Társadalombiztosítás

This page was last updated on: 2023-12-03

Nyugdíjjogosultság

A nyugdíjrendszer egyrészt a kötelező társadalombiztosításon másrészt az önkéntes nyugdíjmegtakarításon nyugszik. A nyugdíjkorhatárt elérő és megfelelő számú évig nyugdíjbiztosítást fizető (20 év) személyek öregségi nyugdíjban részesülnek. A nyugdíjkorhatár mind a férfiaknál és mind a nőknél 62 év, de 2022-ig fokozatosan nő, amikor az 1957-ben és ezt követően születettek nyugdíjkorhatára 65 évre emelkedik. 

Az a nő, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett (legalább 32 éves munkaviszonnyal), az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. A jogosultsági időbe gyermekenként egy évet számítanak. az 5 és ennél több gyermeket felnevelő nő esetében maximum 7 évet. 

A legalább 10 évig (férfiak vagy 8 évig (nők) egészségtelen munkakörülmények között dolgozók 60 éves korukban nyugdíjba vonulhatnak. 

 A nyugdíj mértéke a biztosítási időtartam alatt szerzett nettó átlagkeresettől függ. A nyugdíjrendszer 20 éves szolgálat után havi 28,500 Ft minimál nyugdíj megszerzésére is lehetőséget nyújt. Ha a nyugdíjalap olyan alacsony, hogy  megszerezhető nyugdíj kevesebb lenne, mint a minimál nyugdíj, akkor a nyugdíj a havi átlagos keresettel fog megegyezni. 

(European Commission and www.issa.int/)

Hozzátartozói nyugellátás túlélő hozzátartozó számára

Hozzátartozói nyugellátás a túlélő hozzátartozó számára járó rendszeres pénzbeli ellátás, amelyet az elhunyt nyugdíjas vagy nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett személy jogán állapítanak meg. Hozzátartozói nyugellátások az özvegyi nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj és az árvaellátás. Hozzátartozói nyugellátásban részesíthető tehát az özvegy, az elvált házastárs, az élettárs, a 16 évesnél fiatalabb gyermek, a felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló 25 évesnél fiatalabb gyermek, (illetve életkorbeli feltétel nélkül, ha a gyermek rokkant), beleértve a túlélő élettárs gyermekét, a testvérek, az unoka, az eltartott, rokkantsággal élő vagy 65 évesnél idősebb szülők és a nevelő szülők, ha legalább 10 évig nevelték az elhunytat. 

A baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosultságot az elhalt által elszenvedett üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés alapozza meg. Szolgálati időre tekintet nélkül jár. Formái a baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj.

Túlélő hozzátartozói nyugellátás akkor folyósítható, ha az elhunyt halála előtt rendelkezett a szükséges biztosítási évek számával, vagy megfelelően idős volt, vagy rokkant nyugdíjas volt. A szükséges biztosítási idő az évek növekedésével emelkedik, így a 22 éves korában elhunyt esetében 2 év biztosítási időtartamra van szükség, a 45 évesen elhunyt esetében 15 évre.

Az elhunyt nyugdíjának 60%-át kitevő ideiglenes özvegyi nyugdíjat az özvegy egy évig kapja, de legfeljebb 3 évig, ha kiskorú ellátásáról gondoskodik.

Az özvegy vagy szülői, vagy nagyszülői állandó nyugdíj 60% vagy 30%, amennyiben a túlélő rendelkezik sajátjogú  nyugdíj ellátással is.Az elhunyt nyugdíjának 30-30%-át fizetik ki egy-egy árva után; a teljes árvaellátás  60%, amennyiben a túlélő szülő rokkant. 

(Forrás: European Commission and http://www.issa.int/)

Rokkantsági járadék

Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki munkaképességének legalább 40%-át elvesztette és az ezt megelőző időszakban legalább 1095 napot dolgozott. Kétféle rokkantsági járadék létezik, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, annak a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka jár, (B1 kategória), illetve aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, annak a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka jár (C1 kategória). Rehabilitációs ellátás a rehabilitáció idejére, maximum 3 évig jár. Ha a személy nem rehabilitálható, vagy nem javasolt a rehabilitáció, s a nyugdíjkorhatár eléréséig legfeljebb 5 év van hátra, rokkantsági járadékra jogosult. A rokkantsági járadék az egészségi állapot és a rehabilitációs lehetőség függvénye: 

- mértéke az átlagos havi kereset: 40-70%-a 

- minimum a minimumbér 30-55% -a; 

- maximum: 45% vagy a minimumbér 150%-a 

(European Commission and http://www.issa.int/)

Társadalombiztosítás szabályozása

  • 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről / Act No. LXXX of 1997 on persons entitled to social security benefits and private pensions
  • 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról / Act No. 81 of 1997 on social insurance pensions

Images

Loading...