected by the measure with regard to the draft employer measures affecting a larger group of public employees, in relation to which the Trade Union concerned may initiate consultation,
e) if participation is not ensured by law or regulations, the competent official of the Trade Union entitled to conclude a Collective Agreement shall, at the request of the Trade Union entitled to conclude a Collective Agreement, ensure the participation of the competent official of the Trade Union entitled to conclude a Collective Agreement as a member, permanent or occasional invitee in the work of all university bodies and committees where issues concerning the living and working conditions of public employees arise,
d) at the request of the Trade Union represented at the PTE and affected by the measure, invites the competent official of the named Trade Union to any other meeting at which an issue affecting the living and working conditions of public employees is discussed.
For the purposes of Section 233 (}) of this Part of the Act
a) information: the provision of information related to labor relations or employment, as defined by law, in a manner that enables the employee to learn about it, examine it, and form and represent an opinion on it,
(3) During the ongoing consultation, but - unless otherwise agreed with a longer deadline - for a maximum of seven days from the date of the initiative, the employer may not implement the planned measure . In the absence of an agreement, the employer shall terminate the consultation upon expiry of the deadline .
Section 272 of the Labour Code (1) The trade union is entitled to conclude a collective agreement in accordance with the rules specified in this Act.
(2) The trade union has the right to inform employees on issues related to labor relations or employment.
(3) The employer - in consultation with the trade union - shall ensure the possibility for the trade union to publish information related to its activities at the employer .
(4) The trade union may request information from the employer regarding the economic and social interests of the employees related to the employment relationship .
(5) The trade union is entitled to communicate its opinion on the employer's measure (decision) or its effect to the employer and to initiate consultation in this context.
(6) The trade union has the right to represent employees against the employer or its interest representation organization in relation to their rights and obligations concerning their financial, social, living and working conditions .
(7) The trade union is entitled to represent its members - on the basis of a power of attorney - before courts, authorities and other bodies for the purpose of protecting their economic and social interests.
(8) The trade union - in accordance with the agreement with the employer - is entitled to use the employer's premises after or during working hours for the purpose of its interest representation activities.
(9) The employer may not demand any compensation for the deduction of trade union membership fees and their transfer to the trade union.
Nftv. § 12 {7) In a state higher education institution, the members of the senate - with the exception of the rector and chancellor - shall be elected . All issues related to the operation of the senate shall be determined in the organizational and operational regulations of the higher education institution, taking into account the following:
d) the number of members employed in other positions and representatives of representative trade unions may not exceed five percent of the number of members of the Senate, but at least one member each,
(2) The Trade Union entitled to conclude a Collective Agreement undertakes to :
a) informs the Employer of all board meetings and deliberations at which issues falling within the scope of the Employer's responsibilities and affecting the living and working conditions of public employees are discussed,
b) at the request of the Employer, ensures that the competent representative of the Employer is invited to these board meetings and discussions with the right to attend,
c) for the purpose of deducting membership fees, informs the Employer in writing about the amount of the trade union membership fee, the entry and exit of members, and obtains from public employees the declaration of consent required for the deduction of membership fees.
(3) The Trade Union entitled to conclude a Collective Agreement operates a legal aid service available to all public employees . Persons who are in receipt of pension benefits and whose last civil servant relationship immediately prior to the receipt of pension benefits was with the University are also entitled to use the legal aid service. The Trade Union entitled to conclude a Collective Agreement shall regularly inform the Employer of any problems arising in the legal aid service related to the operation of the Employer and shall contribute to the peaceful resolution of the problem.
(4) The Parties may conclude a separate agreement with regard to the provisions of paragraphs ( 1)-(3) .
Section 11 (1) The Contracting Parties shall establish the system of relations for cooperation and the circle of cooperating partners as follows:
|
|
Employer |
Trade union |
|
University level |
||
|
|
Rector, Chancellor |
President of a trade union authorized to conclude a Collective Agreement |
|
|
Senate |
President of a trade union authorized to conclude a Collective Agreement |
|
Independently managed organizational unit |
||
|
|
Head of a permanently operating organizational unit |
Leaders of represented trade unions or union representatives at the clinic level confidential |
|
|
Faculty Council |
Leaders of represented trade unions |
(2) The Parties agree to specify the method of university- level contact specified in paragraph (1) in consultations conducted as necessary.
Operating conditions of trade unions represented at the University
Section 12 (1) The University shall provide , free of charge and on a permanent basis , the currently used office premises - furnished, equipped with office equipment, telephone and computer network - to the Trade Union entitled to conclude the Collective Agreement , as well as to the trade unions represented at PTE, for the exercise of interest representation activities , with the use of social facilities, in accordance with the current operating conditions:
a) for the Integrated Health Trade Union Committee of the University of Pécs, 3 rooms located at the Theoretical Block of the Faculty of General Medicine, Szigeti u.12.sz., Pécs,
b) for the PTE Institutional Organization of the Higher Education Workers' Union, the premises at 4 Vasvári P. u., Pécs, and 2 Boszorkány u., Pécs ,
e) the premises at 1 Rákóczi Street, Szekszárd, for the Higher Education Workers' Union of the Faculty of Cultural Studies, Teacher Training and Rural Development of the University of Pécs .
(2) The Contracting Parties agree that they will provide premises for regular or occasional use for the operation of Trade Unions operating in faculties or other organizational units at PTE, based on an agreement.
(3) The University shall ensure the operating conditions of the Trade Unions represented at PTE in accordance with paragraph (]) as specified in its budget. The University's financial regulations shall apply to the establishment of the operating framework.
(4) The University ensures the delivery of letters and information to Trade Unions represented at PTE - in accordance with the usual procedure for university documents - and the posting and publication of announcements concerning public employees, as well as the possibility of providing information (computer network, circulars, notice boards, etc.).
Protection of elected union officials
Section 13 (1) The Employer shall ensure the protection of the rights specifiedin Section(1)-(4)the Labour Code for the elected trade union officials of the trade unions represented at the PTE .
(2) Trade Unions represented at PTE are obliged to send the information necessary for the protection of the rights specified in paragraph (1) - the list of officials, as well as the list of officials protected under Section 273 (3) and (4) of the Civil Service Act, as well as any changes in their personal status - to the organizational unit of the University dealing with human resources management, and at the same time to notify the Employer immediately.
(3) The University's organizational unit dealing with human resources management is obliged to notify the person exercising the employer's authority if the information referred to in (2) has come to its attention. The consent of the directly superior trade union body is required before taking any employer measure pursuant to Section 273(1) of the Labour Code .
When formulating its position, the higher trade union is obliged to act with due regard to the proper exercise of rights, good faith and fairness, and the obligation of mutual cooperation .
ML Section 273 (}) The consent of the directly superior trade union body is required for the employer to terminate the employment relationship of an employee holding an elected trade union office (hereinafter referred to as: official ) - designated in accordance with paragraph (3) - by notice, and for the employer to take measures concerning the official pursuant to Section 53.
(2) The protection under paragraph (a) shall be granted to the official for the duration of his/her term of office and for six months following its termination, provided that he/she has held office for at least twelve months.
(3) The trade union may, among the officials employed at a location that qualifies as independent pursuant to Section 236 (2) , if the average statistical number of employees on the first day of the calendar year calculated for the previous calendar year is
a) does not exceed five hundred people , one person,
b) exceeds five hundred people but does not exceed one thousand people , two people,
e) exceeding one thousand people but not exceeding two thousand people , three people,
d) exceeds two thousand people but does not exceed four thousand people , four people,
e) if the number exceeds four thousand , five people may be nominated.
(4) In addition to the official specified in paragraph (3) , the protection specified in paragraph ( cc ) shall be granted to an official specified by the supreme body of the trade union represented at the employer in accordance with its statutes .
(5) The trade union is entitled to appoint another official instead of the official appointed in accordance with paragraphs (3)-(4) if the official's employment or trade union position has been terminated.
(6) The trade union shall communicate its position on the employer's measure as set out in paragraph (1) in writing within eight days of receiving the employer's written information. If the trade union does not agree with the planned measure, the information must include the reasons for its disagreement . If the trade union does not communicate its opinion within the above deadline, it shall be deemed to agree with the planned measure.
Working time allowance for trade union officials
§ 14. The partiesagreethatthe Act onworking timeallowancefor trade union officials
The rules set out in Section 274, paragraphs (1)-(5) are fully complied with.
ML Section 274 (1) An employee is entitled to a working time allowance in order to carry out his/her trade union interest representation activities , and an employee designated pursuant to Section 273 ( 3)-(4) is exempt from his/her work obligation for the duration of the consultation with the employer.
(2) The total working time allowance available per calendar year under paragraph (1) shall be one hour per month for each member of the trade union employed by the employer. The working time allowance available shall be determined on the basis of the number of members of the trade union on 1 January .
(3) The working time allowance may be used by an employee designated by the trade union . The trade union is obliged to notify the employer of the use of the working time allowance at least five days in advance , except in unforeseen, urgent and extremely justified cases .
(4) The working time discount can be used until the end of the current year . The working time discount cannot be redeemed .
(5) Absence pay is payable for the duration of the working time allowance and consultation with the employer .
PART II
Section 15 (1) Public employees have the right to stop work (strike) to ensure their economic and social interests.
(2) The parties establish that the employer's Clinical Center carries out activities that fundamentally affect the population, and therefore a strike may only be carried out in such a way that it does not impede the provision of a still sufficient service.
(3) The extent and conditions of the still sufficient service may be established by law. In the absence of legal regulation, the extent and conditions of the still sufficient service shall be agreed upon during the consultation prior to the strike; in this case, the strike may be maintained if the parties have concluded the agreement or, in the event of failure of this, the extent and conditions of the still sufficient service have been established by a final decision of the administrative and labour court at the request of either of them .
(3) For the working hours lost due to the strike, the public employee is entitled to remuneration and other benefits based on work in accordance with the agreement concluded between the employer and the public employees/Trade Union initiating the strike.
(4) During the strike, the on-call schedule for patient care and the holiday schedule for other care shall apply.
THE COLLECTIVE AGREEMENT CONCERNS PUBLIC EMPLOYMENT RELATIONSHIP
PROVISIONS
CHAPTER I
Employment other than appointment
§ 16 The parties agree thatemployment of a public employee other than his/her appointmenttheemployer shall apply the provisions of Section 53 (1)-(5) of the Employment Act, Section 24 (1) of the Employment Code, the employment requirements system, and the HR Manual.
Mt. § 53 (l) The employer is entitled to temporarily employ the employee in a job, workplace or with another employer other than the one specified in the employment contract .
(2) The duration of employment pursuant to paragraph (1) may not exceed a total of forty-four working days or three hundred and fifty-two hours per calendar year. This shall be applied proportionately if the employment relationship began during the year, was established for a fixed term or for a full-time or part-time employment other than the general one. The employee shall be informed of the expected duration of employment other than that provided for in the employment contract .
(3) The employee may not be required to work in another location without her consent a) from the time she is diagnosed with pregnancy until her child is three years old, b) until her child is sixteen years old, if she is raising her child alone, and e) in the case of long-term, personal care of a relative, and if the rehabilitation expert body has determined that the employee has suffered a health impairment of at least fifty percent.
(4) With regard to the application of point e) of paragraph (3) , paragraph (2) of Section J 3 J shall apply accordingly .
(5) In the case of employment pursuant to paragraph (1) , the employee is entitled to the basic salary prescribed for the position held, but at least the basic salary according to his employment contract.
Kjt. Section 24 (/) If, in addition to performing his/her job, a public employee temporarily performs tasks belonging to another job, based on the employer's instructions, and thus performs significant additional work, he/she is entitled to special remuneration or substitution pay in proportion to the work performed in addition to his/her salary .
TO CHAPTER IV OF THE KJT AND TO SECTION 12 OF THE ACT
WORKING TIME AND REST TIME
1. Address
GENERAL RULES
Definitions and general rules
§ 17 The Employer shall ensure compliance with the provisions of Sections 86 - 91 of the Labour Code. The rules set out in Sections 17 - 27 of the Labour Code relating to working hours and rest periods shall apply to all organisational units and civil servants of the University of Pécs, unless 2 and 3, , provide otherwise.
Section 86 of the Labour Code (}) Working time: the time from the beginning of the time prescribed for work to its completion , as well as the duration of preparatory and finishing activities related to the work.
(2) Preparatory or finishing activity: the performance of any task that the employee is required to perform in connection with his/her job, as a matter of habit and regularly, without special instructions.
(3) Non -working hours
a) - except for on -call positions - the break between work hours , and
b) the duration of the journey from the employee's place of residence or stay to the actual place of work , and from the place of work to the employee's place of residence or stay.
Section 87 of the Labor Code (1) Working day: a calendar day or twenty-four uninterrupted hours determined by the employer, if due to the operation of the work/workplace, the beginning and end of the daily working hours according to the schedule do not fall on the same calendar day.
(2) The provisions of paragraph (1) shall also apply to the determination of a weekly rest day or a non -working day , provided that the period between 12:00 and 22:00 hours shall be considered a weekly rest day or a non-working day.
(3) Week: the calendar week or one hundred and sixty-eight uninterrupted hours as determined by the employer , if the employer's operations or the start and end of the daily working hours according to the schedule do not fall on the same calendar day.
Mt. § 88 (]) Daily working hours: determined by the parties or by the rules governing the employment relationship
a) full daily working hours or
b) part-time work.
(2) Scheduled daily working hours: the regular working hours assigned to the working day .
(3) Scheduled weekly working hours: the regular working hours scheduled for the week .
ML § 89 Night work: work performed between the hours of 22:00 and 6:00 .
ML 90. § A munkáltató tevékenysége
a) uninterrupted , if it is interrupted for a period not exceeding six hours per calendar day or per calendar year exclusively for a reason specified in the technological specification, within the period specified therein, and
aa) aims to provide a service that meets a public social need , or
ab) it cannot be continued economically or in accordance with its intended purpose otherwise due to objective circumstances arising from the production technology ,
b) more than one worker, if their duration reaches eighty hours per week ,
e) seasonal if it is linked to a certain period or time of the year , regardless of the work organization .
ML 91. § Készenléti jellegű a munkakör, ha
a) due to the nature of the employee's duties - based on a longer period - the employee is available to the employer for at least one-tenth of the normal working hours, or
b) the work - especially considering the specific nature of the job and the conditions of work - entails significantly lower demands for the employee compared to the general one.
General working hours, working hours schedule
Section 18. (1) Theemployer shalldetermineworking hoursof the public employeeSections92 (l)-(3), (5), 93 , 94 , of the Labour Code.
§- 100. §, § 113. § (1)- (3), (5) , § 134. § (1)-(4) , and § 59 of the Code of Civil Procedure .
(2) Working hours - unless otherwise provided by the employer - are from Monday to Thursday from 7:30 a.m. to 4:00 p.m., and on Friday from 7:30 a.m. to 1:30 p.m.
(3) The person exercising the employer's authority may also determine a working time schedule different from those specified in this section .
(4) Notwithstanding paragraph (2) , working hours
in a two-shift work schedule in a three -shift work schedule
Start of working hours
6.00 hours
2:00 p.m.
6.00 hours
14.00 hours
22.00 hours
End of working hours
2:00 p.m.
22.00 hours
2:00 p.m.
22.00 hours
6.00 hours
(5) According to the civil servant's position
a) the total daily working hours in the twelve on-call positions shall be a maximum of twenty-four hours, based on the written agreement of the parties,
b) the weekly working hours shall not exceed forty-eight hours, and in the case of on-call work, the maximum number shall not exceed seventy-two hours, based on a written agreement between the parties. The duration of the ordered extraordinary work shall be included in the daily and weekly working hours according to the schedule.
The public employee may terminate the agreement with a fifteen-day notice period on the last day of the calendar month , or, if a working time frame is prescribed , on the last day of the working time frame.
(6) The daily working hours of a public employee employed under health risks specified in the law may not exceed eight hours during night work .
(7) The working hours of a public employee according to his/her schedule may exceed twelve hours per day, or twenty-four hours per day in the case of a standby position, by no more than one hour, if the start of winter time falls within the duration of regular working hours according to the working time schedule.
(8) The employer shall provide a health fitness examination for a public employee performing night work before starting work and at regular intervals during the employment relationship. If the medical examination establishes that night work may endanger the public employee's health or that his illness is causally related to night work, the public employee shall be assigned to daytime work.
(9) If flexible working hours are permitted, the public employee may work full-time daily from 6 a.m. to 8 p.m., however, the work of the organizational unit must be organized in such a way that its work schedule is ensured. The employee working flexible working hours must be at his or her workplace during regular working hours (9 a.m. to 3 p.m.). Regular working hours are from 8 a.m. to 1:30 p.m. on Fridays. In justified cases, the person exercising the employer's authority may determine the regular working hours differently .
Section 19 The employer is obliged to keep records of data relating to the regular and extraordinary working hours, the granting of leave, on-call time, availability and other working time benefits of public employees. The detailed rules for the records are contained in the relevant instructions on the procedure for granting regular annual leave and other working time benefits and on the recording and reporting of time spent at work and absences.
Mt. § 92 {1) The total daily working time is eight hours a day (general total daily working time).
(2) The total daily working time may be increased to a maximum of twelve hours per day , based on the agreement of the parties , if the employee
a) performs a duty requiring readiness ,
b) a relative of the employer or owner (longer full- time working hours).
(3) An owner - when applying paragraph (2) - shall be deemed to be a member of the business association if he holds more than twenty-five percent of the votes when making decisions concerning the association.
(4)
(5) The parties may agree on shorter daily working hours than the full daily working hours applicable to the given job (part-time work).
ML Section 93 (]) The employer may also determine the working hours to be performed by the employee within a working time frame .
(2) The working hours to be completed within the working time frame shall be determined on the basis of the duration of the working time frame, the daily working hours and the general work schedule. In doing so, any public holiday falling on a working day according to the general work schedule shall be disregarded.
(3) When determining working hours in accordance with paragraph (2), the duration of absence shall be disregarded or shall be taken into account at the rate of daily working hours according to the schedule applicable to the given working day. In the absence of a working time schedule, the duration of absence shall be disregarded at the rate of daily working hours.
(4) The starting and ending times of the working hours must be determined in writing and published .
Section 94 of the Labour Code (1) The duration of the working time frame shall be a maximum of four months or sixteen weeks.
(2) The duration of the working time frame shall not exceed six months or twenty-six weeks.
a ) uninterrupted ,
b) multi - artist, and
e) within the framework of seasonal activities ,
d) is of a standby nature. and
e) in the case of an employee employed in the position specified in Section 135 (4) .
(3) The duration of the working time frame , as provided for in a collective agreement , shall not exceed twelve months or fifty-two weeks, if justified by technical or labor-related reasons.
(4) The termination or termination of the collective agreement shall not affect employment based on the working hours already prescribed .
Section 96 of the Labour Code ( J) The rules for the distribution of working hours (work schedule) shall be established by the employer .
(2) The employer may transfer the right to schedule working hours to the employee in writing (informal work schedule) with a view to the independent organization of work. The informal nature of the work schedule shall not be affected,
if the employee can perform some of the job duties at a specific time or period due to their specific nature .
(3) In the case of a flexible work schedule
a) in §§ 93-112 , and
b) in points a)-b) of paragraph 134 (1)
shall not apply , except for this paragraph .
(4) In the case of employment under Section 53, the work schedule at the place of work shall apply to the employee.
ML Section 97 (}) The employer shall allocate working hours taking into account the requirements of healthy and safe working conditions and the nature of the work.
(2) Working hours shall be divided into five days a week , from Monday to Friday (general work schedule).
(3) In the case of application of a working time frame or accounting period - with regard to the provisions of Sections 101-102
- working hours can be divided unequally for each day of the week or for individual working days (unequal working hours distribution).
(4) The working hours schedule must be announced in writing at least seven days in advance, for at least one week. In the absence of this, the last working hours schedule shall prevail.
(5) The employer may modify the working hours schedule for a given day at least four days in advance if unforeseen circumstances arise in its management or operations .
ML Section 98 (/) In the absence of a working time frame, working time may be divided in such a way that the employee completes the weekly working time determined on the basis of the daily working time and the general work schedule during a longer period (accounting period) determined by the employer, starting with the week in question .
(2) The duration of the settlement period shall be determined by applying the rules set out in Section 94 accordingly .
(3) With regard to the accounting period , Section 93, Subsections { 3)-(4) and Section 95 shall apply accordingly .
ML Section 99 (1) The daily working hours of an employee according to their schedule - excluding part-time work - may not be shorter than four hours.
(2) The employee's position is determined by
a) daily working hours are no more than twelve hours,
b) the weekly working hours may not exceed forty-eight hours .
(3) In the case of an employee employed pursuant to Section 92 (2), the employee shall be paid - based on a written agreement between the parties - according to the employee's position .
a) the daily working hours are no more than twenty-four hours,
b) weekly working hours are no more than seventy-two hours
The employee may terminate the agreement with a fifteen-day notice period on the last day of the calendar month , or, if a working time frame is prescribed, on the last day of the working time frame.
(4) The employee's daily oraccording to the work schedulemay exceed the duration specified in paragraphs (2)-(3) by a maximum of one hour if the start of winter time falls on the working hours according to the work schedule.
(5) According to the employee's position
a) daily working hoursinSection 107a) ,
b) the duration of the extraordinary working hours specified in Section 107 shall be included in the weekly working hours .
(6) The entire duration of on-call duty shall be included in the employee's daily working hours according to his/her schedule , if the duration of the work cannot be measured.
(7) In the case of an unequal working time schedule, paragraph (2) point b) and paragraph (3) point b) shall apply with the exception that the average weekly working time according to the schedule shall be taken into account.
(8) In the case of an employer applying a work schedule determined in accordance with Section 102(5), in the absence of a working time frame, Subsection (2) b) and Subsection (3) b) shall not apply in the calendar week affected by work on Saturday.
ML Section 100. The employer may , upon agreement between the parties , divide the daily working time into a maximum of two parts (split daily working time). At least two hours of rest must be provided between the daily working times according to the division.
ML Section 134 (1) The employer shall keep records
a) regular and overtime working hours ,
b) readiness ,
e) the duration of the leave .
(2) The register must be able to provide up-to-date information on the regular and extraordinary working hours worked, as well as the start and end times of standby .
(3) The record pursuant to paragraph (1) a) may - in contrast to the provisions of paragraph (2) - also be kept by verifying the working time schedule communicated in writing at the end of the month and by indicating the change up to date .
(4) The employer is liable
a) Section 92, paragraph (2) ,
b) paragraph 99 (3) ,
c) agreements pursuant to Section 135 ( 4) .
KjL 59. § A közalkalmazottijogi•iszony teldntetében
a) of the provisions of the Labour Code on working and rest periods (Chapter Xl) , Sections 92 (4) , 116-117, Sections 118 (4), 119 (2), Section 123 (6) and Sections 135 (4)-(6) shall not apply;
b) a legal act or collective agreement may deviate from Section 86(3)(a) of the Civil Service Act in favor of the public employee , taking into account sectoral and professional specificities .
The break between work
20. §The parties stipulate that the employer must comply with the provisions of Section 103 of the Labour Code, Section 114 (3) b) and Section 4 ()) of Decree 50/1999. (Xl. 3.) EüM on the minimum health and safety requirements for work in front of a screen when granting a break between work hours to public employees. Based on the provisions of Section 135 (2) f) of the Labour Code and Section 59 (b) of the Labour Code, the parties stipulate that meals are provided within working hours in all positions at the University for those employed for working hours exceeding six hours a day, or 4.5 hours a day in the case of young public employees, therefore the 20-minute daily break - 30 minutes a day in the case of young public employees - must be granted within working hours .
ML Section 103 (1) For an employee, if the daily working hours according to the schedule or the duration of extraordinary working hours according to Section I07, point a)
a) exceeds six hours , twenty minutes ,
b) if the working day exceeds nine hours , an additional twenty-five minute break must be provided.
(2) The duration of extraordinary working hours pursuant to Section 107, point a) shall be included in the daily working hours according to the schedule .
(3) An agreement between the parties or a collective agreement may provide employees with a maximum of sixty minutes of break time between work .
(4) The break between work hours must be taken at the end of the work day .
(5) The break between work hours shall be granted after at least three and at most six hours of work .
(6) The employer may grant the break in several installments. In this case, the provisions of paragraph (5) may be deviated from, but the installment granted in the duration specified in paragraph (5) must be at least twenty minutes long .
Section 114 of the Labour Code (1) Night work and overtime may not be ordered for young employees.
(2) The daily working hours of a young employee may not exceed eight hours and the working hours of multiple employment relationships shall be added together.
(3) For the young worker
a) a maximum of one weekly working time frame may be ordered,
b) in the case of a daily working time exceeding four and a half hours , a break of at least thirty minutes, in the case of a daily working time exceeding six hours , a break of at least forty-five minutes,
c) a daily rest period of at least twelve hours must be ensured.
(4) In the case of young employees, Section 105(2) andSection 106 (3)not apply.
50/1999. (XL 3.) EüM Decree 4.§ (1) The employer shall organize the work processes in such a way that continuous work in front of a screen is interrupted by breaks of at least ten minutes per hour - which cannot be combined , except for the cases set out in paragraph (2) . Furthermore, the total time spent actually working in front of a screen shall not exceed six hours per day.
(2) If the interruption of work in front of a screen in accordance with paragraph (1) endangers the life, physical integrity of others, or the safety of certain property, or is not possible due to the given technology, the employer shall organize daily work at the workplace in such a way that, in order to reduce the strain on the employee in front of a screen, work in front of a screen is interrupted with breaks at regular intervals - excluding emergencies, in accordance with the nature of the work - or is replaced with other activities. In this case, the duration of a single interruption of work may not be less than ten minutes. and the total time spent actually working in front of a screen may not exceed seventy-five percent of the daily working time.
The rest period
Section 21 (1) The employer shall comply with the provisions regarding the rest period of public employees set out in Sections 104, 105 and 106 of the Labour Code .
(2) At least eight hours of rest must be provided between the end of the day's work and the start of the next day's work for public employees employed in standby positions, in continuous (without interruption) work schedules, or in multi-shift work schedules.
§ 22. In the case of public employees employed in the following work schedules and positions in the organizational units defined below that operate on Sundays due to their purpose, the weekly rest day may be granted on other days as well:
a) those employed in multi-shift work arrangements ,
b) employed in standby positions ,
e) civil servants employed within the framework of the University's public collection activities ,
d) civil servants employed within the framework of the operation of the University's healthcare service provider .
Section 104 of the Labour Code (1) An employee shall be provided with a continuous rest period of at least eleven hours (daily rest period) between the end of his daily work and the start of the next day's work.
(2) a daily rest period of at least eight hours shall be provided
a) in the shared working hours,
b ) uninterrupted ,
c) multi - shift workers,
d) within the framework of seasonal activities ,
e) in the case of an employee employed in a standby position .
(3) The daily rest period, if it falls on the date of the start of summer time , shall be at least seven hours.
(4) After being on standby , an employee is not entitled to rest time if he/she has not performed any work .
Section 105 of the Labor Code (l) An employee is entitled to two days of rest per week (weekly rest days).
(2) In the event of an unequal working time schedule , the weekly rest days may be distributed unequally .
(3) When applying the provisions of paragraph (2) , the employee shall be granted one weekly rest day after six working days, except for employees employed continuously , in multiple shifts or in seasonal activities .
(4) The employee shall be granted at least one weekly rest day per month on Sunday, withexception of Section 101 (1)( j) .
Section 106 of the Labour Code (1) Instead of weekly rest days , the employee is entitled to an uninterrupted weekly rest period of at least forty-eight hours per week .
(2) The weekly rest period for the employee shall be scheduled on Sunday at least once a month, with the exception of Section 101 ( 1 ) ( j) .
(3) In case of unequal working hours - instead of the weekly rest period specified in the paragraph (!) and
By applying the provisions of paragraph (2) accordingly , the employee may be granted an uninterrupted weekly rest period of at least forty hours per week and including one calendar day .
The employee must be provided with a weekly rest period of at least forty-eight hours per week , averaged over the working time frame or accounting period .
Overtime work
Section 23 (1) The parties agree thatin the context of extraordinary work, the employer shall act in accordance with the rules set out in Sections 107-109 and Section 113 of the Labour Code.
(2) In the case of work ordered during standby, the period from the alarm to the completion of the work - if the public employee has to work in several places, from arrival at the first place of work to the completion of the work at the last place of work . The performance of duties under standby by public employees employed within the framework of the activities of the healthcare service provider shall be governed by the rules of Act LXXXIV of 2003 .
(3) Based on the authorization given in Section 135 (2) f) of the Labour Code, extraordinary work must be ordered in writing, in contrast to Section 108 (1) of the Labour Code. A senior civil servant designated by the employer is entitled to order extraordinary work , taking into account the applicable legal provisions and university regulations.
(4)
(5) The actual working time during the period of standby shall also be included in the annual period of extraordinary work , and the rules on overtime shall apply to this time.
(7) Public employees in higher managerial and executive positions who receive management allowance are not entitled to remuneration for work performed during extraordinary working hours.
ML 107. § Rendkívüli munkaidő
a) different from the working hours ,
b) beyond the working hours ,
e) in the case of application of the settlement period , the working time exceeding the basic working time serving as the basis for this , and
d) duration of on-call duty .
Section 108 of the Labour Code (1) Extraordinary working hours shall be ordered in writing at the employee's request .
(2) The imposition of extraordinary working hours is not limited in order to prevent or avert an accident, natural disaster, serious damage, or a direct and serious threat to health or the environment.
(3) Extraordinary working hours on public holidays
a) for an employee who can be employed during regular working hours on that day , or
b) may be ordered in the case specified in paragraph (2) .
Section 109 of the Civil Code (1) In the case of full daily working hours , two hundred and fifty hours of overtime may be ordered per calendar year .
(2) The provisions of paragraph (1) shall apply proportionately if :
a) the employment relationship began during the year ,
b) for a fixed period or
e) was created for part-time work .
ML Section 113 (1) The rules on working and rest periods shall apply with the exceptions set out in paragraphs (2)-(4)
a) from the time the employee's pregnancy is determined until the child reaches the age of three ,
b) in the case of an employee raising a child alone , until the child is three years old ,
e) in the event of a health risk specified in the rules governing the employment relationship .
(2) In the case specified in paragraph (])
he.
a) unequal working time arrangements may only be applied with the employee's consent ,
b) weekly rest days may not be distributed unequally ,
e) extraordinary working hours or standby duty cannot be ordered .
(3) The employee specified in points a)-b) of paragraph ( 1) may not be assigned professional work .
(4) In the case specified in point e) of paragraph (]) , the employee's daily working hours according to his/her schedule
Night work may not exceed eight hours .
(5) For an employee raising a child alone - from the age of three to four - extraordinary working hours or standby - subject to the provisions of Section 108 (2) - may only be ordered with the consent of the child.
Section 135 of the Labour Code (3) A maximum of three hundred hours of extraordinary working time per year may be ordered based on the provisions of a collective agreement.
On-call and standby service
Section 24 ( 1) provisions of Sections 110-112 ofapply accordingly to those participating in the University's on-call and standby duties - with the exception of healthcare providers.
(2) In order to ensure the smooth operation of the University's IT systems, standby operations must be organized at the Information Technology Directorate of the Chancellery.
(3) The heads of the business units listed in Annex 1 of the PTE Business Regulations (hereinafter: Business Regulations) are not required to perform on-call (standby) service.
(4) The schedule of on-call (standby) service, or of shifts on rest days or public holidays shall be prepared by a person designated by the head of the organizational unit of the economic operator concerned. The schedule shall be posted in a place accessible to everyone, taking into account the rules of communication. In the case of on-call or standby duty, the schedule shall be announced in writing one week in advance and one month in advance of the starting date of the schedule, in accordance with the provisions of Section 110 (6) of the Labour Code, and the schedule of shifts on rest days or public holidays shall be announced in writing at least seven days in advance and at least one week in advance, in accordance with the provisions of Section 97 (4) of the Labour Code.
(5) Deviations from the preliminary schedule may only be made with the information of the scheduler and with the permission of the immediate supervisor. The deviation must be recorded in the schedule and signed by the public servants affected by the change in schedule. In this case (e.g. replacement), work that differs from the original schedule as a result of the change in schedule shall not be considered extraordinary work.
(6) A public servant assigned to standby duty shall be required to remain in a fit state at the place he/she has declared during the period of duty and to report to the workplace assigned to him/her immediately, but no later than within forty minutes upon being called. A public servant may not be assigned to standby duty if he/ she is expected to be unable to commence duty within forty minutes of being notified, given the general traffic conditions that are normal during the period of duty.
(7) On the territory of the University, primarily due to continuous healthcare provision, a technical duty or standby service must be organized at the Technical Services Directorate of the Chancellery .
(8) The rules on the amount of the standby fee and the technical on-call fee are contained in Section 60 .
§ 25. For the purposes of§§23 - 24organizational unitshall also includethe business units specified in Annex 1 ofRegulationsClinical Center as a healthcare serviceprovider.
Mt. ] Section 10 (1) An employee may be required to be available outside of his/her daily working hours as specified in his/ her schedule .
( 2 ) Availability exceeding four hours
a) continuous provision of services that meet public social needs .
b ) accident, natural disaster, serious damage. • prevention and elimination of threats to health and the environment , and
e) may be ordered in order to maintain the safe and intended use of the technology .
(3) During the period of availability, the employee is obliged to maintain his/ her ability to work and to perform work according to the employer's instructions.
(4) The employer may determine the place of availability (on-call) for the employee, i.e.the employee shall determine his/her place of residence in such a way that he/she is immediately available (standby) upon the employer's instructions.
(5) The provisions of Section 108(/) shall apply accordingly to the order of availability .
(6) The duration of the availability must be announced at least one week in advance, one month in advance. The employer may deviate from this - in accordance with the provisions of Section 97(5) .
Section 111 of the Civil Code The duration of on-call duty may not exceed twenty -four hours, which shall include any regular or extraordinary working hours assigned on the day the on-call duty begins .
Mt. J12. § (1) The monthly duration of standby may not exceed one hundred and sixty-eight hours, which should be taken into account on average when applying a working time frame.
(2) An employee may be ordered to be absent for the duration of the weekly rest day (weekly rest period) a maximum of four times per month .
Spending time on vacation
Section 26 (I)Whengrantingtheannualleavepublic employee the employershall comply withtheSection122the Civil Service Act . -
It acts taking into account the provisions of Sections 125 .
(2) The University - based on the authorization given in Section 123 (5) of the Law - may grant one quarter of the leave until March 31 of the year following the year in question in the event of exceptionally important economic interest or a reason directly and seriously affecting its scope of operation.
(3) Exceptionally important economic interest shall mean a circumstance related to the granting of regular leave, independent of work organization, the occurrence of which would have a significant adverse effect on the employer's financial management if the full granting of regular leave in the year of entitlement were to occur .
§ 27. The heads of organizational units must preparea vacation plan by February 15 of each calendar yearmust be published in the organizational unit in the usual manner.
Section 27/A (1) The rules for the allocation of working hours shall be determined by the person exercising the employer's authority , taking into account the Labor Code and the Collective Agreement .
(2) In the case of jobs where regular working hours must be completed within a working time frame, the starting date is January 1 of the relevant year.
Mt. § 122 (!) The employer shall grant leave - after a prior hearing of the employee - l..i.
(2) The employer shall grant seven working days of leave per year - excluding the first three months of employment -
shall be issued in a maximum of two installments at the time requested by the employee . In doing so, Article 121.
§ shall be applicable accordingly. The employee must notify his/her request in this regard at least fifteen days before the start of the leave.
(3) Unless otherwise agreed ,leave shall be granted in such a way that the employee is exempted from his/her obligation to work and be available for at least fourteen consecutive days per calendar year. In this regard , in addition to the day granted as leave , the weekly rest day
(weekly rest period). Public holidays and days off according to unequal working hours can be taken into account.
(4) The employee must be notified of the date of the leave no later than fifteen days before the start of the leave .
(5) Freedom - except for those referred to in Section 125 - cannot be redeemed .
Mt. 123. § (1) The leave shall be granted on the 1st of the month in which it is due .
(2) If the employment relationship began on or after October 1 , the employer shall:
may issue it until March 31 of the year following the due date .
(3) If the leave could not be granted as specified in paragraph (1) due to a reason arising from the employee's side , it must be granted within sixty days of the reason ceasing to exist.
( 4) Leave shall be considered granted in the year of its due date if its use begins in the year of its due date and the part of the leave granted in the following year does not exceed five working days.
(5) In the event of an exceptionally important economic interest of the employer or a reason that directly and seriously affects its operations
a) may modify the announced date of issue of leave ,
b) the employee may interrupt his/her leave that has already begun ,
e) if a collective agreement provides, one quarter of the leave may be granted no later than March 31 of the year following the due date .
(6) The employer shall grant the leave referred to in Section 117 - based on the agreement concluded by the parties for the calendar year -
(7) The employer shall compensate the employee for any damage and costs incurred in connection with the modification of the date of the leave or the interruption thereof. In the case referred to in paragraph (5) b), the time spent travelling from the place of residence to the workplace and back during the leave, as well as the time spent at work, shall not be included in the leave.
Section 124 of the Labor Code (1) Leave shall be granted on the working day according to the working time schedule .
(2) In the event of an uneven work schedule, when granting leave, every day of the week shall be considered a working day, except for the weekly rest day and the public holiday according to the work schedule .
(3) In the event of an unequal working time schedule, leave may be granted - in derogation from paragraph (2) - in the given calendar year in such a way that the employee is exempted from the obligation to be available and work for the same period as the working time schedule.
(4) In the case of paragraphs (1) and (2), leave shall be recorded in working days, and in the case of paragraph (3) in the number of hours corresponding to the duration of the exemption from work .
(5) In the absence of a work schedule, leave shall be granted taking into account the general work schedule and daily working hours, and shall be recorded in accordance with the provisions of paragraph (4).
Section 125 of the Labor Code. Upon termination of the employment relationship, if the employer has not granted the proportionate leave, it must be redeemed.
DIFFERENT RULES APPLICABLE TO UNIVERSITY PUBLIC EMPLOYEES PERFORMING HEALTH CARE ACTIVITIES
Definitions and general rules
§ 28. The parties record that in order to ensure continuous patient care, the healthcare service provider operates a healthcare on-call and standby system. The healthcare worker’s performance of healthcare activities and the scheduling of working hours are regulated by § 4 of the Health Act, § 90. a )-b), § 99. (I )-(2) of the Labour Code , § 13. (1)-(2), § 13.(3) , § 3. (4)ofthe Health Act§ 14/E.
§ (1)-(3) Subsections, Mt.97. § (3), 101. § (1), Eütev.5. § (5), 12/G. §, 12/D. § (1) - (3), 12/F. § (I) - (2), 13/B. § (2), 12/A. § (1) , 12/F. § (3) , 12/B. § (1) , 12/F. §
(4), 12/G. § (2), 12/H. §, 12/F. § (5), 12/C. § (2), 12/E. § (2) , and on the basis of Section 55 of the Code of Civil Procedure, the Government Decree 356/2008 . (XIl.31.) shall act taking into account the provisions of Section 1 (1), -(2).
47/2004. (V.11.) ESzCsM Order. Section 9 (1) Standby: In the case of standby service ( hereinafter: standby), the employee is available for work outside the workplace to perform any tasks that may arise outside of daily working hours.
Section 4 of the Health Care Act : Act CLIV of 1997 on Health Care ( Health Care Act)
Actual healthcare activity performed within the framework of medical care defined in Section 93 of the Act, as well as availability without performing actual healthcare activity at a place and time determined by the healthcare provider.
§ 4 of this Schedule e) Health on-call duty: the performance of on-call duties specified in point ad) in an employment relationship or public servant relationship.
General healthcare working hours, working hours distribution
Section 29 (1) Nursing staff of the clinics belonging to the University Clinical Center, ensuring the continuity of patient care and providing clinical patient care, are employed in a continuous (uninterrupted) work schedule [Mt.§ 90; § 101-102].
ML 90. § see: KSZ 17.§
ML 99. § without KSZ 18. §
ML Section 101 (]) Regular working hours on Sunday
a) a rendeltetése folytán e napon is műkődő munkáltatónál vagi• munkakörben,
b) seasonal ,
e ) uninterrupted ,
d) within the framework of multi- shift activities ,
e) in standby - type jobs,
j) part -time work only on Saturdays and Sundays ,
g) in the case of work required on that day, due to the nature of the service, to provide a service that satisfies a public need or is provided on a temporary basis,
h) during work on site , and
i) may be allocated to employees employed by an employer engaged in commercial activities, service providers serving trade, and commercial tourism service activities falling within the scope of the Act on Trade.
Mt. § 102 (]) Public holidays: January 1, March 15, Easter Monday, May 1, Whit Monday, August
20. , 0J..1óber 23., november 1. és december 25-26.
(2) Regular working hours may be allocated to a public holiday in the cases specified in Section 101(1)(a)-c), g) -h ) .
(3) The employer or the job is considered to be operating on a public holiday by virtue of its purpose if:
a) based on a demand for the activity directly related to the public holiday, arising from a locally established or generally accepted social custom,
b) it is carried out in the interests of preventing or averting an accident, natural disaster, serious damage, or a threat to health or the environment, or for the protection of property.
(4) The scheduling rules for public holidays shall apply accordingly if the public holiday falls on a Sunday, as well as with regard to Easter Sunday and Pentecost Sunday.
(5) The Minister responsible for employment policy is authorized to regulate by decree - no later than 31 October of the year preceding the year in question - the changes in the working hours of employees employed under the general work schedule due to public holidays. In this context, Sundays may not be declared working days and the change must fall on the same day of the month.
Article 12/A.§ (1) In the case of healthcare service providers operating without interruption , a six-month working time frame may be established for employed healthcare workers, in deviation from the provisions of Section 94 (1) of the Labour Code .
Section 12/D.§ (]) Working on medical duty - contrary to the provisions of Section 107. d ) of the Labour Code - does not qualify as extraordinary work.
(2) The employer may order a maximum of 16 hours of medical on-call time per calendar week for a healthcare worker employed full-time for 40 hours per week, as part of the regular working hours. The medical on-call time assigned to the regular working hours must fall within the duration of the on-call time of the healthcare service provider or the given healthcare unit pursuant to Section 93 of the Health and Safety Act.
(3) In addition to the regular working hours of 40 hours per week , a maximum of 416 hours of health on-call time may be ordered for an employed healthcare worker per calendar year , provided that the combined duration of the ordered health on - call time, including extraordinary work , may not exceed 416 hours per calendar year.
Eűtev. § 12/B (1) An employed healthcare worker may undertake additional work in addition to the 48-hour working hours per week calculated on average as part of the working time frame, which may be ordered by the employer (hereinafter: voluntarily undertaken additional work), the extent of which may not exceed 12 hours per week on average as part of the working time frame, or if the additional work is exclusively aimed at providing healthcare on-call services, then 24 hours per week.
(2) A healthcare worker may not be forced to undertake additional work, his/her legitimate interests may not be impaired in this regard, and his/her ability to assert his/her interests may not be restricted. It is prohibited to discriminate between healthcare workers in connection with the voluntary undertaking of additional work.
Eűtev. 12/F. § (1) The daily working hours of an employed healthcare worker according to his/her position - in contrast to the provisions of Section 99. (2) a) of the Act, as provided for in paragraph (2) - may exceed J 2 hours if the healthcare worker performs exclusively healthcare on -call duties during the working hours exceeding 12 hours.
(2) The employer is entitled to unilaterally determine the working time schedule, taking into account the provisions of the law and this agreement. Healthcare on-call workers shall work their regular working hours on an uneven working time schedule, on an average of six months. If, due to the mandatory 8-hour rest periods granted on the working day following on-call duty, it is necessary to work the regular working hours as per the appointment, a regular working time of 12 hours per day may also be ordered.
Eütev. § 5. (5) The total duration of all healthcare activities performed by a healthcare worker in a calendar week based on the legal relationship listed in Chapter III of this Act - with the exception of § 12/B. § (1) and § 12/F. § (4) - shall not exceed 60 hours per week on average over 6 months , and the total duration of healthcare activities on a calendar day shall not exceed 12 hours even if healthcare activities are performed in parallel under several or more types of legal relationships . When determining the total duration of healthcare activities spent in different legal relationships, only the duration of actual healthcare activities within them shall be taken into account with regard to the performance of on-call duties.
Eütev. § 13 ( l) A= employed healthcare worker has a working time schedule, which also includes the healthcare on-call and standby schedules - unless otherwise provided in a collective agreement - in accordance with the Mt.
Notwithstanding the provisions of Section 110 (6) , it must be communicated in writing at least one month in advance and at least one month in advance.
(2) A collective agreement may regulate the method and form of written communication pursuant to paragraph (J) - with particular regard to the local customary method of publication or the possibility of electronic communication .
Schedule. Section 13 (3) The employer shall inform the employed healthcare worker of the working time schedule referred to in paragraph (1)
a) the content of the healthcare worker's regular daily working hours , the indication of the weekly rest day (rest period) ,
b) the classification of working hours as referred to in paragraph (4) .
(4) In the working time schedule, the employer classifies the individual hours of working time according to the schedule in accordance with the following:
a) normal working hours - including time spent performing job duties or medical on-call time ordered by the employer pursuant to Section 12/D. (2) -,
b) medical on- call time - including on-call time unilaterally ordered by the employer against the limit set out in Section 12/D. (3), or overtime work undertaken voluntarily - or
e) is considered to be on standby.
(3) Pursuant to Section 13(2) of the Health Care Act, the publication of the working hours of a healthcare worker in a manner customary in the locality, electronically and/or in a place accessible to everyone (e.g. posting) shall be considered as a written communication of the working hours of the healthcare worker.
Schedule 13/B. § (2) If the healthcare worker performs healthcare on-call duty on a weekly rest day or a public holiday according to the working time schedule applicable to the healthcare worker, then - in addition to the on-call fee applicable pursuant to paragraph (1) b) or e) - he or she shall be compensated primarily by granting another rest day or at least by granting rest time of the same duration as the healthcare on-call duty performed on the given calendar day. If, in exceptional cases, the employer is unable to grant another rest day (rest time) for objective work organization reasons ,
a) for each working hour of healthcare on-call time that also affects this day , instead of the on-call fee applicable under point b) or e) of paragraph (1) , the on-call fee applicable to the employed healthcare worker for a weekly rest day or a work holiday , increased by 5011/o, must be paid, and
b) healthcare workers - within the scope of the application of Sections 105 and 106 of the Labour Code - must be provided with an uninterrupted rest period of at least 14 hours within seven calendar days following the day following the missed weekly rest day (rest period).
§ 30. An uninterrupted rest period of at least 8 hours must be provided between the end of a healthcare activity and the next healthcare activity started according to the work schedule . In the case of healthcare on- call, this rest period must be granted immediately after the end of the healthcare on-call .
Schedule 12/G. § ( 1) An uninterrupted rest period of at least eleven hours shall be provided between the end of a healthcare activity and the next healthcare activity started according to the work schedule, which in the case of healthcare service providers operating without interruption may be reduced to an uninterrupted rest period of at least eight hours upon agreement between the parties . In the case of healthcare on-call duty, this rest period shall be granted immediately after the end of the healthcare on-call duty .
Section 31. The Director General of the Clinical Center shall regulate in an instruction the provisions of Government Decree 356/2008 (XII.31)
Working hours at workplaces specified in Section 11 .
Schedule 12/F. § (4) The combined duration of regular working hours, medical on-call duty ordered against the limit set out in paragraph (3) of Section 11/D. , and voluntary overtime - in the case of application of a working time limit, on average - may not exceed, in deviation from the provisions of Section 99. (2) b) and Section 135. (5) of the Labour Code.
a) sixty hours per week , or
b) if the healthcare worker also provides medical on-call care , seventy-two hours per week .
Eűtev. 12/G. § (2) In relation to the employed healthcare worker referred to in point e) of paragraph 113. § (1) of the Labour Code, in contrast to point b) of paragraph 113. § (1) of the Labour Code, weekly rest days may be distributed unequally, provided that the employed healthcare worker performs on-call duties for at least fifty percent of his/her working hours as part of his/her job duties , with the obligation to take at least one rest day after six days of work .
Section 12/H of the Act Regarding healthcare workers who also perform teaching duties based on a legal relationship with a healthcare service provider, the provisions of Section 12/FJ 2/G shall apply to the combined performance of teaching and healthcare activities.
Eűtev. 12/F. § (5) Contrary to the provisions of paragraph (5) of Section 99 of the Labour Code, when applying the rule concerning the maximum working hours of an employed healthcare worker as set out in paragraphs (]) and (2), the entire duration of healthcare on-call duty shall be considered working time. The entire duration of healthcare on-call duty and the duration of overtime work ordered outside healthcare on-call duty shall also be included in the maximum duration of weekly working time specified in paragraphs (3) and (4) .
Schedule 12/C § (2) The employer may assign the employed healthcare worker to healthcare on-call and standby duty a maximum of fourteen times per month. In the case of a working time frame, this limitation must be taken into account in the average of the working time frame .
Schedule 12/E.§ (2) Standby , contrary to the provisions of Section 112. (2) of the Labour Code - subject to the limitation set out in Section 12/C. (2) - may be ordered a maximum of ten times per month . In the case of a working time frame, the number of standby meals that can be ordered per month shall be taken into account in the average of the working time frame .
Section 55 of the Labour Code Depending on the nature of the work, an implementing decree may determine the duration of the full working time that must be spent at the workplace , as well as certain specific rules for working during this period .
356/2008. (Xll.31.) Government Order. 11. § {l) You must spend six hours of the total daily working time at the workplace
a) a public employee exposed to noise pollution at work for at least 3 hours a day ,
b) in a dental clinic, the doctor providing specialist care, the doctor providing basic and specialist dental care, the school doctor, the qualified lawyer, and the first and second instance committee doctor of the committees assessing the reduction of work capacity,
e) a doctor employed in dermatology and venereal disease, oncology, pulmonary medicine, psychiatric, or addiction care ,
d) employed as a child nurse in the air-conditioned section of the infant ward ,
e) to a physiotherapist or a therapeutic masseur, if he/she is solely performing tasks appropriate to his/her job ,
j) the education and employment of patients , caretakers and public employees not performing their duties according to the timetable .
(2) A public employee who works full-time must spend at least 6 hours at the workplace out of the total daily working time, as determined by the employer .
 |
a) collects and examines body fluids and tissues ;
b) works in an operating room ;
e) cytosztatikus és biológiailag aktív, valamint rákkeltő (etilén-oxid, formalin, azbeszt) anyagokkal dolgozik;
dJ endoszkópos vi=sgálatokat végez, vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik;
e) boncolást végez, vagy a boncolásban közreműködik;
j) gyógyszertár infúziós laboratóriumában dolgozik.
A munkaidő beosztására vonatkozó speciális szabályok
Műszakbeosztás szerinti munkarend
32. § A munkáltató az egészségügyi dolgozó munkaidő beosztására az Eütev-ben, valamint a 47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet 8. § (1)-(2) bekezdéseiben, továbbá mellékletében meghatározott szabályokat köteles megfelelően alkalmazni.
4712004. (V.11.) ESzCsM rendelet 8.§ (1) Maszakbeosztás szerinti működés esetén az egészsegugyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: foglalkoztatott) a napi munkavégzésre előírt idő (a továbbiakban: munkaidő) kezdetétől, annak befejezéséig a feladatkörébe tartozó valamennyi egészségügyi tevékenységet ellátja.
4712004. (V.l 1.) ESzCsM rendelet 8.§ (2) A milszak ideje megegyezik a= egészségügyi szolgáltatónál alkalmazott napi teljes munkaidő mértékével - figyelemmel az Eüte\'. 5. § (5) bekezdésében foglalt korlátozásra - ennél rövidebb, de legalább 6 órás rövidített műszak, illetve hosszabb, de maximum J 2 órás nyújtott műszak is szervezhető.
47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet Melléklet Megszakítás nélküli munkarend kialakítása során műszak szervezése az alábbi esetekben kötelező:
1. sürgősségi betegellátó osztályon, sürgősségi centrumban,
2. mentés.
4712004. (V.11.) ESzCsM rendelet 14. § (5) Az ügyeleti idő átlagosan 50%-át meghaladó feladatok esetén műszakot kell szervezni.
Készenlét
33. § Az egészségügyi intézmény a készenlét megszervezése során a 47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet 9.§ (1)-(4) szabályai figyelembe vételével köteles eljárni.
4712004.(V.ll.) ESzCsM rendelet 9.§ (1) Készenléti szolgálat (a továbbiakban: készenlét) esetén a foglalkoztatott a munkavégzés helyszínén kívül munkára készen rendelkezésre áll a napi munkaidőn kívül esetleg felmerülő feladatok ellátására.
(2) A foglalkoztatott írásban bejelenti az egészségügyi szolgáltató számára a készenlét ideje alatti értesítésének lehetséges módjait. Amennyiben a foglalkoztatott - az esetleges szükséges munkavégzés helyére figyelemmel - az értesítéstől számított 40 percen belül a szolgálat idején általános közlekedési helyzetben nem tudja az egészségügyi szolgáltatónál a feladat ellátását megkezdeni, készenlétet nem tel.fesíthet.
(3) Az egészségügyi szolgáltató az adott időszakban a folyamatos ellátás szakmai vezetésével megbízott személyt (a továbbiakban: ügyeletvezető) tájékoztatja a készenlétet teljesítő foglalkoztatottak nevéről. beosztásáról, munkaköréről, elérhetőségéről és értesítési módjáról.
(4) A foglalkoztatott a készenlét telj'es tartama alatt munkára képes állapotban áll az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére és az ügyeletvezető értesítése alapján - az egészségügyi szolgáltatóval előzetesen egyeztetett módon - 40 percen belül köteles munkavégzésre megjelenni.
Eütev. 12/E. § (1) Az egészségügyi dolgozó készenlétre az egészségiígyi szolgáltató napi munkarendjén kívüli időszakban, vagy - megszakítás nélkül müködó egészségüg,1•i szolgáltató esetében - az Mt. 97. § (2) bekezdésében foglalt általános munkarendje alapulvételével meghatározott napi munkarend ;zerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig osztható be.
(2) Készenlét az Mt. J J2. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a J2/C. § (2) bekezdésében foglalt korlátozásra is figyelemmel - havonta legfeljebb tíz alkalommal rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havonta e/rendelhető készen/étek számát a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.
(3) Egészségügyi tevékenység végzésére irányuló készenlét esetében az Mt. 113. §(})bekezdés e) pontjában foglalt alkalmazott egészségügyi dolgozó tekintetében az Mt. 113. § (2) bekezdés e) pontjában .fóglaltaktól eltérően készenlét rendelhető el.
(4) Ha a készenlét alatti munkavégzés elrendelésére önkénr vállalt többletmunka terhére kerül sor, a készenlét alatti munkavégzés az Mt. 107. § a) pontjától eltérően nem minősül rendkívüli munkának. Készenlét alatli munkavégzés esetén munkaidőnek minősül a munkavégzésre való behívás időpontjától a munkavégzés befejezéséig terjedő idő.
Egészségügyi ügyelet
34. § Az. egészségügyi inté7..mény az egészségügyi ügyeleti ellátás megszervezése során a 47/2004.(V.11.) ESzCsM rendelet 12. § (1) bekezdésében, (5)-(6) bekezdéseiben, 13. § (1H2)
bekezdéseiben, (5) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében és (5) bekezdésében rögzített szabályok figyelembe vételével köteles eljárni.
47/2004. (V.11.) ES-..CsM rendelet 10. § (2) Az egészségügyi szolgáltató Ügyeleti-készen/éti szabályzatban rögzíti
a) az ügyeleti, illetve készenléti szolgálat rendjét,
b) az egyes osztályokra, részlegekre vonatkozó ügyeleti-készen/éti szen•ezésifeladatokat,
e) az ügyeleti-készenléti szolgálatot ellátók létszámát, szakmai összetételét, ügyviteli feladatait,
d) az átadás-átvétel módját,
e) az ügyeleti naplóra vonatkozó rendelkezéseket, valamint
j) - az e rendeletben foglaltakra figyelemmel - az ügyeleti e/látásban résztvevő szakorvos jelöltek felügyeletének típusát, módját.
4712004. (V.11.) ESzCsM rendelet 12. § (1) Az egészségügyi szolgáltató ügyeleti feladatainak koordinálása, valamint a nem orvosi ügyeletek és az ügyeleti idő alatti műszakok felügyelete az ügyeletvezető feladatkörébe tartozik.
4712004. (V.11.) ESzCsM rendelet 12. § (5) Ügyeleti szolgálatban az az orvos, illetve más egészségügyi dolgozó vehet részt, aki
a) a feladatok ellátására jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy
b) nem rendelkezik az a) pont szerinti szakképesítéssel, de tevékenységének szakmai felügyelete szakképesítéssel rendelkező személy közvetlen utasítása, ellenőrzése, szükség esetén konzultatív segítsége mellett biztosított.
4712004. (V.11.) ESz.CsM rendelet 12. § (6) Az ügyeletet ellátó személy az ügyeleti feladatok e/látásának idejét kivéve az e célra kijelölt részlegen tartózkodik és folyamatosan biztosítja elérhetőségét.
4712004. (V.11.) ESzCsM rendelet 13. §(])Az egészségügyi szolgáltató az ügyeleti ellátást
a) osztályos ügyeleti,
b) összevont osztályos ügyeleti {mátrix),
e) sürgősségi ügyeleti, dJ eseti ügyeleti, illetve
e) alapellátás keretében szen·ezett ügyeleti rendszerben, illetve ezek kombinációjával szervezi meg.
47/2004. (V.11.) ESz,CsM rendelet 13. § (2) Osztályos ügyeletet ott kell szervezni, ahol az ügyeleti feladatok gyakorisága miatt a folyamatos ellátás készenlét szervezésével nem oldható meg.
4712004. (V.11.) ESzCsM rendelet 13. § (5) Eseti ügyeleti szolgálat szervezése akkor indokolt, ha az egyébként készenlét szetvezéséve/ ellátott feladatok várható mennyisége egy adott időszakban előre tervezhető módon, átmeneti időre ezt indokolttá teszi.
4712004. (V.11.) ESzCsM rendelet 14. § {3) Ügyelet szervezése akkor indokolt, ha a betegfelügyeleti feladatok mellett átlagosan az ügyeleti idő 25%-át meghaladóan, de legfeljebb annak 500/o-áig sürgősségi ellátási és betegfell'ételi feladatokat is telj'esíteni kell.
Szabadság kiadására vonatkozó eltérő rendelkezések
35. § Az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, egészségügyi dolgozó szabadsága kiadására az Eütev. 14/E. §- ban foglaltakat kell alkalmazni.
Eütev. 14/E. § (1) Az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltéröen a munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kel/jelentenie.
(2) Az Mt. 122. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, íl/etve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több rés=letben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - a szabadságot ebben az esetben is úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. E tekintetben - a szabadságként /dadott napon túl - a heti pihenonap (heti pihenőido), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató a közalkalmazott kérése nélkül kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szahadságot a Kjt. 57. § (3) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosító munkakört betöltő közalkalmazott esetében.
Az egészségügyi tevékenység végzésének általános szabályai
36. § (1) Felek rögzítik, hogy egészségügyi intézmény az egészségügyi tevékenység végzésének általános szabályait az Eütev. 18. § (1) bekezdésében, 15. § (1) -(2) bekezdéseiben rögzítettek figyelembe vételével állapítja meg.
(2) Az egészségügyi dolgozó köteles önképzéssel és a szervezett továbbképzések által biztosított lehetőség igénybevételével magát rendszeresen tovább képezni annak érdekében, hogy tevékenységét az egészségtudományok mindenkori állásának megfelelően - a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek keretei között - végezhesse. Amennyiben a munkáltatón belül nincs ilyen képzés az egészségügyi dolgozóknak a munkakörük betöltéséhez szükséges, kötelező jellegű továbbképzések miatt felmerült és igazolt költségeit (tanfolyamdíj, utazási költség, szállásköltség stb.) a munkáltató megtéríti.
(3) A pontszerző kötelező továbbképzésre fordított idő munkaidőbe történő beszámításáról a vonatkozó Klinikai Központ Főigazgatói Utasítás rendelkezik.
Eütev. 18. § (1) Az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátásokban közreműködő egészségügyi dolgozók, függetlenül a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk típusától, a (2) bekezdésben foglalt szabályzat szerint kötelesek az egészségügyi tevékenység végzése során együttműködni.
Eütev. 15. § (1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejébe a pontszerző kötelező továbbképzésére fordított időből - ideértve a kongresszusi részw?telt is - az egészségügyi szolgáltató szabályzata szerint megállapított időt be kell számítani.
(2) Az (1) bekezdés szerint figyelembe vehető idő évi 3 munkanapnál kevesebb és 10 munkanapnál több nem lehet.
A folyamatos egészségügyi ellátás biztosításához szükséges rendkívüli intézkedések
37. § Amennyiben a folyamatos betegellátás biztosítása érdekében rendkívüli intézkedések foganatosítása szükséges, úgy az egészségügyi intézmény a 47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet 21.§ (1)-(2), 22.§ (1)-(2) bekezdésben rögzítettek szerint köteles eljárni.
47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet 21. § (/) Az egészségügyi tevékenység végzésére az Eütev.-ben meghatározott maximális időtartamot meghaladóan végzendő egészségügyi tevékenységei indokoló rendkívüli körülmény
a) a ján•ányveszély vagy járvány fennállása,
b) katasztrófa bekövetkeztének közvetlen veszé(}1e, illetve bekövetkezése, e) tömeges sérüléssel járó baleset.
dJ rendkívii/i helyzet fennállása.
e) az egészségügyi el/átóhálózatban bekövetkezett rendkívüli esemény vagy körülmény,
j) egészségügyi válsághelyzet bekövetkezése. illetve különleges jogrend bevezetése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkavégzési a megyei népegészségügyi szakigazgatási szen• a járvány, rendkívüli esemény vagy helyzet, valamint katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló jogszabály szerint rendeli el, illetve indokoltságát az intézményvezető kérésére utólag igazolja.
47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet 22. § (1) A szakorvosjelölt heti 48 órát meghaladó munkavégzését az egészségügyi közszolgáltató akkor rendelheti el, ha
a) a szakorvosjelölt nem kívánja az őt foglalkoztató egészségügyi közszolgáltató folyamatos betegellátási feladatait önként vállalt többletmunka keretében segíteni, és
b) a sürgősségi betegellátási rendszer keretében ellátandó feladatokkal bízzák meg, vagy
e) munkavégzése az egészségügyi közszolgáltató vezetője által igazoltan a zökkenőmentes mliködéshez nélkülözhetetlen,
feltéve, ha az elrendelt feladatok teljesítésének idejében munkaképes állapotban van és amely feladatok ellátásában korábban -felügyelet mellett -jártasságot szerzett.
(2) Amennyiben a szakorvosjelölt az (J) bekezdés b) és e) pontja szerinti feladatait önként vállalt többletmunka keretében látja el, erre az időre az önként vállalt többletmunkára megállapított emelt összegli díjazásban kell részesíteni.
TOVÁBBI KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
Az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidejének beosztása
39. § Az oktatók, kutatók és tanárok munkaidejére vonatkozó szabályokat, a kötelező tanításra fordítandó időt - a szakszervezetek véleményének figyelembe vételével - a Foglalkoztatási Követelményrendszer, valamint az annak végrehajtására kiadott vonatkozó utasítások rendezik.
Az Egyetem közgyűjteményi tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazottak
munkaidejének beosztása
40. § (1) Felek rögzítík, hogy az Egyetem közgyűjteményi tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidejét a munkáltató az Mt. 93. § (1)-(2) bekezdései, a 94. § (1) bekezdése, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére kiadott 150/1992.(XI. 20) Kormányrendelet szerint köteles meghatározni.
(2) Az Egyetem közgyűjteményi tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidejét a munkáltatói jogkör gyakorlója négyhavi keretben jogosult meghatározni.
41. §
150/1992. (X/.20) Korm.rend. 12. § (4) Közművelődési intézmény 2. melléklet szerinti tudományos munkakörben foglalkoztatott:
a) tudományos munkatársnak minősülő közalkalmazottja a heti munkaidőkeret 80%-ának,
 |
b) a tudomátl)'(ok) kandidátusa, Ph.D., illetve DLA fokozattal rendelkező köza/kalmazotija a heti munkaidőkeret 70'Yo-ának,
e) tudomátl)'ok doktora fokozallal rende/ke::ö köza/kalmazot(ia a heti munkaidőkeret 60%-ának megfelelő időtartamban köteles a munkavégzés helyén tartó::.kodni.
42. §
III. FEJEZET
A MUNKAVÁLLALÓK DÍJAZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
43. § A közalkalmazott illetményét a Kjt. 60. -61. §-aiban, a 66. § (7)-(8) bekezdéseiben, jelen Kollektív Szerződésben, a Foglalkoztatási Követelményrendszerben, valamint a vonatkozó hatályos jogi szabályozásban foglaltak figyelembe vételével köteles a munkáltató megállapítani.
Kjt. 60. § E törvény biztosítja a közalkalmazott számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét.
Kjt. 61. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
a) az „A"fizetési osztályba
aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
ab) a= alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
b) a „ B"fizetési osztályba ba)
bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
e) a „C"fizetési osztályba
ca) a „ B"fizetési osztály bh) ponijában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, eb)
cc) a középfokú végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, cd) az érettségi végzettséghez kötött munkakör;
d) a„ D"fizetési osztályba
da) a „C" fizetési osztály cb)-cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
db) a középiskolai végzettségei igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
e) a= .. E"fizetési osztályba
ea) a= egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,
eb) az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör;
f) az „F"fizetési osztályba
a főiskolai végzettséget és szakkép=ettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör;
g) a„ G"fizetési osztályba
a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör;
h) a „H"fizetési osztályba
ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat;
i) az ,. /" fizetési osztályba
ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló okle\•élhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban elöírí szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékzinek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember l-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és
szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember l-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);
j) a „J"ftzetési osztályba
ja) az egyetemi végzettséget és szakkép=ettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló tön•ény szerinti tudományos fokozat,
jb) a Mag)'ar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doJ..1ori cím.
(2) Az (1) bekezdésben említell iskolai végzettséget. illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. Ennek során a részszakképesítés és a szakképesítés-elágazás is szakképesítésnek, a szakképesités-ráépülés pedig szakképesítésre épülő szakképesítésnek tekintendő.
(3) Az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést az (1) bekezdés, valamint a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor felsőfokú szakképesítésnek. a középszintii szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni.
(4) Végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belülí megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam. amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyní. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
(5)
Kjt. 66.§ (7) Az (1)-(5) bekezdésben. a 66/A. § (1) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagi1 alkalmas minősítést kapott. -
Kjt. 66.§ (8) A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év e/teltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét - e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti - garantált mértékre kell csökkenteni.
A várakozási idő csökkentése
44. § (1) A fizetési fokozatok közötti várakozási időt egy évvel csökkenteni kell az SZMSZ 16. sz. mellékletében a Szenátus által adományozható kitüntetésekben, elismerésben részesülés esetén.
(2) A várakozási idő csökkentése során a munkáltató a Kjt. 65. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat köteles figyelembe venni.
Kjt. 65.§ (3) A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas s=ínvona/ú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell. ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült.
(4) A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet.
Illetménypótlékok
Vezetői pótlék
45. § A magasabb vezetö és a vezető beosztású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. Az adható pótlék mértékét a Kjt. 69. §-a, a 70. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak, valamint a Foglalkoztatási Követelményrendszer keretei között kell meghatározni. A vezetői pótlékok mértékét az Fkr. 147.§-a tartalmazza. A munkáltató az Fkr-ben magasabb vezetői, vezetői pótlékot a jogszabályban meghatározott értéken felül, illetve a jogszabályban meghatározott minimum-maximum értékek között a KSZ kötési jogosultsággal rendelkező szakszervezet egyetértésével állapíthat meg.
Kjl 69.§ Az e tön•ényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éi-es költségvetési törvény állapítja meg.
Kjl 70.§ (1) A meghízott vezetőt vezetői pótlék íl/eti meg.
(2) A pótlék mértéke - a) magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz ötszáz százaléka, - b) vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka.
(3) A pótlék mértékét a (2) hekezdéshenfoglalt keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg.
Vezetői illetmény-kiegészítés
45/A. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottak részére vezetői illetmény-kiegésztést állapíthat meg.
Egés7Séget károsító kockázattal járó munka címén fizetendő illetménypótlék
46. § A Kjt.72. § ( l )-(3) bekezdésében rögzített feltételek fennállta esetén a munkáltató az arra jogosult közalkalmazottaknak kockázati pótlékot fizet.
Kjl 72.§ (1) A közalkalmazott illetménypótlél..Ta jogosult, ha -
a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy -
b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg. amely a
közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.
(2) A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék mértéke a pótlékalap IOO'Y<ra.
A munkavégzés körülményeire tekintettel megállapított pótlék
47. § Az egészségügyi intézményben foglalkoztatott közalkalmazott részére a munkavégzés körülményeit figyelembe véve, a Kjt. 75.§ (l) bekezdése alapján a 356/2008. (XII.31.) Kormányrendelet 16. § (1) bekezdésében nevesített pótlékot köteles a munkáltató fizetni, amennyiben annak feltételei fennállnak.
35612008. (Xll.31.) Korm.rend. 16.§ (1) A közalkalmazottat a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint diagnosztikai, asszisztensi, traumatológiai, intenzív terápiás, infektológiai, pszichiátriai vagy ápolási illetménypótlék (a továbbiakban: pótlék) illeti meg.
(2) A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben - ideértve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos intézeteit, valamint az Országos Vérellátó Szolgálatot - a pótlék mértéke
a) a pótlékalap 150'Y<ra:
aa) aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló intenzív terápiás pótléka,
ab) traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyen.foglalkoztatott ápoló traumatológiai pótléka, ac) mütőbenfoglalkoztatoll műtős szakasszisztens asszisztensi pótléka,
h) a pótlékalap 120%-a:
ba) röntgenben dolgozó orvos, asszisztens diagnosztikai pótléka.
bb) röntgengép-javító műszerész diagnosztikai pótléka,
be) diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos. egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs. továbbá asszisztens diagnosztikai pótléka,
bd) traumatológiai osztályon foglalkoztatott valamennyi on•os traumatológiai pótléka, be) boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd infektológiai pótléka.
bj) vér és vérkészítmény előállítását végző orvos. egyéb egyetemi vagv főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens infeJ..tológiaipótléka,
bg) fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott on•os és egészségügyi szakdolgozó infel,,tológiai pótléka,
bh) pszichiátriai osztályon, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban dolgozó on-os, ápoló pszichiátriai pótléka,
bi) műszakbeos=tástól fiiggetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző ápolási pótléka,
bj) az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya sürgősségi pótléka, bk) szülészeti os=tályonfoglalkoztatott szülésznő asszisztensi pótléka, bl) műtőssegéd asszisztensi pótléka,
bm) mosodában, te(ies munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző infektológiai pótléka, esetében
c) a pótlékalap legalább 36o/o-a valamennyi ass=isztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (s:::ak) asszisztensi munkakörben dolgozó asszisztensi pótléka esetében.
Idegennyelv-tudási pótlék
48. § (1) Közalkalmazott idegennyelv- tudási pótlékra jogosult, amennyiben a pótlék megállapítására vonatkozó Kjt.74. §-ban rögzített feltételek fennállnak.
(2) Adott munkakör tekintetében az idegennyelv-tudás rendszeres használatának szükségességét a munkáltató a közvetlen munkahelyi vezető javaslata alapján állapítja meg.
(3) Nem jogosultak idegennyelv-tudási pótlékra az oktatói és a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak és a rezidensképzésben résztvevők.
(4) Az idegennyelvi szaktanszéken nem oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott - az egyéb jogosító feltételek fennállása esetén - csak a további (a tanszék által nem oktatott) nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján jogosult idegennyelv-tudási pótlékra.
(5) Az idegennyelv-tudási pótlékra annak azt a hónapot követő hónap első napjától jogosult a közalkalmazott, amelyikben a Kjt.74. § (3) bekezdésben említett bizonyítványt az Egyetem számára bemutatja.
(6) A második és további nyelvvizsgával rendelkező közalkalmazottak a (2) bekezdésben foglaltak szerint részesülhetnek idegennyelv-tudási pótlékban.
(7) A nem magyar anyanyelvű külföldi állampolgárságú közalkalmazottak esetében a magyar nyelvet idegen nyelvnek kell tekinteni.
(8) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosító munkakörök a PTE valamennyi önálló gazdálkodó szervezeti egységénél vezetői megbízással rendelkezők, valamint a külföldi hallgatókkal, külföldi oktatókkal, kutatókkal és egészségügyi ellátásban részesülőkkel munkaköri feladatként kapcsolatot tartó ügyvivő szakértők, ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak, orvosok és szakdolgozók.
(9) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelvek az EU hivatalos nyelvei, valamint azon országok hivatalos nyelvei, mely országokból PTE-n hallgató tanul, oktató, kutató vagy gyógyító munkát végez.
Kjt 74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegennyelv rendszeres használata indokolt.
(2) A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvi=sga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vag_l' azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
(4) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári. tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.
(5) A pótlék mértéke - a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka, - b)felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.
Eredményességi pótlék és oktatási pótlék
49. § (1) Az eredményességi pótlékra és oktatási pótlékra, valamint mértékére vonatkozó 150/1992. (Xl.20.) Konn. rendelet 20.§ (4), (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel szerződő felek az alábbiakról állapodnak meg.
A:z Egyetem közgyűjteményi tevékenységi körében foglalkoztatott közalkalmazottak részére a munkáltatói jogkör gyakorlója eredményességi pótlékot állapíthat meg.
(2) Eredményességi pótlék adható annak a közalkalmazottnak, aki tevékenységével az öt foglalkoztató kulturális intézmény működésének minőségét, eredményességét jelentős mértékben közvetlenül befolyásolja. Az eredményességi pótlék mértéke a pótlékalap 50 %-a.
(3) Az eredményességi pótlékot határozott időre kell megállapítani.
(4) Eredményességi pótlék állapítható meg az alábbi munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak:
a) fökönyvtáros,
b) könyvtáros,
e) szaktájékoztató,
d) könyvtári szakinformatikus,
e) könyvtári rendszerszervező,
f) segédkönyvtáros
g) könyvtáros asszisztens,
h) fölevéltáros,
i) levéltáros,
j) segédlevéltáros.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója oktatási pótlékot állapíthat meg annak a közalkalmazottnak, aki munkaköri feladatainak ellátása mellett hallgatók betanításával vagy gyakorlatának vezetésével foglalkozik.
(6) Az oktatási pótlék mértéke a pótlékalap 35 %-a.
(7) Oktatási pótlék állapítható meg a (4) bekezdésben meghatározott munkakörökben.
Kjt. 75. § (1) Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munka/e/tétel indokolja.
(2) A kolle!...1ív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.
(3) A (1) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mérték17 illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.
150/1992. (Xl. 20.) Korm. rendelet 20.§ (4) Eredményességi pótlék adható annak a közalkalmazottnak, aki tevékenységével az őt foglalkoztató kulturális intézmény működésének minőségét, eredményességét jelentős mértékben közvetlenül befolyásolja. A pótlék mértéke a Kjt. szerinti pótlékalap 253/o-503/o-a lehet.
150/1992. (Xl. 20.) Korm. rendelet 20.§ (6) Pótlék állapítható meg annak a közalkalmazottnak. aki munkaköri feladatainak ellátása mellett egyetemi vagy főiskolai hallgatók, szakközépiskolások, szakmunkástanulók vagy szakmai gyakorlatot végzők betanításával, gyakorlatának vezetésével foglalkozik. A pótlék mértéke a Kjt. 0 szerinti pótlékalap J53/o-35'Yo-a lehet.
50. §
51. §
52/A. §
53. §
54. §
Keresetkiegészítés
55. § A Kjt.77. § (1) bekezdésében, valamint a Fkr. 138.§-ában foglaltaknak megfelelően a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.
(2) Az eljárási szabályokat a vonatkozó kancellári utasítás tartalmazza.
KjL 77.§ (1) A közalkalmazoltat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, il/ell•e átmeneti többle{feladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán beliil egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.
(2) A keresetkiegészítés.feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
A rendkívüli munkavégzés díjazása
56. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a közalkalmazottra az Mt. 107. §-ában, 143. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni. Kinevezés szerinti illetményén felül a közalkalmazottat az e szakaszban meghatározott ellenértékek illetik meg
(2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidő-kereten felül végzett munkáért a közalkalmazottat szabadidő, illetve többletdijazás illeti meg a vonatkozó utasítás rendelkezéseinek megfelelően.
(3) Amennyiben a közalkalmazott szabadidőre jogosult, annak időtartama nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
(4) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a közalkalmazott másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
(5) A szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.
(6) Nem jogosult rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazásra:
a. a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazott,
b. az a közalkalmazott, aki munkaidejének beosztását, illetve felosztását maga határozza meg (kötetlen munkaidő).
ML 143. § (1) A munkavállalót a (2)-(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén fe/iil illeti meg.
(2) A m11nknvállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra i•onatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkiviili munkaidőben,
h) a munkaidőkereten.felül vagy
e) az elszámolási időszakon/elül végzett munka esetén.
(3) A szabadidő nem lehel kevesebb az elrendelt rendkivüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
(5) Munkaszüneti napra elrendelt rendkfviili munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (4)
bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.
(6) A szabadidőt vagy a (4) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ellő/ eltérően munkaidökerelen felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
(7) A felek megállapodáw alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik
napjáig kell kiadni
A munkaszüneti napon végzett munka díjazása, az egészségügy speciális szabályai a pihenőnapi és az általános munkarend szerinti pihenőnapi munkavégzés esetén
57. § ( l) Munkaszüneti napon munkát végző közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatban az Mt.102.§ (1), 139. § (1)-(3) bekezdésében, Mt. 140. § (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint köteles a munkáltató eljárni.
57/A. § Az Egyetem egészségügyi intézményénél foglalkoztatott közalkalmazottak munkaszüneti napon végzett feladatellátása esetén az Eütev. 13/B. § (2) -(3) és (5) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
58. §
Mt. 102. §(/)Munkaszüneti nap:január /., március 15., húsvéthétfő, május/., pünkösdhétfő, augusztus 20..
október 23., november 1. és december 25-26.
Mt. 139.§ (/) A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén/elül illeti meg.
(2) A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére.
(3) A bérpóllék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét - a 136. § (3) bekezdéstől eltérően -
a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani
Mt.140.§
(1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (/) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározottfe/té/e/ek alapján kötelezhető, továbbá
b) a rendkívüli munkaidőre
ha) az a) pontban meghatározott munkavállalónak.
bb) ha a munkavállaló a 101. § {]) bekezdés alapján rendes munkaidőben tőrténő munkavégzésre nem kötelezhető.
(2) A munkavállalót munkas=iineti napon törlénő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg.
(3) A (2) bekezdés szerinli bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.
Eütev. 13/B. §
(2) Ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet az egészségügyi dolgozóra irányadó munkaidő beosztás szerinti heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon látott el, akkor - az (1) bekezdés b) vagy e) pontja alapján irányadó ügyeleti díjon túl - elsősorban másik pihenőnap kiadásával va , legalább az adott naptári napon teljesített egészségügyi ügyele1tel azonos tartamú pihenőidővel kell kompenzálni. Ha a munkáltató kivételes esetekben, objektív munkaszervezési okokból másik pihenőnapot (pihenőidőt) kiadni nem /ud,
a) az e napot is érintő egészségügyi ügyelet minden munkaórája után - az (1) bekezdés b) va , e) pontja alapján irányadó ügyeleti dij helyett - az alkalmazott egés=ségügyi dolgozóra irányadó, heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra járó ügyeleti díj 50?/er-kal emelt összegét meg kel/fizetni, és
b) az egészségügyi dolgozó részére - az Mt. 105.§ és 106.§-ának alkalmazása körében - a kiesett heti pihenőnap (pihenőidő) napját követő naptól számított hét naptári napon belül kell legalább 24 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidot biztosítani.
(3) Az (]) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az Mt. 97.§ (2) bekezdésében foglalt általános munkarend szerinti heti pihenonapra eső rendes munkaidőben elrendelt egészségügyi ügyelet után az alkalmazott egészségügyi dolgozót az egészségügyi ügyelet idejére járó munkabérén, illetményén felül 50o/1r os mértékzi ügyeleti pótlék illeti meg.
(4) Az egészségügyi ügyelet díjazására az Mt.143.§ (1) bekezdés b) és e) pon(ja nem alkalmazható.
(5) A 12/F. § (2) bekezdése szerint beosztott egészségügyi ügyelet esetében a 12 órát meghaladó napi munkaidőre
a) a 14/A. § szerint jár díjazás abban az esetben, ha azt az egészségügyi dolgozó önként vállalt többletmunka ként teljesíti,
b) minden más esetben az egészségügyi dolgozóra egyébként irányadó ügyeleti díj - ideértve a (2) bekezdés alapján megállapított díjat is - 50o/1rkal megemelt mértékben jár, vagy- ha az egészségügyi ügyelet ellátására rendes munkaidő terhére kerül sor - 50'Y!r0s pótlék jár.
Éjszakai pótlék
59. § Éjszakai munkavégzés (22.00 - 6.00) esetén a közalkalmazottak az Mt. 142. §-ban foglaltaknak megfelelően, illetve az egészségügyi intézmény egészségUgyí tevékenységet végzői az Eütev. 14/B.§
a) pontjában foglaltak alapján jogosultak a díjazásra.
Mt. 142. § A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivive - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.
Eütev. 14/B. § (1) Az Mt. 141. és 142.§ában foglaltaktól eltérően. az egészségügyi dolgozót és az
egészségügyben dolgozót
a) ab) és e) pontban meghatározott munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás kivételivel a 22-06 óra közötti munkavégzés esetén tizenöt százalékos éjszakai pótlék,
b) több műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a 14-22 óra közölli munkavégzés idejére tizenöt százalékos délutáni műszakpótlék, a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére ham1inc százalékos éjszakai műszakpótlék,
e) a megszakítás nélkül müködő egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a 14-22 óra közötti munkavégzés idejére húsz százalékos délutáni műszakpótlék és a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére negyven százalékos éjszakai műszakpótlék
illeti meg.
(2) Az(}) bekezdés alkalmazásában több műszakos a munkaidő beosztás, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.
Bérpótlék (műszakpótlék), nem egészségügyi ügyelet, készenlét
60. § (1) Műszak szerinti beosztásban dolgozó közalkalmazott bérpótlékát (műszakpótlék) az Mt. 141.
§-a, az ügyelet és a készenlét díjazását fó szabály szerint az Mt. 144. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint fizeti a munkáltató.
(2) Az (l) -ban foglaltaktól eltéröen a műszaki és informatikai készenlét díja a közalkalmazott egy órára jutó illetményének 25 %-a a teljesített készenlét óráival szorozva (Mt. 144. § () )).
(3) A műszaki ügyelet díja, amennyiben az ügyelet alatti munkavégzés tartama mérhető:
a) a műszaki ügyelet órái szorozva 40% ügyeleti dijjal (Mt. 144. § (1)) hozzáadva a műszaki ügyelet alatt teljesített túlmunka óráinak és az túlmunka díjnak szorzatát (Mt. 143. § (1), KSZ
56. §),
b) amennyiben az a) pont szerinti összeg nem éri el az ügyeleti órák számának és az ügyeletet teljesítő egy órára jutó illetménye 100 %-ának szorzataként számolt összeget, úgy azt ez utóbbi összegre kell kiegészíteni.
(4) Ha a műszaki ügyeletet, illetve a készenlétet teljesítő közalkalmazottat munkára veszik igénybe, a munkavégzés időtartamára a Kollektív Szerződés 56. § -a szerint jogosult ellenértékre.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyi intézmény egészségügyi tevékenységet végzőit megillető műszakpótlékra az Eütev. 14/8.§ (1) b)-c) pontjai az irányadók.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a folytonos (megszakítás nélküli) munkarendben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében az az éjszakai műszakban történő munkavégzésért járó műszakpótlék mértéke az Mt. 141.§ (1) bekezdésben és az Eütev. 14/B.§ (1) e) pontjában rögzítettektől eltérően 50 %.
Mt. 141.§ (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
Mt. 144.§ (1) Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.
(2) Munkavégzés esetén bérpótlék a 139-143. § szerint jár.
(3) Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető. - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően -
ötven százalék bérpótlék jár.
Eütev. 14/B. § (1) Az Mt. 141. és 142.§ában foglaltaktól eltérően, az egészségügy; dolgozót és az egészségügyben dolgozót
a) ab) és e) pontban meghatározott munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás kivételével a 22-06 óra
közötti munkavégzés esetén tizenöt százalékos éjszakai pótlék,
b) több műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalko=tatás esetén a 14-22 óra közötti munkavégzés idejére üzenöt százalékos délutáni műszakpótlék. a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére hanninc százalékos éjszaka; műszakpótlék,
c) a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a 14-22 óra közötti munkavégzés idejére húsz százalékos délutáni műszakpótlék és a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére negyven százalékos éjszakai műszakpótlék illeti meg.
Az egészségügyi ügyelet, készenlét díjazása
61. § ( I) Szerződő felek rögzítik, hogy a közalkalmazott által egészségügyi ügyelet és készenlét ellátása esetén az Eütev. 13/A. § (1) -(2) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazzák.
(2) Az egészségügyi ügyeleti illetve készenléti szolgálat ellátásáért a közalkalmazottat ügyeleti illetve készenléti díj illeti meg, melynek mértékét felek az alábbiak szerint határozzák meg:
(3) Az egészségügyi ügyeleti díj valamennyi munkaköri csoportban valamennyi ügyeletet ellátó esetében:
a) a hat havi átlagban kötelezően ellátandó ügyelet díjának mértéke, az illetmény egy órára eső összegének 130 %-a szorozva az ügyeleti órák számával,
b) az önkéntesen vállalt egészségügyi ügyelet ellátása esetében, az illetmény egy órára eső összegének 130 %-ának 50 %-al megemelt összege (195 %) szorozva az ügyeleti órák számával.
(4) Az egészségügyi készenléti díj mértéke a készenlét minden órájára az alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 25%-a. A készenlét során elrendelt munkavégzés díjazására bérpótlék illeti meg a közalkalmazottat azzal, hogy a munkavégzés időtartamának kezdetét az alkalmazott egészségügyi dolgozó értesítésétől kell számítani.
Eütev. 13/A. § ( /) Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazott egészségügyi dolgozót ügyeleti dij", illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét kollektív szerződés vagy a felek
megállapodása határozza meg azzal, hogy az ügyeleti díj mértéke kollektív szerződés i•agy a felek megállapodása alapján sem lehet a 13/B. és a 14. §-ban megállapítottnál alacsonyabb.
(2) Az Mt. 145. §-a alapján pótlékot is magában foglaló alaphér, illetve pót/ékátalány alkalmazására nem kerülhet sor.
Jutalom
62. § (1) Szerzödö felek rögzítik, hogy a munkáltató a Kjt. 77. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a
(2) - (8) bekezdésben meghatározott feltételek mellett jutalomban részesítheti a közalkalmazottat.
(2) Az Egyetem egészét érintő többletfeladat teljesítésére a rektor, a rektor helyettesek és a kancellár a meghatározott keret terhére céljutalmat tűzhet ki.
(3) A céljutalmat írásban kell kitüzni, a feladat és a teljesítési határidő pontos megjelölésével. A jutalom csak a feladat határidőre történő, maradéktalan elvégzése esetén fizethető ki, kivéve, ha a teljesítés elmaradása nem a közalkalmazott munkavégzése miatt következett be, ekkor a teljesítésnek megfelelő részarányos jutalom jár.
(4) A karok és önálló szervezetek a saját keretükből fizethetnek jutalmat.
(5) Jutalmazásra a jelen § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározottakon kívül csak rendkívül indokolt esetben kerülhet sor.
(6) Az önálló szervezeti egység vezetője más önálló szervezeti egység közalkalmazottját 1s jutalmazhatja a közalkalmazott munkáltatójának előzetes írásos tájékoztatási kötelezettsége mellett.
(7) Nyugdíjba vonuláskor - amennyiben közalkalmazotti jogviszonya megszűnik - a közalkalmazott számára
a. az Egyetemen és jogelődjénél eltöltött 25 éves folyamatos közalkalmazotti jogviszony után 1 havi alapílletmény;
b. az Egyetemen és jogelődjénél eltöltött 30 éves folyamatos közalkalmazotti jogviszony után 2 havi alapilletmény
állapítható meg. A juttatás forrását a foglalkoztató szervezeti egység biztosítja. A kifizetés feltétele, hogy a jogviszony megszűnés időpontjában a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül és nem kerül visszafoglalkoztatásra.
(8) A Klinikai Központ ösztönző rendszere keretében a közvetlen betegellátásban részt vevők számára, a 2013. december 31-ig hatályos Kollektív Szerződésben ápolási minőségi pótlék címen megállapított 2013. évi éves keretösszeggel megegyező jutalom csak a Klinikai Központ bértömege csökkenésének arányában csökkenthető.
Kjt. 77.§ (3) A kiemelkedő. illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottal a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott l..inevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.
Jubileumi jutalom
63. § Közalkalmazottat megillető jubileumi jutalomra a Kjt. 78. § (1)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Kjt. 78. § (1) A hus=onöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.
(2) A jubileumi jutalom:
a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
b) harminc é,· közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
e) negvven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.
(3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (]) bekezdés d) pontja alapján szünik meg, reszere a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.
(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkivüli felmentés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpon!iában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294.§ (I) bekezdés g) pont] vagy felmentésére a 30. §
(4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
(5) A (4) bekezdésben szerepló rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kelt akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya e/halálozása miatt szűnik meg.
Illetményelőleg
64. § (1) Az Egyetem a közalkalmazott kérelmére a közalkalmazottnak kamatmentes illetmény előleget nyújthat.
(2) Az illetményelőleg összege nem haladhatja meg a közalkalmazott tárgyhavi bruttó illetményének összegét.
(3) Az illetményelöleg évente legfeljebb egyszer vehető fel, a közalkalmazott két illetményelőlegének számfejtése között, legalább 12 hónapnak el kell telnie.
(4) Határozott idejű jogviszony esetén, illetményelőleg úgy adható, hogy a levonások a határozott idő lejártáig teljesüljenek.
(5) Illetményelőleg annak a közalkalmazottnak folyósítható, aki legalább egy éves egyetemi főállású alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.
(6) Az illetményelőleg folyósításának további feltétele, hogy az igénylő bérét ne terhelje letiltás, továbbá nem lehet GYES-en, GYED-en, tartós táppénzen, fizetés nélküli szabadságon, egyéb tartós távolléten.
(7) Az Egyetem által nyújtott illetményelöleget legfeljebb hat havi egyenlő részletekben kell levonni a közalkalmazott esedékes illetményéből. A közalkalmazott kérelmére ennél rövidebb visszafizetési időszak is engedélyezhető.
(8) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony a (3) bekezdésben meghatározott időszak előtt megszűnik, úgy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig az illetményelőleg fennmaradó részét egy összegben köteles az egyetem részére megfizetni.
(9) Az illetményelőleg nyújtását a szervezeti egység vezetője engedélyezi a humánpolitikai igazgató ellenjegyzésével.
Az illetmények kifizetése
65. § (1) Az Egyetem az illetményt és egyéb járandóságokat az Mt. 157. § (l) bekezdésében rögzítettek figyelembe vételével, a közalkalmazott által megjelölt pénzintézetnél vezetett folyószámlára utalja.
(2) A változó bérek a teljesítés hónapjában keriilnek elszámolásra és számfejtésre, a kifizetés igy a teljesítést követő hónap bérfizetésnél esedékes.
ML 157. § ( J) A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik naP.iáig ki kell fi=etni.
IV. FEJEZET
A KÖZALKALMAZOTT RÉSZÉRE JÁRÓ SWCIÁLIS ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK,
KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK
66. § (1) Az Egyetem éves költségvetésében meg kell határozni a jóléti és szociális célokra fordítható forrásokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jóléti és szociális célokra fordítható forrásokról a kancellár a Kollektív Szerződés kötésére jogosult Szakszervezetet előzetesen tájékoztatja.
(3)
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jóléti és szociális célú források az alábbi célokra fordíthatók:
a. lakásépítési, felújítási és vásárlási hozzájárulás,
b. közalkalmazottak üdülésének támogatása,
c. segélyezés.
(5) Az Egyetem éves költségvetésében meghatározott, jóléti és szociális források felosztására a Kollektív Szerződés kötésére jogosult Szakszervezet a PTE-n képviselettel rendelkező szakszervezetekkel egyeztetve tesz javaslatot a munkáltatónak. A Munka Törvénykönyve 263. §-a alapján a munkáltató és a Közalkalmazotti Tanács közösen dönt - a jóléti és szociális célú pénzeszközök felhasználása tekintetében.
67. § Amennyiben az Egyetem költségvetése lehetővé teszi, a Munkáltató cafeteria rendszert működtet. A PTE segélyezési szabályait a vonatkozó rektori és kancellári együttes utasítás tartalmazza.
Alkalmazotti étkeztetés
68. § Az Egyetem az alkalmazottak számára az étkezés lehetőségét az 3. számú mellékletben felsorolt telephelyeken biztosítja.
Lakásépítési, felújítási és vásárlási támogatás
69. § (l) Az Egyetem által a közalkalmazott részére juttatható lakásépítési, felújítási és vásárlási célú kamatmentes kölcsönre vonatkozó rendelkezéseket a Kollektív Szerződés 5. számú melléklete tartalmazza.
(2) A Kollektív Szerződés hatályba lépését megelőzően nyújtott támogatásokra a támogatás nyújtásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni a támogatás (kölcsön) időtartamának lejártáig.
Munkaruha-juttatás
70. § Az Egyetem által a közalkalmazott részére nyújtható munkaruha-juttatásra vonatkozó rendelkezéseket a Kollektív Szerződés 4. számú, 4/A. és 4/B. számú melléklete tartalmazza.
Védőruha-juttatás
70/A. § A PTE Munkavédelmi Szabályzata rögzíti a védöruhajuttatás rendjét.
A munkába járással és a munkavégzéssel kapcsolatos költségek megtérítése
71. § A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítésére a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
39/2010. (Il.26.) Korm. rend. 1. §(])A rendelet hatálya kiterjed a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
I. törvény (a továbbiakban:Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tön•ény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) munkába járás:
aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely. valamint a munkavégzés helye kö=ött munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni;
b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás;
e) hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő beosztás esetén legfe(jebb havonta néwszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás;
d) lakóhely: annak a Mawarország, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik;
e) tartózkodási hely: annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a cime, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik;
j) munkavállaló: a magyar állampolgár és az EGT-állam polgára;
g) hosszú várakozás: az az időtartam. amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely a= út megtételéhez szükséges időt meghaladja;
h) gyermek: az Mt. 294. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szemé(v.
3. § (1) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló telj·es ání, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazas1 kedi•ezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett ání bérlet vagy menetjegy árának (2)-(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos kö=forgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbus::.járaton,
e) elővárosi vasúton (HÉV-en),
d) menetrend szerint közlekedő hajón. kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás cé(jából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
(2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86'Yo-a.
(3) A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 863/o-a, legfeljebb havonta
a) 2010-ben 30 OOO forint,
b) 201l-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és kőzzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege.
(4) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés e rendeletben meghatározott felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter 2011-tő/ kezdődően minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi.
4. § (]) A munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyetf a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25.§ (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
e) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának. valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyalékossága mialt nem képes közösségi közlekedési járműve/ igénybe venni, ideér/Ve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294.§ (]) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
(2) A költségtérítést az Szja ti•. 25.§ (2) bekezdésében meghatározofl összeg és az (1) bekezdésben meghatározott összeg kü/önbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az (}) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.
5. § A munkáltató a 4. § e) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
7. § A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagi• a tartózkodási helyéről történik-e.
A közalkalmazottak üdülésének támogatása
72. § (1) Az Egyetem a közalkalmazottak üdülését
a. a Szakszervezet tulajdonában lévő ingatlanok, és az Egyetem kezelésében levő ingatlanok rendelkezésére bocsátásával,
b. pénzbeli támogatás útján biztosítja.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott célokra fordítható forrásokat az Egyetem éves költségvetésében kell biztosítani.
(3) A (2) bekezdésben említett források felhasználásról a Kollektív Szerződés kötésre jogosult Szakszervezet a PTE-n képviselettel rendelkező szakszervezetekkel egyeztetve, a Közalkalmazotti Tanáccsal egyetértésben dönt.
73. §
74. §
Könyvtárhasználat
75. § (1) Az Egyetem közalkalmazottai jogosultak az Egyetemi Könyvtár kedvezményes beiratkozási (regisztrációs) díj eJlenében történő használatára.
(2) A könyvtár kedvezményes beiratkozási (regisztrációs) díj ellenében történő használata nem terjed ki azokra a szolgáltatásokra, amelyek a Könyvtárhasználati szabályzat szerint külön térítési díjkötelesek.
Egyéb juttatások
76. § Amennyiben az Egyetem vagy az önálló szervezeti egység szabályzatában díjat vagy kitüntetést alapít, úgy a díjazottnak vagy kitüntetettnek járó pénzbeli juttatás mértékét a hivatkozott kari vagy egyetemi szabályzatban kell megállapítani.
Gyermekintézmények igénybevétele
77. § (1) Az Egyetem a közalkalmazottak gyermekeinek elhelyezésére óvodát és bölcsődét működtet.
(2) Az óvoda és bölcsőde férőhelyei:
Óvoda Bölcsőde
100 fő
44 fő
(3) Az óvoda és a bölcsőde térítési díja a Kollektív Szerződés kötésére jogosult Szakszervezet egyetértésével állapítandó meg, a vonatkozó jogszabályi keretek között. A térítési díj mértékéről az ellátást igénybevevöket az óvodák és bölcsődék a helyben szokásos módon tájékoztatják.
(4) A gyermekintézményekbe történő felvételt és az intézmény működési rendjét a bölcsőde, óvoda működési szabályzata tartalmazza.
Nővérotthon
78. § (1) Az Egyetem az egészségügyi szakdolgozók részére növérotthont tart fenn.
(2) A növérotthon működését, az itt történő elhelyezést és a térítési díjakat a nővérotthon Működési Szabályzata, és a Házirend tartalmazza, amely a Kollektív Szerződés kötésére jogosult Szakszervezet egyetértésével hatályos.
Szolgálati lakás
79. § Az Egyetem a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló, átmeneti lakásproblémákkal küzdő személyeknek, munkaköri feladataik ellátásnak megkönnyítése céljából, meghatározott időre és feltételekkel szolgálati lakásbérleti jogot biztosít. A bérbevétel szabályait, a Pécsi Tudományegyetem tulajdonában, illetve kezelésében lévő szolgálati lakások bérbeadásáról szóló Rektori Utasítás tartalmazza.
Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele
80. § (1) Az Egyetem a foglalkozás- egészségügyi ellátást térítésmentesen biztosítja.
(2) Az Egyetem közalkalmazottai a betegellátásban lehetőség szerint sorrendi elsőbbséget élveznek.
Sportlétesítmények igénybevétele
81. § Az Egyetem közalkalmazottai az egyetemi sportlétesítményeket a minimális bérleti díjakról szóló vonatkozó rektori utasításban meghatározott díjazás ellenében, kedvezményesen vehetik igénybe.
V. RÉSZ
A közalkalmazottak kártérítési felelőssége
82. § A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben okozott kár megtérítésére, a Kjt. 82. § - 83. §- ában, valamint az Mt. 179. §- 190. §- aiban foglalt, valamint az Nftv. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Kjt. 82. § (1) A magasabb vezeto a vezetöi tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel.
(2) A magasabb vezeto, ha e közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg - az Mt 84§ (1)-(2)
bekezdésébenfogla/taktól eltérően - hathavi távolléti díjával felel.
Nftv 37. § (9) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozoll károkért teljes mértékben felel. A magasabb ve=eto a vezetoi tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetoi tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a nem vezetői tevékenység során okozott gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.
Kjt. 83. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelösségére szóló rendelkezései (XIII. ésXJV.) közül a 178.§ és a 191.§ nem alkalmazható.
(2) A cselekvőképtelen közalkalmazott esetén a 81-82. § nem alkalmazható.
Mt. 179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt. amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
(5) A kár megtérítésére a 177. §-banfoglalt rendelkezést kell alkalmazni.
Mt. 180. § (]) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezell hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéról elháríthatatlan ok idézte elő.
(3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történö átadásánál a jegyzéket vagJ' elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja a= átvevöt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.
(4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (3) bekezdésben foglaltak szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értél,,1árgy tekintetében.
(5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt.
(6) Ha a megőrzésre átadofl dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Mt. 181. § (1) A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik.
(2) A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik. ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.
{3) A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek.
(4) Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták.
Mt. 182. § (1) A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül.felel.
(2) A leltárhiányért való felelősség feltétele
a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
c) a /eltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolítoll, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megá/lapitása, továbbá
dJ legalább a leltáridőszak felében az adott munkahe(ven történő munkavégzés.
(3) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben va.[}' munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájároljon.
Mt. 183. § (1) A leltárhiány az értékesítésre,forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a tennészetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt.forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.
(2) A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közölli tartam.
Mt. 184. § ( I) A leltárfe/elősségi megállapodást írásba kell foglalni.
(2) A megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, ame(vért a munkavállaló felelősséggel tartozik.
(3) Csoportos /eltárfe/elősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli. A megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.
(4) A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli.
(5) A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást.
Mt. 185. § (l) A munkáltató állapítja meg
a) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy
a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el.
b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,
c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabá(vait,
d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét,
e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.
(2) A munkavállalót az (1) bekezdés szerint meghatározott feltételekről a leltár.felelősségi megállapodás megkőtését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően írásban tájékoztatni kell.
(3) Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfe/e/ősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki.
(4) A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, a munkavállalót - kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell hallgatni.
Mt. 186. § {I) A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló - a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a leltárhiány teljes összegéért felel.
(2) A munkavállaló legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.
(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötőtt munkavállalók tcívolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltár.felelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók kőzötfi megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos
/eltárfele/ősségi megállapodás a.felelősség megosztásáJ nem rendezi.
ML 187. § A felelősség VU.[}' a kártérítés mértékének megállapításánáljig},elembe kell venni az eset összes körülményeit, így kiilőnősen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszer11 kezelést befolyásolhatták. ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.
Mt. 188. § A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság vagy a bfróságjogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.
Mt. 189. § (I) A.felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha
a) munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy ham,adik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy
b) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi.
(2) A biztosíték összege nem haladhatja meg a mrmkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését.
(3) A munkáltató a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon köteles az általa választo/1 hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni.
(4) A munkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul köteles a munkavállalónak visszafizetni, ha
a) a munkaköre megváltozásával az(}) bekezdéshenfogla!tfeltétel vagy
h) a munkaviszonya megszűnik.
(5) A bi=tosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére a munkabérből való levonás s:abályai szerint használható fel.
ML 190. § A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során ldUönösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli
VI. RÉSZ
A MUNKAVÁLLALÓ VÉTKES KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI
82/A.§ (1) A közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségnek a közalkalmazott által történő vétkes megszegése esetére a munkáltató a közalkalmazottal szemben az alábbi hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
1) írásbeli figyelmeztetés,
2) illetmény, munkáltatói hatáskörű illetménykiegészítés meghatározott időre szóló csökkentése, illetve megvonása,
3) béren kívüli juttatás meghatározott időre szóló csökkentése, illetve megvonása.
A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény alkalmazása a (2) bekezdés szerinti határozott időtartamra lehetséges és összességében nem haladhatja meg a közalkalmazott - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - kinevezés szerinti illetménye egyhavi összegét.
(2) A hátrányos jogkövetkezményt az ügy súlyára, körülményeire, jellegére, gyakoriságára, az eset összes körülményének vizsgálatára tekintettel kell kiszabni. Egy eljárásban együttesen legfeljebb két hátrányos jogkövetkezmény szabható ki, amelyek közül az egyik az írásbeli figyelmeztetés. A hátrányos jogkövetkezmények hatálya határozott időre, a határozat közlésétől számított egyéves, kiemelten súlyos kötelezettségszegés esetén legfeljebb kétéves időszakra szólhat (két naptári évre járó juttatásokra vonatkozhat).
(3) A munkáltatói jogkör gyakorló a 82/B§.-ban meghatározott eljárás lefolytatása nélkül is írásbeli figyelmeztetésben részesítheti a közalkalmazottat. Ennek feltétele, hogy a tényállás egyszerűen megítélhetö legyen és a közalkalmazott a kötelezettségszegést elismerje.
82/B.§ (1) Az eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlója indíthatja meg az okról való tudomásszerzéstöl számított 15 napon belül, legfeljebb azonban a vétkes kötelezettségszegés elkövetésétől számított 8
hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévülési idején belül. Az eljárás lefolytatására a munkáltató vizsgálót vagy vizsgálóbizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) is kijelölhet. A vizsgálóbizottságban az eljárás alá vont személy közalkalmazotti jogviszonyának módosítására, megszüntetésére jogosult vezető és helyettese nem vehet részt.
(2) Az eljárás megindításával egyidejűleg egyidejűleg a közalkalmazottat írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eljárás megindításának tényét, a kötelezettségszegés megjelölését, valamint a vizsgáló nevét. Vizsgálóként az eljárás alá vont közalkalmazottnál magasabb beosztású közalkalmazott (vagy legalább vele azonos beosztású közalkalmazott) jelölhető ki azzal, hogy e személy a közalkalmazott közvetlen felettese nem lehet. A vizsgáló a kijelölés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni, mely időtartam indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbítható.
(3) A közalkalmazott az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe, illetve a közalkalmazott kérelme alapján az eljárásban a munkáltatónál működő szakszervezet képviselője is részt vehet.
(4) A vizsgáló a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, ennek keretében meghallgatja a vizsgálat alá vont személyt, tanúkat hallgathat meg, iratokat és más bizonyítékokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat. A közalkalmazottat a személyes meghallgatás helyéről és időpontjáról a meghallgatás előtt 3 munkanappal értesíteni kell.
(5) Ha a meghallgatáson a közalkalmazott vagy képviselője igazolt akadályoztatása miatt nem tud megjelenni, a munkáltatói jogkör gyakorló a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait írásban közli a közalkalmazottal. Az írásbeli értesítéssel egyidejűleg - 8 napos határidő kitűzésével - felhívja a közalkalmazottat arra, hogy a megállapításokkal kapcsolatban írásban védekezést terjeszthet elő, illetve azzal kapcsolatban észrevételeket tehet. Amennyiben a közalkalmazott a megjelölt határidőn belül védekezést (észrevételt) nem terjeszt elő, a munkáltatói jogkör gyakorló a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján hoz határozatot.
(6) A közalkalmazott és képviselője számára lehetőséget kell adni, hogy kifejtse az álláspontját, a bizonyítékait bemutassa, továbbá biztosítani kell számára, hogy megismerje az üggyel kapcsolatos - rá vonatkozó - bizonyítékokat (a tanúk vallomását), illetve az ügy iratait (szakértői vélemény, szemle jegyzőkönyv stb.), azokra észrevételt tehessen, illetve további bizonyítást javasolhasson. A közalkalmazott védekezéséről, a meghallgatásról, illetve a lefolytatott bizonyításokról feljegyzést kell készíteni.
(7) Amennyiben a vizsgáló a közalkalmazott vétkes kötelezettségszegését megállapítja, erről indokolt határozatot hoz. A munkáltató az ügy érdeméről a vizsgáló előterjesztésétől számított 15 napon belül határoz. Ha a munkáltatói jogkör gyakorló szükségesnek tartja, további bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá meghallgathatja az eljárás alá vont közalkalmazottat, a vizsgálót, melyről feljegyzést kell készíteni. Ha a közalkalmazott ezen a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg és a távolmaradását nem menti ki, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által felvetett észrevételekre védekezését a megadott határidőn belül nem terjeszti elö, akkor a munkáltatói jogkör gyakorló a döntését - a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján - ennek hiányában is jogosult meghozni.
(8) Amennyiben a vizsgáló a közalkalmazott vétkes kötelezettségszegését nem állapította meg vagy a vétkes kötelezettségszegés óta több mint egy év telt el, vagy a közalkalmazott felelősségre vonását kizáró ok áll fenn, akkor az eljárást meg kell szüntetni és erről írásbeli, indokolt határozatban kell a közalkalmazottat és munkáltatót értesíteni.
(9) A (7) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell a megállapított tényállást, a kötelezettségszegéssel kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait, a kiszabott jogkövetkezményt (a jogkövetkezmény hatályának megjelölésével, illetve juttatás csökkentése esetén
a mérték pontos meghatározásával), a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatást. A határozatot a közalkalmazott és -amennyiben az eljárásban volt - képviselője részére kézbesíteni kell.
ML56. § ( I) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés mgy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szer=ődés hatá(va alatt - munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.
(2) Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő. annakfeltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A mgyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét.
(3) A hátrémyosjogkövetkezmény alkalmazása során a 78. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl.
(5) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kel/foglalni és indokolni kell."
VII. RÉSZ MUNKAÜGYI VITA
83. § (1) A kollektív munkaügyi viták rendezése céljából a felek egyeztető bizottságot hozhatnak létre.
(2) A bizottság tagjai a felek azonos számú képviselői; a bizottság elnöke a felek által a bizottság tagjai közül megválasztott személy.
(3) A bizottságban a felek egy-egy szakértője is részt vehet.
(4) A bizottság döntéseit egyhangú szavazással hozza.
VIII. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
84. § A Kollektív Szerződés Egyetem által történő aláírásához a Szenátus előzetes hozzájárulása szükséges.
85. § A Kollektív Szerződés módosítása 2014. január 1. napján lép hatályba. Pécs, 2014.január 9.
Dr. Bódis József rektor
Illés József IESZ
A Szenátus a Kollektív Szerződés módosítását a 2013. december 19-ei ülésén a 227/2013. (XII.19.) számú határozatával fogadta el.
86. § A Kollektív Szerződés módosítása - a 4/A és 4/B mellékletek kivételével - 2017.03.01. napján lép hatályba. A 4/A és 4/B mellékletek 2018.01.01. napjával lépnek hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 4. sz. melléklet.
Pécs, 2017.02.10.
Í> i; 0,,14 ,i,ieiUi ;,11;,1.
|
./1
l1-:..:..; ···'•+.
..................\.,...................
|
IE E Integrált
észs ügyi Szakszervezet
7624 Pécs, Szigetí út 12. Adószám; 19027917•2·02
A Kollektív Szerz J°és mó.§.( sát határozatával fogadta.,el. ·
\..
2017. február 9-i ülésén 7/2017. (02.09.) számú
1. számú melléklet
3. számú melléklet
A Pécsi Tudományegyetem az alábbi helyszíneken biztosítja az étkezés lehetőségét alkalmazottai számára:
1. Janus Pannonius Klinikai Tömb Ifjúság útja,
2. ÁOK Elméleti Tömb, Szigeti út 12.,
3. Akác utcai Klinikai Tömb, Akác út,
4. Fogászati Klinika, Dischka Gy. utca 4.,
5. Fül-Orr-Gége, Urológia Klinika, Munkácsy M. utca 2.,
6. Szülészeti Klinika, Édesanyák útja 1.,
7. II. sz. Belklinika, Ifjúság útja,
8. Gyennekgyógyászati Klinika, Bajnok utca 2.,
9. BTK TTK Tömb Ifjúság útja,
10. ÁJK KTK Tömb Rákóczi út 80.,
11. KPVK Szekszárd, Rákóczi út 1.
12. Rákóczi úti tömb
13. Nyár utcai telephely
4. számú melléklet
A munkaruha juttatás szabályai
1. § (1) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónak munkaruhát adhat.
A munkaruha juttatás szabályainak megállapításával a munkáltató célja, hogy részletesen szabályozza az egyes juttatási alanyok körét, a jogosultság köriilményeit, továbbá a juttatások igénybevételének módját.
(2) Nem jogosult munkaruhára a más munkáltató állományába tartozó, de az egyetemen egyéb munkavégzésre irányuló jogvíszonyalapján munkát végzőkre.
(3)
2. § Fogalmi meghatározások:
a) munkaruha: munkavégzéshez biztosított ruházat, melyet a munkáltató a jogszabályi előírások alapján biztosít.
b) munkacipö: olyan lábbeli, amelynek feladata, hogy mind az álló munkakörben, mind pedig az átlagon felüli járást igénylő munkában csökkentse a láb statikai túlterhelését és ezzel a korai elfáradást. Statikai szempontból nem megfelelő, ha a munkacipő sarokrész felett és az orr-részen kivágott, mert a legfontosabb megtámasztási pontokon nem támasztják meg a lábat. (A munkacipő nem lehet nyitott.)
c) kihordási idő: a munkaruha elhasználódására vonatkozóan meghatározott idő a tevékenység figyelembevételével.
d) vásárlási utalvány beváltásának ideje: a vásárlási utalványon keriil feltüntetésre.
e) vásárlásra fordítható összeg: az utalványon szerepel.
3. § Az igénybe vétel módja:
A vásárlási utalvány a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott kereskedelmi cégnél váltható be a meghatározott összeg erejéig.
4. § (1) A közalkalmazott attól a naptól jogosult munkaruhára, amely naptól olyan munkakörbe nevezik ki, amelyik őt a "Munkaköri jegyzék"-ben feltüntetett munkaruhák valame]yikének viselésére jogosítja.
(2) A próbaidőre felvett közalkalmazott a próbaidő lejárta után jogosult munkaruha juttatásra visszamenőleges kihordási idővel.
(3) A kétrészes munkaruhára jogosító munkakörben a jogosult belépéskor első alkalommal 2 garnitúra munkaruhát vesz fel kétszeres kihordási idővel. A továbbiakban lejáratkor legfeljebb egy garnitúrát vehet fel.
5. § (1) A kihordási idő a munkaruhára jogosító munkakörbe történő kinevezéssel -, illetőleg a kiadott munkaruha juttatási idejének lejártát követő napon kezdődik akkor is, ha a munkaruha- utalvány csak későbbi időpontban kerül kiadásra. Ha a közalkalmazott a jogosultság évében utalványért nem jelentkezik, arra visszamenőleg nem jogosult. Az utalvány a kiállítást követő 3 hónapig érvényes, ezután nem hosszabbítható.
(2) A vásárlásra jogositó utalványt a közalkalmazott arra a munkaruha juttatási rendben meghatározott munkaruhára köteles beváltani, amire azt kapta. A közvetlen munkahelyi vezető ellenőrizni a jelen szabályozás szerinti munkaruha viselését.
(3) A kihordási idő egész hónapokban számítandó. Ha a közalkalmazott a hónap első felében válik jogosulttá, a juttatási idő kezdő időpontja a hónap első napja, ellenkező esetben a következő hónap első napja.
(4) 30 napot meghaladó távollét nem számít be a kihordási időbe (Fizetés nélküli szabadság, TGYS, GYES, GYED, táppénz, egyéb tartós távollét.)
(5) Ha a közalkalmazott osztott munkakörben dolgozik (pl.: takarító-kézbesítő), a juttatásnál azt a munkakört kell figyelembe venni, amelyben munkaidejének nagyobb részét tölti. A kihordási időbe csak a ténylegesen ebben a munkakörben eltöltött idő számít.
6. § (1) A munkaruha a kihordási idő elteltével a közalkalmazott tulajdonába megy át, addig azonban az egyetem tulajdonát képezi, ezért:
• csak munkaidő alatt és csak a munkavégzés helyén használható,
• épségéért a közalkalmazottat anyagi felelősség terheli,
• mosása és rendben tartása a dolgozó feladata,
• használt munkaruhát raktárra visszaadni, illetőleg visszavételezni nem lehet.
(2) Ha a közalkalmazotti jogviszony a munkaruha juttatási idejének lejárta előtt megszűnik vagy a dolgozó olyan munkakörbe kerül, ahol munkaruha juttatásra nem jogosult, a kiadott munkaruhát - a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben - a közalkalmazott köteles megvásárolni. Ettől eltérően, amennyiben a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. § (1) bekezdés b/ - e/ c/ pontja, valamint a 30. § (1) bekezdés a/, b, d/, e/ pontjai alapján szűnik meg a juttatási időt a távozás napjával lejártnak kell tekinteni.
(3) Ha a közalkalmazott munka- és védőruha juttatásra egyaránt jogosító munkakörben dolgozik, a juttatás mindkét címen megilleti. Ugyanaz a ruhaféleség azonban csak egy címen illeti meg.
(4) Védőeszközöket a Munkavédelmi Szabályzatban meghatározott módon köteles a munkáltató biztosítani.
Munkaruha igénybevételére jogosító munkakörök jegyzéke
|
Munkakör, tevékenység |
Mire jogosult |
Kihordási idő (hónap) |
Megjegyzés |
|
Szakápoló • Ápolási igazgató • Ápolási igazgató helyettes • Vezető ambuláns szülésznő • szülésznő |
csúszásgátló talpú munkacipő |
12 |
|
|
Altalános ápoló |
|||
|
Apolási asszisztens, |
|||
|
Segédápoló |
|||
|
Gyógytornász • Gyógymasszőr |
|||
|
Dietetikus |
|||
|
Szociális asszisztens • Szociális munkás |
|||
|
Klinikai általános asszisztens |
|
• Szakasszisztens • Asszisztens • Transzfiziológiai szakasszisztens • Intézeti általános asszisztens • Fogászati asszisztens • Fogászati asszisztens Klinikai elektorfiziológiai szakasszisztens • Klinikai elektorfiziológiai szakasszisztens Audiológiai asszisztens • Endoszkópos szakasszisztens • Fiziotherápiás asszisztens • Kardiológiai szakasszisztens • Haematológiai asszisztens • EKG asszisztens • Izotóp asszisztens Ambuláns asszisztens • Ambuláns segédasszisztens • EEG asszisztens • Ambuláns szakasszisztens • Segédasszisztens • Klinikai segédasszisztens • Vezető asszisztens • Intézetvezető asszisztens • Intézetvezető szakasszisztens • Mentálhigiénés asszisztens |
|
|
|
|
Analitikai asszisztens • Orvosi labortechnikai asszisztens • Klinikai labor asszisztens |
|
• Klinikai segéd labor asszisztens • Labor szakasszisztens • Klinikai labor szak.asszisztens • Biológiai labor operátor • Orvos diagnosztikai labor analitikai asszisztens • Laborasszisztens • Orvos diagnosztikai labor analitikus • Klinikai elektormikroszkópos szakasszisztens • Humángenetikai szakasszisztens • Hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens |
|
|
|
|
Röntgen asszisztens • Képi diagnosztikai szakasszisztens • Radiofarmakológiai szakasszisztens • Szakasszisztens • Diagnosztikai képalkotó intézetvezető szakasszisztens • Haemodinamikai rtg. asszisztens |
|||
|
Anaesthesiologiai asszisztens |
|||
|
Gyógyszertechnikusi asszisztens • Gyógyszerész asszisztens • Gyógyszerész szak asszisztens |
|||
|
Boncmester |
|||
|
Boncsegéd |
|||
|
Műtőssegéd |
|||
|
Műtős asszisztens |
|||
|
Kardiotechnikus |
|||
|
Fertőtlenítő sterilező • Gázmester |
|
• Közegészségügyi ellenőr |
|
|
|
||
|
Betegszállító |
csúszásgátló munkacipő, |
talpú |
12 |
|
|
|
esőköpeny |
36 |
|
|||
|
Egészségügyi (betegirán yító) |
operátor |
csúszásgátló munkacipö |
talpú |
18 |
|
|
Allatgondozó |
csúszásgátló munkacipö |
talpú |
6 |
|
|
|
bölcsődei dolgozók |
csúszásgátló munkacipö |
talpú |
24 |
|
|
|
Műszaki ellenőr |
csúszásgátló munkacipö |
talpú |
18 |
|
|
|
Karbantartó |
csúszásgátló munkacipö |
talpú |
12 |
|
|
|
kétrészes munkaruha |
12 |
|
|||
|
Vízvezetékszerelö, gázszerelő |
csúszásgátló munkacipö |
talpú |
12 |
|
|
|
kétrészes munkaruha |
12 |
|
|||
|
vattakabát |
36 |
|
|||
|
esőkabát |
36 |
|
|||
|
gumicsizma |
24 |
|
|||
|
Asztalos |
csúszásgátló munkacipő |
talpú |
12 |
|
|
|
kétrészes munkaruha |
18 |
|
|||
|
munkakötény |
18 |
|
|||
|
Takarító-kézbesítő, hivatalsegéd |
csúszásgátló munkacipő |
talpú |
24 |
|
|
|
esőköpeny |
36 |
Ha a munkaidejének legalább 50 %- ában kézbesít |
|||
|
Takarító |
csúszásgátló munkacipő |
talpú |
6 |
|
|
|
Festő és mázoló |
csúszásgátló munkacipö |
talpú |
12 |
|
|
|
kétrészes munkaruha |
12 |
|
|||
|
Hegesztő (ív, láng) munkát is végző szerelő |
Hegesztő munkagép |
kétrészes munkaruha |
18 |
|
|
|
csúszásgátló munkacipő |
talpú |
12 |
|
||
|
Villanyszerelő |
kétrészes munkaruha |
18 |
|
||
|
csúszásgátló munkacipö |
talpú |
12 |
|
||
|
vattakabát |
36 |
|
|||
|
Lakatos géplakatos |
csúszásgátló munkacipő |
talpú |
12 |
|
|
|
kétrészes munkaruha |
18 |
|
|||
|
vattakabát |
36 |
|
|||
|
Gépkocsi rakodó |
csúszásgátló munkacipö |
talpú |
12 |
|
|
|
|
kétrészes munkaruha |
12 |
|
||
|
meleg sapka |
36 |
|
|||
|
vattakabát |
36 |
|
|||
|
esőkabát |
36 |
|
|||
|
Tehergépkocsi vezető (rakodási munkák esetén Id.: gépkocsi rakodó) |
vattakabát |
36 |
|
||
|
Konyhai dolgozó |
csúszásgátló munkacipő |
talpú |
6 |
|
|
|
Telepőr |
gumitalpú (telepőrzés esetén) |
bakancs |
12 |
|
|
|
meleg sapka |
36 |
telepörzés esetén |
|||
|
vattakabát |
36 |
||||
|
esőkabát |
36 |
||||
|
Kazánfűtő, hőközpont kezelő, fütésszerelő |
csúszásgátló munkacipő |
talpú |
12 |
|
|
|
kétrészes munkaruha |
18 |
|
|||
|
Raktáros, segédraktáros, raktárkezelő, raktári segédmunkás, raktári kisegítő |
csúszásgátló munkacipö |
talpú |
24 |
|
|
|
munkaköpeny |
24 |
|
|||
|
meleg sapka |
36 |
kültéri munkavégzés esetén |
|||
|
vattakabát |
36 |
||||
|
esőkabát |
36 |
||||
|
Klinikai raktáros, segédraktáros |
Klinikai |
csúszásgátló munkacipő |
talpú |
24 |
|
|
Udvaros, kertészeti dolgozó |
kétrészes munkaruha |
18 |
|
||
|
gumitalpú bakancs |
12 |
|
|||
|
vattakabát |
36 |
|
|||
|
esőköpeny |
36 |
|
|||
|
meleg sapka |
36 |
|
|||
|
bélelt kesztyű |
36 |
|
|||
|
Uszodagépmester, uszodagépész |
csúszásgátló munkacipő |
talpú |
24 |
|
|
|
kétrészes munkaruha |
24 |
|
|||
|
Uszómester |
úszónadrág |
24 |
|
||
|
fürdőköpeny |
36 |
|
|||
|
strandpapucs |
12 |
|
|||
|
Testnevelő tanár |
sportcipő/edző- cipő |
24 |
|
||
|
sportruházat: melegítő nadrá , melegítő felső |
24 |
|
|||
|
Terepgyakorlat vezetés |
gumitalpú bakancs |
48 |
|
||
|
kétrészes munkaruha |
48 |
|
|||
|
esőkabát |
48 |
|
|||
|
Szőlészeti (mezőgazdasági munkavégzés esetén) |
dolgozó fizikai |
gumitalpú bakancs |
12 |
|
|
|
kétrészes munkaruha |
12 |
|
|||
|
Pincemunkás, szőlésztechnikus, |
vattakabát |
36 |
|
||
|
szőlőmunkás, traktoros |
esőköpeny |
36 |
|
|
Nyomdai dolgozó |
csúszásgátló talpú munkacipö |
12 |
|
|
munkaköpeny |
24 |
|
|
|
Egyéb szak-és segédmunkás, |
csúszásgátló talpú |
12 |
|
|
• kisegítő alkalmazott • laborkisegítő |
munkacipÖ |
||
|
kétrészes munkaruha |
18 |
|
|
|
kőműves |
|
|
|
|
Gondnok |
munkaköpeny |
24 |
|
|
csúszásgátló talpú munkacipö |
24 |
|
|
|
Pályagondnok, pályamunkás |
gumitalpú bakancs |
24 |
|
|
kétrészes munkaruha |
24 |
|
|
|
Levéltáros |
munkaköpeny |
24 |
|
|
csúszásgátló talpú munkacipö |
24 |
|
|
|
Varrónő |
csúszásgátló talpú munkacipö |
24 |
|
|
Ruhatáros, szertáros |
munkaköpeny |
24 |
|
|
Bolti eladó |
munkaköpeny |
24 |
|
|
Laboráns, segédlaboráns, technikus • Vegyész fizikus laboratóriumi operátor • Klinikai vegyésztechnikus |
csúszásgátló talpú munkacipö |
12 |
|
|
Uzemviteli alkalmazott (TIK), műszaki alkalmazott |
csúszásgátló talpú munkacipö |
12 |
|
|
Kétrészes munkaruha |
12 |
|
|
|
Testnevelési és Sporttudományi Intézet gyakorlati oktatás végző oktatói |
Sportcipő/edzőcipő, sportruházat (melegítönadrág, melegítő felső) |
24 |
|
Gyógycipö: kismamacipö, vászon- és magas szárú cipő
4/A. számú melléklet
A munkaruha juttatás szabályai
1. § (1) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónak munkaruhát adhat.
A munkaruha juttatás szabályainak megállapításával a munkáltató célja, hogy részletesen szabályozza az egyes juttatási alanyok körét, a jogosultság körülményeit, továbbá a juttatások igénybevételének módját.
(2) A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a kihordás idejét jelen melléklet tartalmazza.
2. § Fogalmi meghatározások:
a) munkaruha: munkavégzéshez biztosított ruházat, melyet a munkáltató a jogszabályi előírások alapján biztosít.
b) kihordási idö: a munkaruha elhasználódására vonatkozóan meghatározott idő a tevékenység figyelembevételével.
d) PTE belső munkaruha utalvány: a munkaruha mennyisége, típusa, beváltásának ideje és helye az utalványon keriil feltüntetésre.
3. § Az igénybe vétel módja: A PTE belső munkaruha utalvány a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott kereskedelmi cégnél váltható be a munkaruha utalványon feltüntetett módon.
4. § (1) A közalkalmazott attól a naptól jogosult munkaruhára, amely naptól olyan munkakörbe nevezik ki, amelyik őt a "Munkaruha igénybevételére jogosító munkakörök jegyzéké"-ben feltüntetett munkaruhák valamelyikének viselésére jogosítja.
(2) A próbaidőre felvett köz.alkalmazott a próbaidő lejárta után jogosult munkaruha juttatásra visszamenőleges kihordási idővel.
5. § (1) A kihordási idő a munkaruhára jogosító munkakörbe történő kinevezéssel -, illetőleg a kiadott munkaruha juttatási idejének lejártát követő napon kezdődik akkor is, ha a munkaruha- utalvány csak későbbi időpontban kerül kiadásra. Ha a közalkalmazott a jogosultság évében utalványért nem jelentkezik, arra visszamenőleg nem jogosult. Az utalvány a kiállítást követő 3 hónapig érvényes, ezután nem hosszabbítható.
(2) A közvetlen munkahelyi vezető ellenőrizni köteles a jelen szabályozás szerinti munkaruha viselését.
(3) A kihordási idő egész hónapokban számítandó. Ha a közalkalmazott a hónap első felében válik jogosulttá, a juttatási idő kezdő időpontja a hónap első napja, ellenkező esetben a következő hónap első napja.
(4) 30 napot meghaladó távollét nem számít be a kihordási időbe (Fizetés nélküli szabadság, TGYS, GYES, GYED, táppénz, egyéb tartós távollét.)
(5) Ha a közalkalmazott osztott munkakörben dolgozik (pl.: takarító kézbesítő), a juttatásnál azt a munkakört kell figyelembe venni, amelyben munkaidejének nagyobb részét tölti. A kihordási időbe csak a ténylegesen ebben a munkakörben eltöltött idő számít.
6. § ( 1) A munkaruha a kihordási idő elteltével a közalkalmazott tulajdonába megy át, addig azonban az egyetem tulajdonát képezi, ezért:
• csak munkaidő alatt és csak a munkavégzés helyén használható,
• épségéért a közalkalmazottat anyagi felelősség terheli,
• mosása és rendben tartása a közalkalmazott feladata,
• használt munkaruhát raktárra visszaadni, illetőleg visszavételezni nem lehet.
(2) Ha a közalkalmazotti jogviszony a munkaruha juttatási idejének lejárta előtt megszűnik vagy a dolgozó olyan munkakörbe keriil, ahol munkaruha juttatásra nem jogosult, a kiadott munkaruhát - a juttatási idö hátralévő hányadának megfelelő összegben - a közalkalmazott köteles megvásárolni. A munkaruha időarányos értékét a Humánpolitikai Igazgatóság adja meg. Ettől eltérően, amennyiben a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. § (1) bekezdés b/ - e/ c/ pontja, valamint a 30. § (1) bekezdés a/, b, d/, e/ pontjai alapján szűnik meg, a juttatási időt a távozás napjával lejártnak kell tekinteni.
(3) Ha a közalkalmazott munka- és védőruha juttatásra egyaránt jogosító munkakörben dolgozik, a juttatás mindkét címen megilleti. Ugyanaz a ruhaféleség azonban csak egy címen illeti meg.
(4) Védőeszközöket a Munkavédelmi Szabályzatban meghatározott módon köteles a munkáltató biztosítani.
|
|
|
kertész technikus |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
laboráns |
laboráns |
munkaköpeny (fehér nem a klinikai, nem az ÁOK területen dolgozóknak, ÁOK-n, KK-n védőruhajár) |
24 |
4 |
|
laborkisegítő |
laborkisegítő |
munkaköpeny (fehér nem a klinikai, nem az ÁOK területen dolgozóknak, ÁOK-n, KK-n védőruhajár) |
24 |
4 |
|
műszaki szolgáltató munkatárs |
gondnok |
munkaköpeny (kék ,nem a klinikai és nem AOK területen dolgozók, fehér a klinikai területen és ÁOK területen dolgozók) |
24 |
4 |
|
szertáros |
szertáros |
munkaköpeny (kék) |
24 |
4 |
|
igazgatási ügyintéző |
munkavédelmi ügyintéző |
galléros póló |
24 |
2 |
|
tűzvédelmi ügyintéző |
galléros póló |
24 |
2 |
|
|
környezetvédelmi ügyintéző |
galléros póló |
24 |
2 |
|
|
ügyviteli alkalmazott |
ügyviteli alkalmazott |
munkaköpeny (fehér a klinikai területen dolgozók) |
24 |
4 |
|
adminisztrátor |
munkaköpeny (fehér a klinikai területen dolgozók) |
24 |
4 |
|
|
recepciós |
munkaköpeny (kék ,nem a klinikai és nem AOK területen dolgozók, fehér a klinikai területen és ÁOK területen dolgozók) |
24 |
4 |
|
|
kisgyermek nevelő |
kisgyermek nevelő |
munkaköpeny (fehér) |
24 |
4 |
|
bölcsődei szakgondozó |
bölcsődei szakgondozó |
munkaköpeny (fehér) |
24 |
4 |
|
személyi segítő |
személyi segítő |
munkaköpeny (kék) |
24 |
4 |
|
gyógyszerész (felsőoktatás) |
gyógyszerész (felsöoktatás) |
munkaköpeny (fehér) |
24 |
4 |
|
laboráns (köznevelés) |
laboráns (köznevelés) |
munkaköpeny (fehér) |
24 |
2 |
|
szakmunkás |
asztalos |
póló |
24 |
4 |
|
asztalos |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
asztalos |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
asztalos |
munkaköpeny helyett munkakötény (kék) |
24 |
2 |
|
|
festő-mázoló |
póló |
24 |
4 |
|
|
festő-mázoló |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
festő-mázoló |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
fűtés- és vízvezeték szerelő |
póló |
24 |
4 |
|
|
fűtés- és vízvezeték szerelő |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
fűtés- és vízvezeték szerelő |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
gépmester |
póló |
24 |
4 |
|
|
gépmester |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
gépmester |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
gépmester |
munkaköpeny (kék) |
24 |
2 |
|
|
gépszerelő |
póló |
24 |
4 |
|
|
gépszerelő |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
gépszerelő |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
kárpitos |
póló |
24 |
4 |
|
|
kárpitos |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
kárpitos |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
lakatos (géplakatos) |
póló |
24 |
4 |
|
|
lakatos (géplakatos) |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
lakatos (géplakatos) |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
általános karbantartó |
póló |
24 |
4 |
|
|
általános karbantartó |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
általános karbantartó |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
üvegező |
póló |
24 |
4 |
|
|
üvegező |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
üvegező |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
kertész |
póló |
24 |
4 |
|
|
kertész |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
kertész |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
villanyszerelő |
póló |
24 |
4 |
|
|
viIlanyszerelő |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
villanyszerelö |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
mechanikus |
póló |
24 |
4 |
|
|
mechanikus |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
mechanikus |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
szőlész-borász |
póló |
24 |
4 |
|
|
szőlész-borász |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
sző\ész-borász |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
gépkocsivezető |
gépkocsivezető (munkaruha csak az alábbi, munkaköri leírás előlapján feltüntetett tevékenység esetén: tehergépjánnü vezető, támogató szolgálat gépkocsivezető) |
póló |
24 |
4 |
|
|
gépkocsivezető (munkaruha csak az alábbi, munkaköri leírás előlapján feltüntetett tevékenység esetén: tehergépjánnü vezető, támogató szolgálat gépkocsivezető) |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
gépkocsivezető (munkaruha csak az alábbi, munkaköri leírás előlapján feltüntetett tevékenység esetén: tehergépjánnü vezető, támogató szolgálat gépkocsivezető) |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
raktáros |
raktáros |
pó]ó |
24 |
4 |
|
raktáros |
tunika |
24 |
4 |
|
|
raktáros |
nadrág |
24 |
2 |
|
|
raktáros |
kapucnis pulóver |
24 |
2 |
|
|
raktáros |
munkaköpeny (kék ,nem a klinikai és nem AOK területen dolgozók, fehér a klinikai területen és ÁOK teriileten dol ozók) |
24 |
4 |
|
|
fütő/kazánfütö |
fütö/kazánfütö |
póló |
24 |
4 |
|
fűtő/kazán fűtő |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
fütő/kazánfütö |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
könyvkötő |
könyvkötő |
munkaköpeny (kék) |
24 |
4 |
|
úszómester |
úszómester |
úszónadrág |
24 |
2 |
|
úszómester |
fürdőköpeny |
24 |
l |
|
|
kisegítő alkalmazott |
kisegítő alkalmazott |
póló |
24 |
4 |
|
kisegítő alkalmazott |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
kisegítő alkalmazott |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
gépkocsi rakodó |
póló |
24 |
4 |
|
|
gépkocsi rakodó |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
gépkocsi rakodó |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
ruhatáros |
munkaköpeny (kék) |
24 |
2 |
|
|
konyhai kisegítő |
munkaköpeny (kék) |
24 |
4 |
|
takarító |
munkaköpeny (kék nem a klinikai és nem ÁOK területen dolgozók, fehér a klinikai területen és ÁOK területen dolgozók) |
24 |
4 |
|
|
udvaros (munkaköri leírás előlapján parkgondozói feladatot végző IS jogosult) |
póló |
24 |
4 |
|
|
udvaros (munkaköri leírás előlapján parkgondozói feladatot végző IS jogosult) |
Kétrészes munkaruhából kabát |
24 |
2 |
|
|
udvaros (munkaköri leírás előlapján parkgondozói feladatot végző is jogosult) |
Kétrészes munkaruhából kertésznadrág |
24 |
2 |
|
|
|
|
,:Muakaköri beosztás |
Munkaruha fajtája 1 |
Munkaruh ·, --., jlj, • : kib.Qli J ' idttle{hó} |
|
|
|
|||||
|
testnevelőtanár |
testnevelőtanár |
melegítő felső |
24 |
2 |
|
|
testnevelőtanár |
melegítő nadrág |
24 |
2 |
||
|
Munkakör megnevezése |
Munkak6ri beosztás |
Munkaruha fajtája |
Munka:ruh l!ca liminUif1 idc;ie(hó) |
: M1:Ulkaruh · a.(tlb)" |
|
főlevéltáros |
fülevéltáros |
munkaköpeny |
24 |
4 |
|
levéltáros |
levéltáros |
munkaköpeny |
24 |
4 |
|
segédlevéltáros |
segédlevéltáros |
munkaköpeny |
24 |
4 |
|
levéltári asszisztens |
levéltári asszisztens |
munkaköpeny |
24 |
4 |
|
levéltári kezelő |
levéltári kezelő |
munkaköpeny |
24 |
4 |
4/B. számú melléklet
A csúszásgátló talpú munkacipő juttatására vonatkozó átmeneti szabályozás
1. § A vonatkozó jogszabályoknak és a PTE Munkavédelmi szabályzatában rögzítetteknek megfelelően a csúszásgátló talpú munkacipő egyéni védőeszköz juttatásnak minősül, ezért azt a munkaruha juttatás köréből törölni kell.
2. § (1) A 4/B melléklet meghatározásához a 2O14.O1.01-től hatályos Kollektív Szerződés 4. számú mellékletének csúszásgátló talpú munkacipőre jogosító munkaköri megnevezéseit meg kell feleltetni a Munkaköri Mátrix munkaköri megnevezéseinek.
(2) Az (1) bekezdés szerint kialakított 4/B melléklet táblázata feltünteti, hogy mely megfeleltetett munkakörben kell a táblázat szerinti kihordási idővel biztosítani a csúszásgátló talpú munkacipőt mindaddig, amíg a Munkavédelmi szabályzat 8. melléklete szerinti egyéni védöeszközként meghatározott lábbelit a munkáltató zökkenőmentesen nem biztosítja.
(3) Az egyéni védőeszköznek kihordási ideje nincs, azt védelmi képessége elvesztésekor a munkáltató pótolni köteles.
3. § A 2.§ (2) bekezdés szerinti átmeneti időszakban a csúszásgátló talpú munkacipöről a PTE belső munkaruha utalványt állít ki, melyen feltünteti: a munkacipő típusát, beváltásának idejét és helyét
4/B melléklet táblázata: KSZ 2014.01.01-től hatályos szabályai szerinti csúszásgátló talpú munkacipő juttatás a Munkaköri Mátrix munkaköreinek megfeleltetve
M"Uillrakl
M11imhlorf .Matru(
-
Munka1t0ri
cistiszfui1at1
J{SZ-2U
hati]v,($,'fill!! jii t
2Qit:(jl;Q°Ci!Oó-án'hatálfu$:i
áY mwfs rfi# lC_Si,
8! 1Piev.c#i
1iiZ U\:) tckitl:t.eU
Ma:IJ:,ii_ 6talp\1
Ql tp&J1
lmtm "'l, •.
|
manbkőr
megnev. li
azonesna'k
t i1
t-t-,Ö. '_.i]
1latály,1t:
'l1l pgta
Apolás-i ipz,gatö·
po1ási igazgató helyettes
Nemvolt a KSZ-ben AJtaiáilos ápoló Általános ápoló Altaianos ápoló Vezető ambuláns
.{
gató igen 12
ási igazgató igen 12
helyettes
Apolasszakmai 1 igen 1 12
ig!l:
Egyetemi okleveles 1 - 1 igen 1 12
á o]ó
Diplomás ápoló A munkakör igen 1 12
minden beosztása
Diplomás főápoló A munkakör 1 igen 1 12
minden beosztása
Fömadám 1 A munkakör 1 igen 1 12
|
szülésznő |
|
minden beosztása |
|
|
|
Nem volt a KSZ-ben |
Főműtős |
- |
igen |
12 |
|
Altalános ápoló |
Szakápoló |
A munkakör minden beosztása |
igen |
12 |
|
Szülésznő |
Szülésznő |
A munkakör minden beosztása |
igen |
12 |
|
Altalános ápoló |
Altalános ápoló |
A munkakör minden beosztása |
igen |
12 |
|
Altalános ápoló |
Apoló |
A munkakör minden beosztása |
igen |
12 |
|
Altalános ápoló |
Csecsemő-és l!vermekáooló |
A munkakör minden beosztása |
igen |
12 |
|
Altalános ápoló |
Mentőápoló |
- |
igen |
12 |
|
Apolási asszisztens |
Apolási asszisztens |
- |
igen |
12 |
|
Segédápoló |
Segédápoló |
- |
igen |
12 |
|
Gyógytornász |
Gyógytornász |
- |
igen |
12 |
|
Gyógymasszőr |
Gyógymasszőr |
- |
igen |
12 |
|
Dietetikus |
Dietetikus |
- |
igen |
12 |
|
Szociális asszisztens |
Diplomás szociális ügyintéző |
- |
igen |
12 |
|
Szociális munkás |
Szociális munkás |
- |
igen |
12 |
|
Orvos diagnosztikai labor analitikus |
Orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus |
A munkakör minden beosztása |
igen |
12 |
|
Klinikai általános asszisztens (az összes felsorolt szakasszisztensi megnevezés Analitikai asszisztens (az összes felsorolt szakasszisztensi megnevezés) Röntgen asszisztens (az összes felsorolt szakasszisztensi meimevezés) |
Szakasszisztens |
A munkakör minden beosztása |
igen |
12 |
|
Klinikai általános asszisztens (az összes felsorolt asszisztensi megnevezés Analitikai asszisztens (az összes felsorolt asszisztensi megnevezés) Röntgen asszisztens (az összes felsorolt asszisztensi megnevezés) Aneszteziológiai asszisztens Gyógyszertechnikusi asszisztens |
Asszisztens |
A munkakör minden beosztása |
igen |
12 |
|
Klinikai segédasszisztens |
Segédasszisztens |
- |
igen |
12 |
|
Boncmester |
Boncmester |
- |
igen |
12 |
|
Boncsegéd |
Boncsegéd |
- |
igen |
12 |
|
Műtőssegéd |
Műtőssegéd |
|
igen |
12 |
|
Műtőssegéd |
Műtőssegéd szakképzetlen |
- |
igen |
12 |
|
Műtős asszisztens |
Ld Asszisztens |
Ld. A munkakör minden beosztása |
igen |
12 |
|
Kardiotechnikus |
Ld: Szak.asszisztens |
Ld: Kardiológiai szakasszisztens (szakasszisztense k el!:vik beosztása) |
igen |
12 |
|
Gázmester |
Egészségügyi gázmester/kártevőírtó |
- |
igen |
12 |
|
Közegészségügyi ellenőr |
Egészségőr-fertőtlenítő |
- |
igen |
12 |
|
Fertőtlenítő sterilező |
Fertőtlenítő sterilező |
- |
igen |
12 |
|
Betegszállító |
Betegszállító/betegkísér ő |
- |
igen |
12 |
|
Egészségügyi operátor (betegirányító) |
Orvosímok |
- |
igen |
18 |
|
Allatgondozó |
Kisegítő alkalmazott |
Allatgondozó |
igen |
6 |
|
Bölcsődei dolgozók |
Kisgyermek nevelő |
- |
igen |
24 |
|
Bölcsődei dolgozók |
Bölcsődei szakgondozó |
- |
igen |
24 |
|
Műszaki ellenőr |
Ügyvivő szakértő |
Műszaki ellenőr mérnök |
igen |
18 |
|
Műszaki ellenőr |
Szakmai szolgáltató munkatárs |
Műszaki ellenőr |
igen |
18 |
|
Karbantartó |
Szakmunkás |
Altalános karbantartó |
igen |
12 |
|
Vízvezetékszerelő, gázszerelő |
Szakmunkás |
Fűtés-és vízvezeték szerelő |
igen |
12 |
|
Asztalos |
Szakmunkás |
Asztalos |
igen |
12 |
|
Takarító-kézbesítő, hivatalsegéd |
Kisegítő alkalmazott |
Kézbesítő |
igen |
24 |
|
Takarító |
Kisegítő alkalmazott |
Takarító |
igen |
6 |
|
Festő és mázoló |
Szak.munkás |
Festő-mázoló |
igen |
12 |
|
Hegesztő (ív, láng) Hegesztő munkát is végző munkagép szerelő |
Szak.munkás |
Hegesztő |
igen |
12 |
|
Villanyszerelő |
Szak.munkás |
Villanyszerelő |
igen |
12 |
|
Villanyszerelő |
Szakmunkás |
Elektrikus |
igen |
12 |
|
Lakatos géplakatos |
Szakmunkás |
Lakatos (géplakatos) |
igen |
12 |
|
Lakatos géplakatos |
Szakmunkás |
Mechanikus |
igen |
12 |
|
Gépkocsi rakodó |
Kisegítő alkalmazott |
Gépkocsi rakodó |
igen |
12 |
|
Tehergépkocsi vezető (rakodási munkák esetén Id.: gépkocsi rakodó) |
Ld: Kisegítő alkalmazott |
Ld: Gépkocsi rakodó |
igen |
12 |
|
Konyhai dolgozó |
Kisegítő alkalmazott |
Konyhai kisegítő |
igen |
6 |
|
Telepőr |
Kisegítő alkalmazott |
Portás-telepőr |
nem |
12 |
|
|
|
|
(gumitalpú bakancs jár) |
|
|
Kazánfűtő, hőközpont kezelő, fűtésszerelő |
Fűtő/kazánfűtő |
- |
igen |
12 |
|
Raktáros, segédraktáros, raktárkezelő |
Raktáros |
- |
igen |
24 |
|
Raktári segédmunkás, raktári kisegítő |
Kisegítő alkalmazott |
Kisegítő alkalmazott |
igen |
24 |
|
Klinikai raktáros |
Raktáros |
- |
igen |
24 |
|
Klinikai segédraktáros |
Kisegítő alkalmazott |
Kisegítő alkalmazott |
igen |
24 |
|
Udvaros |
Kisegítő alkalmazott |
Udvaros |
nem (gumitalpú bakancs jár) |
12 |
|
Kertészeti dolgozó |
Technikus |
Kertész technikus |
nem (gumitalpú bakancs jár) |
12 |
|
Kertészeti dolgozó |
Szakmunkás |
Kertész |
nem (gumitalpú bakancs iár) |
12 |
|
Uszodagépmester |
Szakmunkás |
Gépmester |
igen |
24 |
|
Uszodagépész |
Szakmunkás |
Gépszerelő |
igen |
24 |
|
Uszómester |
Uszómester |
- |
nem (strandpapu cs jár) |
12 |
|
Testnevelő tanár |
Tanár |
Testnevelő tanár |
nem (sportcipő jár) |
24 |
|
Terepgyakorlat vezetés |
Nincs megfelelő |
|
|
|
|
Szőlészeti dolgozó (mezőgazdasági fizikai munkavégzés esetén) |
Szakmunkás |
Szőlész-borász |
nem (gumitalpú bakancs jár) |
12 |
|
Pincemunkás, szőlésztechníkus, szőlőmunkás, traktoros |
Ld:Szakmunkás |
Ld: Szőlész- borász |
nem (gumitalpú bakancs jár) |
12 |
|
Nyomdai dolgozó |
Szakmunkás |
Gépmester |
igen |
12 |
|
Nyomdai dolgozó |
Szakmunkás |
Gépszerelő |
igen |
12 |
|
Nyomdai dolgozó |
Szakmunkás |
Könyvkötő |
igen |
12 |
|
Kisegítő alkalmazott |
Kisegítő alkalmazott |
Kisegítő alkalmazott |
igen |
12 |
|
Laborkisegítő |
Laborkisegítő |
- |
igen |
12 |
|
Kőműves |
Szakmunkás |
Altalános karbantartó |
igen |
12 |
|
Gondnok |
Műszaki szolgáltató munkatárs |
Gondnok |
igen |
24 |
|
Pályagondnok, |
Nincs megfelelő |
|
|
|
|
pályamunkás |
|
|
|
|
|
Levéltáros |
Főlevéltáros |
- |
igen |
24 |
|
Levéltáros |
- |
igen |
24 |
|
|
Levéltáros |
Segédlevéltáros |
- |
igen |
24 |
|
Levéltáros |
Levéltári asszisztens |
- |
igen |
24 |
|
Levéltáros |
Levéltár kezelő |
- |
igen |
24 |
|
Varrónő |
Szakmunkás |
Varrónő |
igen |
24 |
|
Ruhatáros, szertáros |
Kisegítő alkalmazott |
Ruhatáros |
nem |
|
|
Bolti eladó |
Nincs megfelelő |
|
nem |
|
|
Vegyész fizikus laboratóriumi operátor Klinikai vegyésztechnikus |
Laboratóriumi technikus |
- |
igen |
12 |
|
Laboráns |
Laboráns |
- |
igen |
12 |
|
Üzemviteli alkalmazott (TTK), müszaki alkalmazott |
Kisegítő alkalmazott |
Kisegítő alkalmazott |
igen |
12 |
|
Testnevelési és Sporttudományi Intézet gyakorlati oktatás végző oktatói |
Tanár |
Testnevelő tanár |
nem (sportcipő jár) |
24 |
5. számú melléklet
Szabályzat a lakáscélú munkáltatói kölcsönökről
A szabályzat hatálya
1. § A szabályzat hatálya a Pécsi Tudományegyetemen (továbbiakban Egyetem) foglalkoztatott közalkalmazottakra terjed ki.
A lakáscélú kölcsön fogalma
2. § (l) Lakáscélú kölcsön, ha azt a munkáltató munkavállalójának hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (1.31.) Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.
(2) Lakáskorszerüsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, akadálymentesítése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.
A lakástámogatási alap pénzügyi forrásai
3. § A közalkalmazottak lakáscélú támogatására az Egyetem lakásalap számláján (továbbiakban lakásalap számla) nyilvántartott pénzösszegek használhatóak fel. A lakásalap számlán felhasználható összeg a korábban folyósított kölcsönök számlára befolyó törlesztő-részleteiből képződik, valamint feltölthető az egyetem tárgyévi költségvetésében az erre a célra elkülönített pénzösszeggel. Az egyetemi lakásalap számlát pénzintézet kezeli.
A lakáscélú kölcsönben részesíthető személyek köre
4. § (1) Lakáscélú kölcsönben részesíthető az Egyetemen a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve foglalkoztatott közalkalmazott.
(2) Egy közalkalmazott több alkalommal részesülhet lakáscélú kölcsönben, azonban az azonos kérelmező részére juttatott lakáscélú kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg az 2.000.000, Forintot.
(3) Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló házastársak, illetve egymással bejegyzett élettársi, közjegyzői okirattal, jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolt élettársi viszonyban álló személyek egy eljárásban azonos ingatlanra vonatkozóan két külön kérelmet nyújthatnak be, amennyiben az adott ingatlanban tulajdonjoggal rendelkeznek, kérelmeikben azonban
- a párhuzamosságok elkerülése érdekében - kötelesek feltüntetni ezen körülményeket.
(4) Nem részesülhet lakáscélú kölcsönben
a) vásárlás, építés esetén, aki már önálló, beköltözhető lakóingatlannal, vagy lakóingatlanban önálló lakásnak megfelelő tulajdonhányaddal rendelkezik,
b) bővítés, korszerűsítés esetén, aki több önálló, beköltözhető lakóingatlannal vagy lakóingatlanban önálló lakásnak megfelelő tulajdonhányaddal rendelkezik,
e) akinek a PTE-vel szemben lejárt tartozása áll fenn.
A lakáscélú kölcsönnyújtás feltételei, a lakáscélú kölcsön mértéke
5. § ( I) Az Egyetem lakásépítési alapjából az alábbi célokra nyújtható lakáscélú kölcsön:
a. új lakás, lakóház építéséhez,
b. új lakás, lakóház vásárlásához,
c. használt lakás vásárlásához, cseréjéhez,
d. lakás, lakóház bővítéséhez,
e. lakás, lakóház korszerűsítéséhez.
(2)
(3) A lakáscélú kölcsön kamatmentes. A kölcsön után a kölcsönt folyósító pénzintézet javára fizetendő költségek, így különösen a lebonyolítási díj és a kezelési költség a kölcsönt felvevőt terheli. A kölcsön futamideje 1 évtől 7 évig terjedhet.
(4) Lakáscélú kölcsön igényelhető, ha az igénylőnek a vásárolt, épített, korszerűsített ingatlanban legalább 1/4-ed tulajdoni illetősége van, illetve a jogügylettel legalább 1/4-ed tulajdoni illetőséget szerez, továbbá, ha a vásárlás, építés célja az igénylő lakhatásának megoldása, illetve a korszerűsítés, bővítés tárgya az igénylő által életvitelszerűen lakott ingatlan. Lakáscélú kölcsön iránti kérelmet ugyanazon személy több ingatlan vonatkozásában nem nyújthat be.
A lakáscélú kölcsön igénylésének szabályai
6. § (1) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmet az igénylőnek az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a munkáltatói jogkörgyakorlójának kell benyújtani. A kérelmet (igénylést) a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával egyUtt a Jogi Főosztályhoz kell benyújtani a tárgyév január 1. napjától január 31. napjáig, május 1. napjától május 31. napjáig, valamint szeptember l. napjától szeptember 30. napjáig terjedő időszakokban. A munkáltatói jogkör gyakorlója javaslatának hiányában az igénylés nem bírálható el. A kölcsönigénylési nyomtatvány az Egyetem honlapjáról letölthető.
(2) A kölcsönigényléshez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:
a. kölcsönigénylési nyomtatvány,
b. 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap (nem hiteles példány),
c. adásvételi vagy csereszerződés eredeti példánya,
d. építés esetén: a jogerős építési engedély másolata,
e. építés, korszerűsítés esetén: részletes és valós költségvetés,
f. teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat meglévő ingatlan(ok) tulajdoni hányadáról,
g. teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat arról, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (1.31.) Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét,
h. a kölcsönt biztosító ingatlan társtulajdonosának (tulajdonosainak) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a jelzálogjog bejegyzéséhez a teljes ingatlanra,
1. 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolás a kérelmezőtől és a vele egy háztartásban élőktől.
A lakáscélú kölcsönkérelmek bírálatának és elosztásának szabályai
7. § (1) A Jogi Főosztály a beérkezett kölcsön.kérelmeket formai szempontból megvizsgálja, és amennyiben hiányosságot észlel, rövid határidő tűzésével felhívja az igénylőt a hiányok pótlására. A Jogi Főosztály a tárgyév február 28., június 30. és október 30. napjáig megküldi a kölcsön.kérelmeket - a felosztható összeg feltüntetésével - a Közalkalmazotti Tanács elnökének.
(2) A Közalkalmazotti Tanács a beérkezett kölcsönkérelmeket 30 napon belül tartott ülésén tartalmi szempontból megvizsgálja, rangsorolja és elkészíti javaslatát a lakástámogatási alapszámlán felosztható pénzösszegnek az igénylők közti felosztásáról. Csak a lakástámogatási alapszámlán feltüntetett (nem zárolt) pénzösszeg osztható fel az igénylők között. A Közalkalmazotti Tanács jogosult személyes infonnációk beszerzésére az igénylések elbírálásánál.
(3) Az igénylések elbírálásáról a Közalkalmazotti Tanács dönt. Döntésének kialakításakor a PTE-n képviselettel rendelkezö szakszervezetek véleményét figyelembe veszi. A Közalkalmazotti Tanács elnöke az ülést követő 5 munkanapon belül a Jogi Főosztályon keresztül felterjeszti a kancellárnak az igények elbírálására vonatkozó döntését, a kancellár az előterjesztés ellenjegyzéséről 5 munkanapon belül dönt.
(4) A lakáscélú kölcsönkérelem bírálatának szempontjai: a kölcsönkérelmek bírálata során figyelembe kell venni az igénylő lakáskörülményeit, jövedelmi-vagyoni helyzetét, szociális körülményeit és családi állapotát.
(5) A bírálat során előnyben kell részesíteni:
a. a fiatal házas,
b. a nagycsaládos,
e. a gyermekét egyedül nevelő,
d. az első lakástulajdonát megszerző,
e. a törlesztést rövid (max. 2 év) visszafizetési határidővel vállaló munkavállalót,
f. az igénylőt, akinek a házastársa is közalkalmazotti jogviszonyban áll az Egyetemmel,
g. aki legalább 10 éven át kifejtett aktív oktatói-kutatói-dolgozói tevékenységével kiemelkedően sokat tett az Egyetem fejlődéséért,
h. akinek alkalmazása hosszú távú stratégiai érdeknek tekinthető,
i. aki még nem részesült a PTE lakáscélú munkáltatói kölcsönében.
(6) A Jogi Főosztály az elutasított kérelmekről írásban értesíti az igénylőket, a támogatott kérelmek vonatkozásában a lakáscélú kölcsön folyósítása érdekében elkészíti a kölcsönszerződést, amelyet aláírást követően - a pénzintézetnél rendszeresített kitöltött kölcsönigénylési nyomtatványokkal, valamint a Kancellária KKI Pénzügyi Főosztálya által kiállított, a kölcsön kifizetéséről szóló rendelkező levéllel és átutalási megbízással együtt - továbbít a pénzintézet részére. A pénzintézet a kölcsön visszafizetéséről szóló megállapodást köt a munkavállalóval, a kölcsönszerződés alapján folyósítja a lakáscélú kölcsönt, intézkedik az Egyetem jelzálogjogának bejegyzéséről az ingatlan nyilvántartásba és a kölcsön visszafizetésekor a jelzálogjog törléséről.
A lakáscélú kölcsönszerződés feltételei, kölcsön folyósítása, biztosítékai
8. § (1) A lakáscélú kölcsönszerződésben az Egyetem vállalja, hogy a kölcsönt pénzintézet útján folyósítja, munkavállaló vállalja, hogy közalkalmazotti jogviszonyát a megállapodás keltétől számítva a futamidővel egyező időtartamon belül nem szünteti meg, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a pénzintézet által kiszámított törlesztő-részletet az Egyetem az illetményéből levonja, valamint, hogy az Egyetem a kölcsönt biztosító jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse.
(2) A pénzintézet a munkavállalóval kötött kölcsönszerződés alapján folyósítja, illetve kifizeti a munkavállaló, illetve vásárlás esetén az ingatlan eladója számára a lakáscélú kölcsönt. A pénzintézet bejegyezteti a munkavállaló és az Egyetem képviselőjeként eljárva a kölcsön biztosítékául szolgáló jelzálogjogot a kölcsönösszeg és járulékai erejéig az Egyetem javára az ingatlan-nyilvántartásba.
(3) Az Egyetem jelzálogjogát az ingatlan-nyilvántartásban első ranghelyen, az egész ingatlanra (1/1 tulajdoni arány) kell bejegyezni. Amennyiben az Egyetem jelzálogjogának első ranghelyen történő bejegyzésére - pl. pénzintézet jelzálogjogának bejegyzése miatt - nincs mód, akkor a jelzálogjogot a
korábban bejegyzett, illetve bejegyzés alatt lévő jelzálogjogot követő rangsorban kell az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni az ingatlan egészére. Amennyiben a munkavállaló tulajdonában csak az ingatlan meghatározott tulajdoni hányada van, illetve tulajdonába csak az ingatlan meghatározott tulajdoni hányada kerül, a munkavállaló köteles beszerezni a társtulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog egész ingatlanra történő bejegyzéséhez.
A lakáscélú kölcsönök nyilvántartása
9. § A lakáscélú kölcsönök pénzügyi nyilvántartását a pénzintézet vezeti, amelyről negyedévente tájékoztatja az Egyetemet. A kölcsönszerződéseket a Jogi Főosztály tartja nyilván és kezeli, továbbá a Humánpolitikai Igazgatóság részére a nyilvántartáshoz online hozzáférést biztosít.
A lakáscélú kölcsönszerződés megszűnése
10. § (1) A lakáscélú kölcsönszerződés megszünik a visszafizetéssel, a munkavállaló halálával, a felek közös megegyezésével, rendkívüli felmondással. Az Egyetem a lakáscélú kölcsönszerződést a Ptk. 6:387. §-ában foglalt feltételek esetén azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) Amennyiben a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya a kölcsön lejárta előtt neki felróható okból megszűnik, úgy a még fennálló tartozását, kezelési költségét az esetleges késedelmi kamattal terhelten a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül tartozik visszafizetni.
(3) A közalkalmazott köteles kölcsöntartozását és járulékait a jogviszonya megszűnését követő 30 napon belül egy összegben visszafizetni, amennyiben a jogviszonya a Kjt. 25.§(2)5.c.)pontja szerinti lemondással, a Kjt. 25.§(2)5.fc. és fd.) alpontjai szerint azonnali hatállyal, vagy a Kjt. 25.§(2)5.g.)pontja szerinti rendkívüli felmentéssel szűnik meg. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel szűnik meg, akkor a visszafizetés feltételeit a közös megegyezésben kell szabályozni a feleknek. Egyéb esetekben a munkavállaló a kölcsönt a továbbiakban is az eredeti feltételek mellett jogosult törleszteni a közalkalmazotti jogviszonya megszűnését követően.
(4) A lakáscélú kölcsönnek a munkavállaló általi kiegyenlítéséről a pénzintézet. írásban tájékoztatja az Egyetemet. A Jogi Főosztály az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül értesíti a munkavállalót, hogy fizesse be a törléshez szükséges igazgatási szolgáltatási díjat, majd a befizetésről szóló igazolás beérkezését követő 15 napon belül megküldi a pénzintézet részére a megbízást a jelzálogjog ingatlan nyilvántartásból való törlésére. Ezt követően a pénzintézet kezdeményezi az illetékes földhivatalnál a jelzálogjog törlését.
Eljárási díjak
11. § A jelzálogjog bejegyzéséhez, törléséhez és a hitelfelvételhez kapcsolódó, jogszabály vagy a pénzintézet által megállapított költséget a közalkalmazott fizeti.
A hátralékos kölcsönszerződések kezelése
12. § A pénzintézet késedelem esetén az adósnak egy alkalommal felszólító levelet küld, erről, valamint a hátralékos kölcsönökről rendszeresen értesíti az Egyetemet. Amennyiben az adós hátralékát a pénzintézet felszólítására nem rendezi, a Jogi Főosztály küld részére fizetési felszólítást. Ha a felszólításban meghatározott határidő eredménytelenül eltelik, a PTE jogosult a kölcsönszerződést felmondani, a tartozás behajtása iránt intézkedni.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
§ 13. These regulations, asAnnex5 the Collective Agreementshall enteron January 1,2014 .
Pecs, December 2013
éi
University of Pécs Dr. József Bódis, Rector
'icö· iic lli\; á ••
Dr. Ye Gyetem
Public Servants ' Council
Pécs, Szántó Kovács J. Street 1/b.
§ 14. These regulations,toAnnex 5 of the Collective Agreement, shall enter into force on 01.03.2017.
Pecs, 2017.02.10.
!\
t
\
|
i;!ódi; Jó ; f / - "o ';"•r° t f .t.-
'\V ,i,rctllá "l, '-<'.\ ó ¼in· .,,
0' Re,: ,. r<"· * ;}!/, ;nÍ Ovács , ilcsit
't ú J.J .,,'{
Q..L.. ,,,,..,.,)·
ii·:/
J. úf7 lo.
|
:::::::t! g :: lf A ,lf,
.-............................................ ,R
./'
':i
