Rendkívüli munkaidő kompenzáció
A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő), heti 40 óra.. A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára, heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató a dolgozó közeli rokona.
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.
A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. Ekkor a dolgozó legfeljebb napi 12 órát és heti 48 órát dolgozhat (vagy készenléti pozícióban 24 órát és heti 72 órát). Az egyetlen feltétel az, hogy a munkaidőkeret tartama alatt ( 4 vagy 6 hónap bizonyos esetekben) a munkaidő hossza ne haladja meg a heti 40 órát.
Ha egy dolgozó munkaidőkeret szerint dolgozik, akkor a munkaidőkeret kezdetét és végét írásban kell megkapnia. A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
A rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőn – a munkaidőkereten - túl végzett munkát jelenti, valamint az ügyeletet. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Általános érdek esetén a munkaadó kérheti a rendkívüli munkavégzést; valamint nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. A dolgozók legfeljebb évi 250 óra rendkívüli munkavégzésre kötelezhetőek. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha
i) a munkaviszony évközben kezdődött,
ii) határozott időre vagy
iii részmunkaidőre jött létre.
A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg. Ilyen bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja 15% bérpótlék jár.
A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni.
A magyar Munka törvénykönyve 2018-as reformja a maximális túlóraszámot 250 óráról 400 órára emelte. Korábban ezt a felső határt kollektív szerződés keretében szintén lehetett emelni, 300 órára. Jelenleg a munkavállalók beleegyezésétől függően a túlóraszám felső határa 100 órával (mindösszesen 400 órányi túlórára) emelhető. Kollektív szerződés hiányában, a felek megállapodása alapján a maximális túlóraszám mértéke 100 órával (mindösszesen 400 órányi túlórára) emelhető. A módosítás egyúttal lehetővé teszi a cégek számára, hogy a túlóráknak a munkavállalók felé történő kifizetését legfeljebb három évig halassza. Korábban a túlórákat érintő kifizetéseket legfeljebb egy éven belül teljesíteni kellett.
(2012. Munka törvénykönyve 92, 97, 99, 107-109 & 143 paragrafusok)
Éjszakai munka kompenzáció
Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A veszélyes körülmények között végzett munka sem haladhatja meg a 8 órát. A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, bérének 115%-át kapja, azaz a bérpótlék tizenöt százalék. (2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, 89, 113 & 142 paragrafus).
Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A veszélyes körülmények között végzett munka sem haladhatja meg a 8 órát. A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, bérének 115%-át kapja, azaz a bérpótlék tizenöt százalék. (2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, 89, 113 & 142 paragrafus).
Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A veszélyes körülmények között végzett munka sem haladhatja meg a 8 órát. A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, bérének 115%-át kapja, azaz a bérpótlék tizenöt százalék. (2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, 89, 113 & 142 paragrafus).
Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A veszélyes körülmények között végzett munka sem haladhatja meg a 8 órát. A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, bérének 115%-át kapja, azaz a bérpótlék tizenöt százalék.
(2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, 89, 113 & 142 paragrafus).
Hétvégén / Ünnepnap történő munkavégzés kompenzáció
Bérpótlék jár arra az esetre, ha a munkavégzés a heti pihenőnapra/vasárnapra és ünnepnapra esik. Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár a rendes munkabérén felül. Az ünnepnapon történő munkavégzés után a rendes béren túl 100% bérpótlék jár. A bérpótlék akkor is jár, ha az ünnepnap vasárnapra esik, vagy húsvét hétfőre, vagy pünkösdvasárnapra.
A 2013-as CIII törvény szerint a dolgozó akkor is jogosult a bérpótlékra, ha vasárnap végzi a munkát, még akkor is, ha ezt rendkívüli munkavégzés keretében valósítja meg. Az új szabályozás szerint azok a dolgozók jogosultak az 50%-os vasárnapi bérpótlékra, akik kizárólag műszakban dolgoznak, készenlétben/ügyeletben, vagy a Kereskedelmi törvény szerint alkalmazásban a kereskedelemben dolgoznak. Ezek a dolgozók vasárnapi pótlékra is jogosultak, ha rendkívüli munkaórákat teljesítenek. Továbbá, azok a dolgozók is jogosultak a vasárnapi munkavégzés után bérpótlékra, akik vasárnap nem a rendes munkaidőkereten belül végzik a munkájukat. (2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2013. évi CIII törvénnyel módosítva 140. paragrafus)